Vízgazdálkodás, vízterhelés, talajvíz tisztítás a Richter Dorogi Fióktelepén - üzemlátogatás - 2015-07-27

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

2015. július 27-én 17-en látogattunk el a Richterhez. A legtöbben (7-en) Tatabányáról jöttek, 4-4 ember érkezett Dorogról, illetve Esztergom-kertvárosból, s ketten a Fővárosi Csatornázási Művektől is érkeztek. Két órát voltunk a Richter Faházában, ez alkalommal gyársétát nem tettünk, ilyet a gyógyszergyár most nem szervezett nekünk.  Az üzem részéről Rehus Gabriella főmérnök, Novák Csaba és Tandi András, a gyógyszergyár dorogi részlege környezetvédelmi osztályának vezetői, Otrok Györgyné PR-munkatárs fogadott minket.

 Novák Csaba számos adattal mutatta be a gyárban alkalmazott vízvédelmi rendszereket, Tandi Andrással karöltve sok összefüggést világított meg. Időközben – év végén – beadta a Richter az IPPC kérelmét, és megküldték nekünk is ennek anyagait. Ebből is átemeltünk sok mindent a cikkbe, ezért is lett ily nagyon hosszú.

 Miért is ilyen hosszúak ezek a cikkek? Hogy átláthassuk, megérthessük, mi, hogyan van, működik ezekben az üzemekben. Úgyhogy: ez – is – egy hosszú, „szakmai cikk”. Sokaknak unalmas. Csak annak való, aki… KÉPALBUM A CIKKHEZ A FACEBOOKON: http://bit.ly/richter-nagycikk-150727-kepalbum

TÉMA: VÍZVÉDELEM

A júliusi üzemlátogatási kör fő témája mindegyik üzemnél a „vízvédelem” volt. Ez azt jelenti: nézzük meg, miként éri el az adott iparvállalat, hogy a lehető legkevésbé terhelje meg működése közben a földi élet alapját jelentő főelemet. A Richter dorogi Fióktelepén Novák Csaba környezetvédelmi vezető avatott be minket annak részleteibe, mi mindent jelent a vízvédelem a 67 hektáros működési területen.

A VÍZBESZERZÉS FORRÁSAI, VÍZHASZNÁLAT

Először arról beszéltünk, miféle vizeket, honnan szerez be a gyógyszergyár, illetve az egyes vízfajtákat jellemzően, mire használja.

VÍZBESZERZÉS

Víz fajtája

Forrás

Kvóta (kihasználtság)

ivóvíz

ÉDV Zrt

790.000 m3/év (22%)

ipari víz

Erőmű

140.000 m3/év (174%)

kútvíz

saját karsztkút

250.000 m3/év (48%)

IVÓVÍZ: a telephely ivóvíz szükségletét az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. által üzemeltetett közüzemi vízhálózatról fedezik. A közüzemi hálózatról öt ponton vételezik az ivóvizet, melynek mennyiségét vételezési helyenként mérőórával mérik. A szerződés alapján a rendelkezésre álló ivóvízkontingens: 790 408 m3/év. A kihasználtság aránya átlagosan 22 %.

Mire használják

Ivóvíz minőségű vízzel az ivóvízhálózatról a szociális, kommunális fogyasztók és az alapanyag-gyártások technológiai fogyasztóit látják el. A közműhálózatról vételezett ivóvíz minősége a szociális és technológiai célú vízfelhasználásnak megfelel, külön kezelést nem igényel.

 A vételezett ivóvíz mennyiségének ~60 %-át a termelő üzemek használják fel. Az ivóvíz minőségű technológiai célú vízfelhasználás egy része beépül a termékbe.

 2014-ben megtörtént a telephely ivóvíz tározójának higiéniai rekonstrukciója. 

 A Richter a közeljövőben nagytisztaságú gyógyszeripari víz (PW: purified water) előállítását tervezi ivóvízből, kiváltva ezzel a vásárolt gőzből kondenzált vizet – tehát az eddig felhasznált mennyisége csökkeni fog.

IPARI VÍZ – A telephely tevékenységéhez szükséges ipari vizet az Erőmű Kft-től vízszolgáltatási szerződés alapján átvett víz biztosítja. A szerződés értelmében az Erőmű az ipari nyers Duna-vizet maximum 3 600 m3/nap mennyiségben szolgáltat a Fióktelep részére három szolgáltatási helyen.  A rendelkezésre álló ipari vízkontingens: 140 000 m3/év, a kihasználtság aránya átlagosan 174 %.

Mire használják

A Fióktelepen ipari vizet az alábbi területeken használnak fel:

 A központi tartálypark előtti lecsatlakozás a központi tartálypark, az anyagtároló raktár, és a lefejtő állomás ipari- és tűzi- víz igényét szolgálja. A hordótárolónál a nyári időszakban az erős felmelegedés ellen vízpermetező rendszer épült ki.

 A szállítási telephely előtti lecsatlakozás a Környezetvédelmi üzem ipari vízszükségletét elégíti ki, de 2014 óta erre a célra már kútvizet használnak. 

 A vízelőkészítői leágazás ipari víz előkészítő szűrőberendezésen keresztül a két- és háromcellás hűtővíztornyok pótvíz betáplálását, továbbá az egyes üzemek friss ipari víz betáplálását látja el. 

 A beszerzett Duna víz helyett ipari vízként szűrt, recirkuláltatott vizet használnak. Az ipari víz kezelését folyamatos üzemű, 120 m3/h kapacitású FILTOMAT dobszűrők végzik.

 A felülvizsgált időszakban többször előfordultak csőtörések, melynek elhárítására a szükséges intézkedéseket meghozták. A további hibák elkerülése végett az Erőmű Kft.-vel közös beruházás keretében elvégezték: a) a hálózat, b) a Duna-parton telepített vízkivételi mű és a hozzá kapcsolódó vezetékszakasz rekonstrukcióját, c) 2014-ben egy DN400-as dunavíz gerincvezeték (132 m hosszan) cseréjét.

KÚTVÍZ (saját fúrt kút): a Fióktelepnek van egy saját – 520 m talpmélységű – karsztkútja. A K-11 kataszteri számú kút tartalék vízforrásként szolgál. A kútból kitermelt víz közvetlenül a kútvizes nyomásfokozó mellé épült 100 m3-es tárolótartályba kerül. A nyomásfokozóba telepített 2 db frekvenciaváltóval vezérelt nyomásfokozó szivattyú a tartályból a kútvizet a kiépített csőhálózaton keresztül a felhasználás helyeire juttatja. 

 2011-ben a kútvíz minőségének javítása és a termelőkút biztonságos működtetése érdekében felújításokat végeztek. 2013. végén leállt a kútvíz szolgáltatás az üzemek felé, majd javítás után 2014 III. negyedévében indult újra. 2014-ben megvalósult – a hatósági előírásoknak megfelelően – egy adatgyűjtő rendszer telepítése, továbbá kiépítésre került egy közvetlen kútvizes ellátás a Környezetvédelmi Üzem felé.

Mire használják

A kútvíz a Központi öntöző rendszer vízellátását szolgálja. Ennek vizét főként öntözővízként, illetve a szennyvíztisztítónál használják föl. Nem kevés a gyárterület, 67 hektár, elkel az öntözővíz.

A telephelyen külön ivó-, ipari és hűtővíz-rendszer üzemel.  

A tűzivíz igény biztosítása az iparivíz körvezeték hálózatról történik. A tűzivíz ellátást szolgáló tűzivíztározó térfogata a központi anyagtárolónál 450 m3, a szteroid üzemnél 150 m3, a 3 cellás hűtőtoronynál 420 m3 és a 2 cellás hűtőtoronynál 600 m3.

Különböző színek különféle vízfajtákat jeleznek. Kék = Duna vize. A nyilak vastagsága jelzik, milyen arányban állnak egymással. Baloldal = égetőtől átvett, fölül = a bemenő vizek.

SZENNYVÍZ-KEZELÉS, CSATORNA, -TISZTÍTÁS

Ezután a Fióktelepen keletkező szennyvizekről, azok elvezetéséről, tisztításáról beszélt Novák Csaba.

A projektvezető (Mohos Nádor Tamás = MNT) közben megkérte, ahol lehet, illusztrálja menet közben gyakorlati példákkal is az előadást – illetve azt is megbeszéltük, hogy éri a közbekérdezés, ha valaki valamit nem ért, vagy valamit szeretne, ha jobban megvilágítana az előadó. Ettől egy kicsit kevésbé gördülékeny lett az előadás, és néha ugráltunk a témák között, azonban látszott, ez sokat javít a téma érthetőségén, feldolgozhatóságán már menet közben is.

Az előadó elmondta: elválasztott rendszerű csatornahálózat van a Fióktelepen. Ez azt jelenti, külön gyűjtik a kommunális, az ipari eredetű szennyvizeket, illetve a csapadékvizeket. – A kommunális szennyvízzel mi nem csinálunk semmit, csak összegyűjtjük, és átemeljük a városi hálózatba, így az a város szennyvizével együtt az Esztergom-kertvárosi szennyvíztisztítóra kerül – mondta Novák Csaba (NCS).

IPARI SZENNYVÍZ

Az ipari szennyvízzel (ez a technológia működtetése során keletkezett szennyvíz – MNT) más a helyzet. Azt összegyűjtik, kezelik, majd tisztítás után önálló vezetéken a Duna sodorvonalába vezetik.

 PÉLDA: sok gyógyszer hatóanyagának előállítása során végbemenő kémiai reakciók vizes közegben játszódnak le, a felhasznált víz legnagyobb része feleslegessé válik, kiszűrik a hatóanyagot a reakcióelegyből, stb. – és ebből szennyvíz keletkezik, amit elvezetnek a szennyvízcsatornára. Ha pedig oldószeres közegben játszódó reakciókról van szó, akkor meg oldószeres a szennyvíz.

 – A gyártás során a felhasznált anyagokból nem minden használódik el, a reakcióközegnek (víz, oldószer) szennyezőanyag-tartalma van, ez az ipari szennyvíz ebben az esetben – magyarázta NCS.

 Sokféle anyagot használnak fel oldószeres vizes közegben, amelyből aztán a hatóanyagot kinyerik, a többi pedig szennyvíz vagy hulladék. A technológiai szennyvizek – a szennyvízkezelés szempontjából – viszonylag híg vizek. A napi vízfelhasználás jelenleg valamivel kevesebb, mint 2000 m3.

KÖZBEKÉRDEZÉS: a csapadékvíz hol megy a patakba

Nagy Tibor, Esztergom-kertvárosi tagunk azt kérdezte, hallottuk, az összegyűlt csapadékvizet – a paraméterek megfelelősége esetén – a Kenyérmezei-patakba vezeti a gyógyszergyár. De hol? – kérdezte.

 Erre Tandi András válaszolt. Megtudtuk, ott, ahol Esztergom-kertvárosban régen sörfőzde volt, a település-határnál, az utolsó ház után kb. 40 méterre. (Hivatalosan: Kenyérmezei-patak, szelvényszám: 3+110 fkm)

CSAPADÉKVÍZ-RENDSZER

CSAPADÉKVÍZ-RENDSZER – a telephely elválasztott rendszerű csapadékcsatorna hálózattal rendelkezik. Négy csapadékvíz elvezető rendszer működik, melyek a csapadékvizeken kívül a telephelyen szivárgó rétegvizeket, valamint technológiai eredetű – de szennyezőanyag-tartalommal nemigen rendelkező – vizeket (pl. gőzkondenz tartályok túlfolyó vizei, hűtővíz) is elvezetik.

  Fontos: az üzemek körüli raktározási, anyagtárolási területek csapadékvizei NEM kerülnek a csapadékrendszerbe. A potenciálisan szennyezett központi anyagtároló és raktározási területek csapadékvizeit a szennyvízcsatornán és ipari szennyvízátemelőn keresztül a szennyvíztisztító telepre továbbítják.

 Az üzemek területéről három, a központi anyagtároló és raktározási területről egy csapadékcsatorna rendszer gyűjti össze a csapadékvizet és vezeti a főgyűjtő csapadékcsatornába. E csapadékcsatorna rendszerek motoros zsiliptolózárral vannak ellátva. A zsiliptolózár működését csapadékmennyiség-mérő műszerrel vezérlik. A zsiliptolózárak csapadékmentes időben zárt állapotban vannak, csapadék idején a műszer jelzésére automatikusan kinyitnak. A csapadék következtében megnövekvő, szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz meghatározott mennyiségénél a vezérlés az átemelők szivattyúit letiltja, és a csapadékvíz teljes mennyisége a záportározó vasbeton medencéjébe kerül. 

 A csapadékvizek befogadója a Kenyérmezei-patak (szelvényszám: 3+110 fkm).

ZÁPORTÁROZÓK JELLEMZŐ ADATAI

 A kiépített csapadékvíz tározó medencék biztosítják a telephelyen kiépített csapadékvíz elvezető hálózaton összegyűjtött csapadékvizek betárolását és a szükséges vízminőség ellenőrző vizsgálatok eredményétől függően elvezetését a befogadó Kenyérmezei-patak, illetve szennyezés esetén a telephelyi szennyvíztisztító irányába. 

 A csapadéktároló medence köré – a megemelkedett talajvízszint süllyesztésére a medencefelúszás elleni védelem céljából – szivárgó övárok épült, a kavics szívótestbe geotextília borítással dréncsövek kerültek lefektetésre. A dréncsövek a talajvíz átemelőbe, onnan a vasbeton medencébe vezetik az összegyűjtött talajvizet.

MÉRÉSEK - csapadékvíz

A csapadékvizet 4 belső csatornán keresztül gyűjtik össze, és ezek tartalmát 2013 óta egy ún. záportározóba vezetik, magyarázta Novák Csaba. Az onnan vett mintát laborban ellenőrzik, és ha megfelel a kibocsáthatósági követelményeknek, akkor a Kenyérmezei-patakba vezetik. Ha nem felel meg ennek, a szennyvíztisztítóra megy a szennyezett csapadékvíz, de ilyen eset még nem volt.

 – A szennyvizet és csapadékvizet külön-külön, 1-1 ponton bocsátjuk ki, ez garantálja az ellenőrizhetőséget is – mondta a környezetvédelmi vezető.

 Rendszeresen, előírás szerint mérik a szennyvizek és a csapadékvizek szennyezőanyag-tartalmát – mind a 3 típusú vizet fajtánként eltérő rendszerességgel.

KÖZBEKÉRDEZÉS – MNT: a KILÉPŐ víz mérése hol történik?

Tandi András (TA): a szennyvíztisztító végén van egy automata mintavevő, onnan vesznek mintát, majd laborban ellenőrzik, de van folyamatos ellenőrzést produkáló műszer is a tisztított szennyvízben is.

 A kommunális szennyvíznél szintén automata mintavevő van, és ennek minőségét laborokban is ellenőrzik.

 A csapadékvizet az előtt mintázzák, hogy kibocsátanák a patakra, a szennyvíz szennyezőanyag-tartalmát pedig folyamatos ellenőrzést biztosító műszer garantálja.

 Az automata mintavevő 2 óránként vesz mintát, és 24 órás intervallumonként átlagolja az eredményt, az számít. Az eredményeket önellenőrzésként dokumentálják, illetve egy külső akkreditált labor évi 6 alkalommal felülvizsgálja a mintákat.

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ – keletkezés + elvezetés

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ - szociális létesítményekben, irodákban, étteremben keletkezik. A kommunális szennyvizek a telephely kommunális csatornahálózatán át jutnak a városi közcsatornába, majd a városi tisztítón keresztül a Dunába.

 A fióktelepi kommunális szennyvízcsatorna egy ponton csatlakozik a városi közcsatornára. A kilépési ponton mérő- és mintavevő műtárgyon át mérhető a kibocsátott kommunális szennyvíz mennyisége, ellenőrizhető a minősége. A mélyebben fekvő központi tartálypark és lefejtő állomás kommunális szennyvizeit szivattyúval emelik át a belső kommunális csatornahálózatba. 

 – A kommunális szennyvizeket tehát csak összegyűjtjük, és átemeljük a városi hálózatba – szögezte le Novák Csaba. – Tisztításuk a városi szennyvíztisztítóban történik meg. Ellenőrzésük terv szerinti minőségellenőrzés saját és külső akkreditált laboratóriumban.

Ezt követően az előadó bemutatott egy táblázatot {Kommunális szennyvíz egyes paramétereinek 2014. évi átlagértékei a határértékek %-ában (határérték = 100%)}. A táblázatban az egyes értékek a határértékekhez viszonyítva a Fióktelep által kibocsátott kommunális szennyvíz paramétereinek értékeit mutatták. (A rövidítések magyarázatai – MNT: KOI kémiai oxigén igény – szennyvízben található szerves anyag eloxidálásához mennyi oxigén szükséges; SZOE – szerves oldószer; pl. ammónium-nitrogén; összes nitrogén = N; összes foszfor = P.)

A vizsgált komponensek esetében a vizsgálati eredmények éves átlagai alapján határérték túllépés nem történt – tudtuk meg Novák Csabától.

IPARI SZENNYVÍZ – keletkezés, kezelés

 Az ipari szennyvíz a termelő üzemek, laboratóriumok szennyvize, amelyek a vegyipari tevékenységből származnak. E szennyvizek az ipari szennyvízhálózatba és a szennyvíztisztítóba kerülnek.

 A termelő üzemekben keletkező ipari szennyvíz egy része helyi előkezelőkre, a többi része közvetlenül a telephelyi szennyvízkezelőre kerül. A helyi szennyvízkezelőkhöz technológiai csővezetékek vezetik az anyalúgot, üstmaradékot, s csak az innen és a laboratóriumból kikerülő szennyvíz köt be az ipari szennyvíz csatornába.

TERMELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ ELŐKEZELŐ BERENDEZÉSEK

Termelő üzemek

Előkezelés módja

Szintetikus I. üzem

Oldószer-kiforralás, extrakció

Szintetikus II. üzem (2006-ig)

Oldószer-kiforralás

Szintetikus III. üzem

Oldószer-kiforralás, előoxidáció

Szteroid üzem

Oldószer-kiforralás, krómmentesítés

Szteroid II. üzem (2006-tól)

Oldószer-kiforralás

TFL III.

Oldószer-kiforralás

A Fióktelepen kommunális, ipari használt- és szennyvíz, valamint csapadék elvezető hálózat épült ki. 

IPARI SZENNYVÍZELVEZETÉS

Mint azt már említettük, a telephely területén kommunális, ipari használt- és szennyvíz, s csapadék elvezető hálózat épült ki. Ezek közül az ipari szennyvizeket külön, kőagyagú és PP hálózaton gyűjtve vezetik a telephely központi szennyvíztisztító telepére. A telephely mélyebb fekvésű területein lévő üzemek, a lefejtő állomás és a központi tartálypark szennyvizei átemeléssel jutnak a szennyvíztisztító telepre vezető csatornába. A telephelyen keletkező és tisztított ipari szennyvíz Parschall csatornán keresztül gravitációs csatornán, majd nyomott vezetéken a városi tisztított szennyvízzel együtt kerül a Duna sodorvonalába (szelvényszám: 1719,94 fkm). Az ipari szennyvíz a telephelyről 1 kibocsátási ponton távozik.

IPARI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP

A fióktelep intenzifikált szennyvíztisztító telepe mechanikai, biológiai és ultraszűréses szennyvíztisztítási technológiával rendelkezik a technológiai szennyvizek, valamint egyes üzemi területekről származó csapadékvizek tisztítására. A telep – szerződés alapján – fogadja a SARPI Dorog Kft. dorogi hulladékégetőjétől átvett – legfeljebb – 200 m3/nap szennyvizet.

Szennyvíztisztító telep kapacitása:

- 4500 m3/nap, max. 250 m3/h szennyvízmennyiség,

- 9,9 t/nap KOIk, 4,5 t/nap BOI5, 1,6 t/nap összes lebegő anyag, 0,4 t/nap összes nitrogén, 0,2 t/nap nitrogénben kifejezett ammónia, ammónium-ion szennyezőanyag terhelések követelményeknek megfelelő tisztítása.

A tisztítótelep terhelésének egyenletessé tétele érdekében az egyes gyártástechnológiákból származó nagy szennyezettségű anyalúgot külön gyűjtik és kis térfogatárammal a tisztítandó szennyvízhez adagolják. A szennyvíz foszfor-tartalmának csökkentésére vegyszeres kicsapatásos foszfátmentesítési technológiát alkalmaznak a nagy foszfát tartalmú szennyvizek szennyvíztisztító telepre vezetése előtti kezelésére.

 Intenzifikált szennyvíztisztító rendszer műtárgyai és főbb jellemzői:

Csak az érdekesség kedvéért, felsoroljuk olvasóinknak, milyen fő elemekből áll az intenzifikált szennyvíztisztító rendszer. Ennek elmagyarázásába, megértetésébe nem megyünk bele, csak, hogy lássuk, kb. miről van szó.

 Főbb műtárgyak/elemek: rács, fedett homokfogó, semlegesítő medence, mészhidrát tartály, kénsav tartály, homogenizáló medence, vésztározó3000 m3, iszapadszorpciós medence, osztó akna, előülepítő - 2 x 182 m3, anoxikus (fakultatív) medence - 2 x 823 m3, anoxikus medence - 380 m3, levegőztető medence - 2 x 1860 m3, utóülepítő medence - 3000 m3, Zee Weed ultraszűrő műtárgy, iszapsűrítő medence - 190 m3, iszap víztelenítő - 3 x 20 m3 siló,iszap sűrítő - 600 m3

SOK KÉRDÉS – SOK VÁLASZ

MNT – Hányféle szennyezőanyag kerül be az ipari szennyvíztisztítóba?

NCS – Ahányat felhasználunk, több száz.

MNT – Sok évvel ezelőtt arról beszéltünk, bűvészkedni kell a bacilusokkal, hogy a biológiai szennyvíztisztító jól működjön. Ez most is így van?

NCS – Ma már jól neveltek a bacik. Jó tíz évvel ezelőtt kísérletek folytak. Pl. hogy egy külön fenntartott bacikultúrát adagolunk be szükség esetén (ha a tisztítási folyamat épp nem elég hatékony). De ez nem hozta meg azt a hatást, amit szerettünk volna, így ez leállt.

Aerob tisztítási folyamat

MNT – Röviden világítsuk meg, hogyan zajlik ez az ún. aerob tisztítási folyamat?

NCS – A technológia működtetése folytán keletkezett szennyvizekből először mechanikusan kiszűrjük a nagyobb méretű szennyeződéseket. Előkezelést követően, a szennyvíz pH-ja beállításra kerül (megfelelő határok között lehet a pH, mert különben elpusztítja a lebontást végző bacikat), vagy mésztejjel, vagy kénsavval. Eztán következik a homogenizálás, jó nagy medencékben összekeverés. Aztán megint jön egy szétválasztási rész, ami tud, az leülepszik. Levegőztető paneleken keresztül levegőt fúvatunk a medencékbe. Ez biztosítja a keveredést, és a megfelelő oxigénszintet. Ezután megint egy elválasztás, közben a bacik szaporodnak… Eközben történik a membrános elválasztás, szűrés, ami azt jelenti, hogy egy mikroszálas anyaggal kiszűrjük azokat a részecskéket, amelyeket ez a szűrő képes megfogni.

MNT – A membrán, milyen anyagokat fog föl?

NCS – A méret számít, bizonyos méret fölötti anyagrészecskéket megfogja, kiszűri. Pl. több összetapadt sejtet már megfog, míg az ülepítésnél ez nincs.

Tandi András (TA) – Ennek az a célja, hogy – sejtcsomó mérettől – kiszűrje a lebegő anyagokat a szennyvízből, így a biológiai szennyvíztisztítás hatékonyabban tud működni, a bacilusok könnyebben elbánnak a szennyvízben maradt szennyező anyagokkal.

KÉRDÉSEK/FELELETEK – SZENNYVÍZISZAP, -brikett

Egy látogatótársunk: Hova kerül a szennyvíziszap?

TA – Az elválasztott szennyvíziszap Almásfüzitőre kerül, a Tatai Környezetvédelmi Rt. komposztálja.

MNT – Ez az iszap veszélyes hulladéknak minősül?

TA – Igen.

MNT – Pár évvel ezelőtt beszéltünk arról, ebből szennyvíz-brikettet készítenének, és esetleg a Hőerőmű fogja eltüzelni.

TA – Nem kis mennyiségről van szó, ezért volt ez cél, éves szinten ez 100 E tonnás nagyságrendű iszapmennyiség. De az iszapnak úgy 90 %-a víz, és ennek víztelenítése egyelőre nem igazán lehetséges gazdaságosan. Sűríteni kellene, megszárítani, ahhoz, hogy el lehessen égetni…

MNT – A szennyvíz-brikett égetése nem jelenthet gondot?

TA – Égéstermékekkel nem lenne probléma, a szennyvíz-brikett bárhol elégethető elvileg.

MNT – Akkor MOST mi az útja a szennyvíziszapnak?

TA – Most ezt szippantós kocsikkal szállítjuk el Almásfüzitőre, a komposztálási technológiához ez a folyós szennyvíziszap-állag ideális. Amíg ez a technológia működik, addig gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból ez megfelelő módja a technológiai szennyvíziszap kezelésének.

 – Amíg ez a megoldás működik, addig csak előkészítés, tájékozódás szintjén foglalkozunk más lehetőségek vizsgálatával. De egyszer megszűnik majd az almásfüzitői komposztálási lehetőség is, és addigra szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy a szárításos-égetéses technológia járható út-e.

MNT – Csak az a nagy kérdés, hogy a szárított szennyvíziszap veszélyes hulladék lesz-e vagy tüzelhető fűtőanyag? Nagyon nem mindegy, sokféle szempontból, hogy az erőműben vagy égetőműben végzi-e?

TA – Jó ideje hiányzik az a rendelet, ami az égetés feltételeit szabályozza, szabályozná. Mivel ez nincs meg, nem tudjuk pontosan, mihez tartsuk magunkat. Kérdés például, hogy a szárított szennyvíziszap veszélyes hulladéknak minősül-e majd a rendeletben vagy sem. Annyi nyilván biztos, hogy pl. a szennyvíziszapban lévő vizet el kell párologtatni. Vagy éppen az, hogy a megszárított iszapot fedett helyen kell tárolni, stb. Ez még a jövő kérdése… valószínű, előbb-utóbb erre fogunk menni, de az vélhetően még legalább 5 év.

MNT – A szennyvíziszap tehát veszélyes hulladék?

TA – Igen.

MNT – Miért?

TA – Mert nem bizonyítottuk be, hogy nem veszélyes. Minden egyes szállítmányról ki kellene mutatnunk, hogy nem tartalmaz veszélyes hulladéknak minősülő összetevőket. Jelen pillanatban a gyár számára nincs annak értelme, hogy minden szállításra jelölt tételről bebizonyítsa, nem veszélyes hulladék, mert a szállítmány így is, úgy is Almásfüzitőre megy. Bár mi tudjuk, hogy a legtöbb szennyvíziszap szállítmány nem tartalmaz veszélyes anyagokat, ettől függetlenül előfordulhat, hogy mégis van benne ilyen, ha éppen olyan gyártásnak a hulladéka, amihez fel kellett használni veszélyes anyagokat.

– De ha meg fogjuk majd szárítani, akkor érdemes lesz ezt a vizsgálatot elvégezni. Ha minden vizet elpárologtattunk belőle, akkor jó eséllyel átkerülhet a nem veszélyes kategóriába.

MNT – Kérdés, hogy lakossági szempontból, mennyivel lenne rosszabb, ha elégetnék a szennyvíziszapot, mint az, hogy most elviszik Almásfüzitőre?

TA – A szennyvíziszap dorogi égetésének feltehetőleg nem örülne a lakosság, mert ez egy ilyen dolog. Az égetés nyilván okozna környezetterhelést, mint bármely más hulladék égetése, itt az a kérdés, hogy a kapcsolódó határértékek be legyenek tartva. Ha ez megvan, rendben van a dolog.

MNT – Most mi történik a szennyvíziszappal?

TA – Almásfüzitőn komposztálják. Hatalmas prizmákba kevernek össze sokféle hulladékot, és ebbe dolgozzák bele a mi szennyvíziszapunkat is.

ISZAPKEZELÉS, ISZAPMINŐSÉG ÉS ELHELYEZÉS

A szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapot az általános üzemmenet szerint sűrítik, majd a pelyhesítéshez szükséges polielektrolit oldattal kezelik, illetve szűrőbetéteken keresztül víztelenítik.

 A víztelenítést a MOOS-AVC 230-15-1 típusú szűrőhengerrel ellátott 3 db 20 m3-es műtárgyban történik gravitációs úton. Ide az adagoló egység adja fel az iszapot és a polielektrolit oldatot.  Az adagoló egység magába foglalja a CSN 101 polielektrolit szivattyút, a propelleres keverővel ellátott 1 m3-es tartályt és a GRUNDFOS CR-16-60 típusú nyomásfokozó szivattyút. Az elővíztelenített sűrített iszap szakaszosan, közvetlenül leüríthető szippantó kocsiba. A keletkezett iszap a Tatai Környezetvédelmi Zrt. hatóságilag engedélyezett eljárásával ártalmatlanításra került. A 2010-2014 években keletkezett iszap-mennyiségeket a 31. táblázat tartalmazza.

31. táblázat                                                                2010.               2011.               2012.               2013.               2014.

Éves iszapmennyiség [m3]                                        7 047               5 854               5 074               4 811               3 569

Iszap szárazanyag tartalma [t]                      620             515             447             423             314

 

MIÉRT A DUNA SODORVONALBA MEGY A TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ?

Tatabányáról jött egy kisebb csoport, egy kémiatanárnő 4 diákkal. A tanárnő kérdése az volt, hova vezeti a tisztított szennyvizet a Richter, és miért pont oda, ahova.

 Tandi András elmondta, Esztergomnál eresztik a Duna sodorvonalába a tisztított szennyvizet. Azért oda, mert itt hígul fel, keveredik el a leggyorsabban. E ponton 105-en nagyságrendű a hígítás.  Naponta mintegy 3000 m3 tisztított szennyvíz megy ide. A kibocsátási határérték e vízre 200mg/liter (KOI-ra vonatkoztatva).

 Eztán Novák Csaba megmutatta, hol vezetik a Duna sodorvonalába a tisztított szennyvizet. Térképes mutatás nélkül ez így hangzik – a bevezetés helye: Esztergom közigazgatási területén, a Nagy-Duna 1719,94 sz. szelvénye. Az odáig vezető vezeték hossza 9255 méter. 

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA

A Richter IPPC engedélyének megújítása épp most esedékes. A gyár megküldte nekünk ezt az anyagot, hogy átnézhessünk, kérdezhessünk. Ebből az anyagból emeljük át „A szennyvíztisztítás technológiája” c. részt.

 Mivel az ábramelléklet nem áll rendelkezésünkre, az erre történő hivatkozások (III, VIII/1;4, IX stb.) lyukra futnak, ettől függetlenül, ami nekünk fontos, a mechanizmus átlátása így is lehetséges. Alább a szöveg, amiből megláthatjuk, hogy megy a szennyvíztisztítás az üzemben.

A telepre érkező ipari jellegű technológiai szennyvizeket a II. jelű rácsaknában lévő kézi tisztítású rács fogadja. A rács pálcaköze 30 mm. A rácsról a szennyvíz, miután a nagyobb darabos anyagok leválasztásra kerülnek, gravitációsan folyik tovább a homokfogóba (III).

  A műtárgy a szennyvízzel érkező hordalékok, homok kiülepítésére szolgál. A hordalékfogó (III.) térfogata 150 m3. A kiülepedő homokos iszapot a meglevő felújított kotrószerkezet tolja az iszap zsompba, ahonnan szivattyúk időszakosan nyomják nyomócsövön keresztül az iszapsűrítőbe (XIX).

 A homokfogóból a víz gravitációsan jut a semlegesítő medencébe (VII). A semlegesítő reaktor kétrekeszes, térfogata 2x30 m3, ami a szükséges tartózkodást biztosítja. A semlegesítés mészhidrát por és tömény kénsavoldat adagolásával végezhető a beépített pH mérő egység által meghatározott mértékben. Mészhidrát por tárolására 2 db 80 m3-es siló szolgál, amelyből adagolócsigák szállítják a meszet a reaktorba. A kénsavoldat adagolás a 6,3 m3-es savtároló tartályból történik a semlegesítőbe. A kénsav tartály kármentővel védett. A sav lefejtése a szállítóeszközből szivattyúval történik.

 (A tervek szerint a közeljövőben a kénsavas és mészhidrátos semlegesítést felváltaná a lúgoldattal, illetve CO2-dal végzett semlegesítés.)

Műtárgyak

A semlegesített szennyvíz mennyiségmérőn keresztül homogenizáló medencékbe (VIII/1;4) folyik. A 2 db, egyenként 415 m3-es térfogatú műtárgyak (VIII/1;4) az átlagosítást szolgálják. 

  A szennyvíz vésztározására 6 db műtárgy, a szennyvíziszap vésztározására a XVI/1,2 és az L jelű műtárgyak alkalmasak. A VIII/1,2,3,4 és a XVI/1,2 medencék talpleürítő csővezetéken keresztül egymással, ill. a XXIII szivattyú aknával összenyithatók. A vésztározóba történő juttatást mérő műszer is vezérelheti. Amennyiben a magas, nehezen bontható szerves anyag tartalom csökken, a mérőműszer jelére a szennyvízfogadás ismét a homogenizáló medencékbe (VIII/1;4) történik.

  A homogenizált szennyvizet szivattyúk emelik tovább az iszap adszorbciós medencébe (IX), melynek hasznos térfogata 80 m3. Az iszap adszorpciós medence feladata a toxikus anyagok káros hatásának kivédése. A műtárgy terhelését a biológia védelméhez szükséges iszapot az LII jelű szivattyúházból a XVII jelű szivattyúaknából lehet biztosítani.

 Az iszap adszorbciós medencéből (IX) az iszapos szennyvíz gravitációsan folyik az osztó aknán (X) át a 2 x 182 m3 térfogatú előülepítő medencékbe (XI/1;2). Az előülepített víz a XIII/1;2 és XIV jelű anoxikus műtárgyakba folyik. Az anoxikus medencékben a denitrifikáció történik, szerves anyagtartalom csökkenés mellett.

Mikroorganizmus kultúra…

A KOI és nitrogén tartalom redukálására a szelektált mikroorganizmus kultúra a biztosíték. Mivel a XIII/1;2 jelű medencékben a levegőztetési lehetőség megmarad, a rendszer oldott oxigén tartalma igény szerint változtatható. Az iszap lebegésben tartását keverők biztosítják. A két medence térfogata egyenként 823 m3. A nem levegőztetett XIV. jelű medencébe a megfelelő érintkeztetés biztosítására, a szükséges áramlási sebesség fenntartására keverők lettek beépítve. A műtárgy térfogata 380 m3. A hármas egységet képező anoxikus fokozatból a víz-iszap elegy gravitációsan folyik az átemelő aknába (XVIII/A).

  Az anoxikus egységből a vizet szivattyú emeli át az aerob medencékbe (XXIV/1;2), ahonnan belső recirkulációs vezeték segítségével a szennyvíz visszajuttatható az anoxikus medencékbe. A belső recirkuláció a két biológiai fokozat közti közvetlen visszacsatolást jelent. A nitrogén eltávolítás hatékonyságának növelése érdekében szelektív baktérium törzseket adagolnak a szennyvízhez. 

 A belső recirkuláló mennyisége a meglévő terhelési viszonyoknak megfelelően állítható. 

 A két levegőztetett műtárgy egyenként 1860 m3 hasznos térfogatú.

 Az aerob medencék oxigén ellátását a 3-as számú fúvógépházba telepített fúvók szolgáltatják. Az ideális oldott oxigén koncentráció pontos követésére a fúvók frekvenciaváltóval üzemelnek.

 Az aerob nitrifikációs fokozat levegőztető medencéjéből (XXIV/2) a víz gravitációsan folyik az L jelű utóülepítőbe, vagy a ZeeWeed ultraszűrős berendezésébe.

 Az L jelű utóülepítő műtárgy általában vésztározóként üzemel, ekkor a ZeeWeed ultraszűrő membrán gépház fázisszétválasztó üzemmódban működik. Az utóülepítő kiszakaszolásával, a membrán szeparáció üzembeállításával a membránok biztosítják a biomassza visszatartását és a lebegőanyag leválasztását a tisztított szennyvíz szűrésével együtt.

 A ZeeWeed ultraszűrő membrán gépház utószűrő üzemmódban is üzemeltethető, ekkor az L-es medencét utóülepítőként lehet üzemeltetni a hozzátartozó iszap recirkulációs szivattyúval és fölösiszap elvétellel. Ebben az esetben az ülepített vizet vezetik a ZeeWeed ultraszűrő technológiára, a szűrt víz pedig a tisztított szennyvíz elvetető csatornába köt.

 A ZeeWeed ultraszűrő membrán gépház folyamatos üzemben 4 500 m3/nap kapacitással képes üzemelni. Az utószűrés és fázisszétválasztás üzemmódban a 4 membrán medencéből 1-4 medence üzemel, maximálisan 384 ZeeWeed 500d típusú membrán modulokkal.

KÉRDÉSEK/FELELETEK – IPARI SZENNYVÍZ

Novák Csaba az ipari szennyvíz kezelésével kapcsolatban előadásában kiemelte, melyek a lényegesebb mozzanatok: a nyers szennyvizek előkezelése, foszfátmentesítés, krómmentesítés. Egy másik szál, hogy a tisztítottságot folyamatosan ellenőrzik mérésekkel, a jóváhagyott terv szerinti minőségellenőrzés saját és külső akkreditált laboratóriumban egyaránt megtörténik szabályos időközönként.

Kibocsátott ipari tisztított szennyvíz egyes összetevőinek átlagértékei a határérték %-ában.

SZENNYVÍZ-TISZTÍTÁS: A KOI A FŐ MÉRŐSZÁM

Eztán egy táblázatban mutatta be az előadó, a legutóbbi lezárt év, 2014 szennyvíz-tisztítási eredményeit.

Ezek közül melyik a „legfontosabb”, „legtöbbet mutató” érték, kérdezte MNT?

Tandi András azt válaszolta, a KOI a fő elem, mert a szennyvízben lévő összes szerves anyagra ez ad egy támpontot. Az összes többi meg olyan speciális anyag, aminek egyedi határértéke (HÉ) van.

 Elmondta még, a szennyvíztisztításnak több mint 90 % volt a hatásfok, ami nagyon jó értéknek számít, és megfelel a BAT, azaz a legjobb elérhető technika használata követelményének.

A tatabányai kémia-tanárnő kérdése az volt, a táblázatban lévő nehézfémeknek, mik a forrásai.

Novák Csaba leszögezte, a gyárban csak elvétve használnak nehézfémeket, a hulladékégetőtől történő szennyvíz-átvétel ezeknek a fő forrása, de ezek mikrogrammos tételek, a határértéknek kevesebb, mint 1 %-ai.

AZ ÖRÖK KÉRDÉS: SZTEROID-MÉRÉS

Eztán következett MNT-től egy/az „örök kérdés” (amennyiben ezt szinte minden vízszennyezéses látogatáson feltettük az elmúlt 10 évben): mérik-e szteroid-tartalmat a szennyvizekben? Erre rendszerint azt a választ szokta Tandi András adni, hogy egyelőre nincs olyan megbízható mérési technológia, amely a szteroid-mennyiséghez képest irdaltan víztömegben képes lenne jó minőségű adat-eredményeket szolgáltatni.

– Mivel az EU-ban téma a szteroidok vizekben való kimutathatósága, mi is foglalkoztunk vele – magyarázta Tandi András. – Az ELTE-vel és Weslinggel is mérettünk erre, a mérési eredmények bizonytalanok, annyit tudunk csak, hogy nanogrammos koncentrációban van jelen a szteroid a szennyvizeinkben. A mérések 6 szteroid-molekula kimutatására irányultak, ezekből egyet sikerült kimutatni 100-150 nanogrammos értéket tudtak kimutatni a szennyvízben, a másik 5 molekula esetében a mérés nem hozott eredményt.

 – Ha emberi képzelőerő által felfogható módon próbálnánk láttatni ezeket a mennyiségeket – magyarázta Tandi András –, azt kell elképzelnünk: ahhoz, hogy egy tablettányi szteroidot sikerüljön „bevennünk” a Dunából, több ezer m3-nyi dunavizet kellene meginnunk.

 Ha a szteroidokról beszélünk, nagyon kis kibocsátásokról lehet szó. Amikor az általunk kibocsátott m3/nanogramm nagyságrendű szteroid megérkezik a Duna sodorvonalába, ott 105-en nagyságrendben hígul fel. Ekkor már pikogramm/m3-es nagyságrendekről van szó. Ez elenyésző koncentráció. Erre mondtam előbb, mivel egy tablettában általában úgy 10 mikrogramm szteroid hatóanyag van, több ezer m3-nyi dunavizet kellene benyelnünk ahhoz, hogy a tablettányi szteroidot onnan hozzuk össze.

 De foglalkozunk a dologgal, mert az EU is vizsgálja a problémát, és mindig megpróbálunk felkészülni a várható szabályzó-változásokra. Ha ebből valamikor előírás/jogszabály lesz, azt nyilván nekünk is teljesíteni kell majd, a mostani mérés-kísérletek arra szolgálnak, hogy egyáltalán felmérjük a mérési lehetőségeket.

96-97 %-OS HATÁSFOKKAL MŰKÖDIK A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ

Rákérdeztünk arra, hogyan váltak be a 6-8 éve végrehajtott szennyvíztisztítási, egyéb „vizes” beruházások.

Tandi András azt válaszolta, nagyon jó, 96 %-nál jobb hatásfokkal működtetik őket. Ez messze megfelel az EU legjobb elérhető technológia (BAT) használatát előíró szabályának – amely 75-95 % közötti hatásfokot irányoz, ír elő.

A saját laboratóriumi mérések éves adatai alapján a szennyvíztisztító KOIk tisztítási hatásfoka:

Szennyező anyag

35. táblázat

 

Szennyező anyag koncentrációja (mg/liter)

 

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

KOIk

befolyó

2 319

3 287

3 348

2 810

2 996

elfolyó 

70

82

78

77

94

határérték

200

200

200

200

200

hatásfok

96,55

97,39

97,66

97,22

96,70

 

A KIBOCSÁTOTT SZENNYVÍZ RÉSZLETES MINŐSÉGI ADATAI

Az alábbiakban kiemeltünk szintén egy részt a Richter most esedékes IPPC (egységes környezethasználati) engedély-megújítási publikációjából.

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ

A Felügyelőség a 27753/2013. számú határozatában a fióktelepről a közcsatornába bocsátott kommunális szennyvíz minőségére vonatkozóan a jogszabályi előírások alapján küszöbértékeket határozott meg.

Az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok éves átlagai alapján a kibocsátott kommunális szennyvíz minőségi jellemzőit a vizsgált időszakra vonatkozóan a határértékek feltüntetésével a 33. táblázat foglalja össze. 

Komponensek

33. táblázat

Előírt határérték

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

pH

6,5-10

7,7

8,0

8,1

8,13

8,0

KOIk [mg/l]

1000

240

359

277

558

408

BOI5 [mg/l]

500

123

216

145

391

216

Összes szervetlen nitrogén

[mg/l]

120

42

62

57

69

84

Összes nitrogén [mg/l]

150

36

49

51

42

62

Ammónia-ammónium-nitrogén

[mg/l]

100

2

1

<1

6

4

10’ ülepedő anyag [mg/l]

150

4

6

6

6

11

Összes foszfor [mg/l]

20

6

16

17

14

14

Szerves oldószer extrakt [mg/l]

50

7,7

8,0

8,1

8,13

8,0

A 30. táblázat adatai alapján a vizsgált komponensek esetében a vizsgálati eredmények éves átlagai alapján határérték túllépés nem történt.

TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ 

2014-ben a csatornába kerülő VOC anyagok mennyiségét a 3.1.3.1. fejezetben ismertettük.

A Felügyelőség 27753/2013. számú határozatában a fióktelepről felszíni víz befogadóba kibocsátott szennyvíz, használt víz és csapadékvíz minőségére vonatkozóan kibocsátási határértéket határozott meg.

Az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok éves átlagai alapján a kibocsátott szennyvíz minőségi jellemzőit a vizsgált időszakra vonatkozóan a határértékek feltüntetésével a 34. táblázat foglalja össze.

Komponensek

34. táblázat

Előírt határértékek

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

pH

6-9,5

7,72

7,99

7,92

7,85

7,85

KOIk (mg/l)

200 

62,83

48

105

92

117

BOI5 (mg/l)

50

11,77

8

25

21,8

8,17

Szerves oldószer extrakt

(mg/l)

10

2,1

7,07

2

2

2

Ammónium (N mg/l)

20

3,13

5,11

3,8

4,93

0,84

Összes szervetlen nitrogén (N mg/l)

50

5,1

5,68

5,85

9,18

5,2

Összes nitrogén (N mg/l)

55

8,67

7,92

6,57

10,35

9,17

Összes foszfor (P mg/l)

2

0,41

0,15

0,32

0,17

0,37

Szulfid (mg/l)

2

<0,1

<0,1

0,01

0,015

0,01

Összes cianid (mg/l)

10

<0,005

<0,005

0,012

0,0058

0,0075

Összes lebegőanyag (mg/l)

 200

7,15

24

21

9,5

2

Fluorid (mg/l)

20

0,238

0,17

0,3

0,517

0,47

AOX (µg/l)

1000

562,5

482

478

473

575

Összes króm (µg/l)

1000

0,006

0,02

0,012

0,012

8,9

Összes réz (µg/l)

2000

0,012

0,03

0,022

0,0246

25,9

Összes ólom (µg/l)

200

0,002

0,004

0,002

0,0022

2,1

Összes nikkel (µg/l)

1000

0,008

0,03

0,011

0,0097

12,9

Összes kadmium (µg/l)

50

0,001

0,001

0,0001

0,0001

0,1

Összes cink (µg/l)

5000

0,018

0,032

0,043

0,0434

41,9

Összes higany (µg/l)

10

0,0002

0,001

0,0005

0,0004

0,6

Kloroform (µg/l)

100

2,683

1,34

1

1,25

1

Tetraklóretilén (µg/l)

100

5,5

1,46

1,17

1,11

1,1

Króm(VI) (mg/l)

0,3

-

0,014

-

-

-

A vizsgált komponensek esetében a vizsgálati eredmények éves átlagai alapján határérték túllépés nem történt.

CSAPADÉKVÍZ

Novák Csabától megtudtuk, a 67 hektáros üzemterületen 4 belső elvezető csatornával gyűjtik össze a csapadékvizet. Ez a 4 csatorna 1 főgyűjtő csatornába van bekötve, ami a csapadékvíz tározó medencékbe vezeti (a két medence egyenként 5000 m3 befogadóképességű, egyik vasbeton béléses, másik fóliabéléses).

                                                               

Elsősorban a betonmedencébe kerülnek a csapadékvizek, ha esetleg ez megtelne, átfolyóval átkerül a fölösleg a fóliás medencébe.

NCS: e medencékbe csapadékvizek, szivárgó rétegvizek kerülnek, olyan vizek tehát, amelyek nem igazán lehetnek szennyezettek.

– A gyártóüzemek környéki területekről a csapadékvizet nem vezetjük a csapadékvíz-tározóba, mert ott áruforgalom, vegyianyag-manipuláció történik, még ha göngyölegben is, de nincs kizárva egy-egy zsákszakadás, ami a felületet beszennyezheti. Fontos, hogy a – Kenyérmezei patakba – tervezett kibocsátás előtt meg kell mérni, a csapadékvíz megfelel-e kibocsátási feltételeknek.

A Richter e csövön keresztül bocsátja a csapadékvizet a Kenyérmezei-patakba

Csapadékvíz-mennyiség: 2014-ben 50.446 m3

2014-ben patakba bocsátott csapadékvíz-mennyiség: 50.446 m3 volt. Felhasználási igény miatt visszavezetett mennyiség: 3.166 m3 – szennyvíztisztóba kellett víz, és azt nem kútból vették, hanem a csapadékvízből vezették vissza. A kibocsátott csapadékvíz átlagos KOI-ja 45 mg/l (h.é. 30%-a).

 – Honnan „szedte magába” a KOI-t a csapadékvíz? – kérdezte MNT

 – A különféle gyárépületek felületeiről, pl. tetőről – válaszolta Novák Csaba.

Mérések + önellenőrzés

A csapadékvíz szennyezőanyag-tartalmának ellenőrzését a gyár a jogszabályi előírásnak megfelelő tartalmú, jóváhagyott terv szerint végzi, magyarázta Novák Csaba. Ez jelenleg évi 6 alkalmat jelent, ekkor külső akkreditált laboratórium vesz mintát és analizál (jelenleg a WESSLING Hungary Kft.), de a saját akkreditált környezetvédelmi laborjuk is végez önellenőrzést.

 Ilyenkor megosztják a vett mintákat, és az akkreditált labor, illetve a saját labor egyaránt elemzik ezeket – azért hogy össze lehessen vetni azt, amit a Richter mér, azzal, amit a külső labor mér. Ezzel tudják azt igazolni, hogy a saját méréseik helytállóak.

 Milyen mérések jellemzőek? Kommunális szennyvíznél napi mérések vannak (nem csak a kimenő szennyvizet mérik, hanem a beérkezőt is, onnan tudnak pl. hatásfokot számítani). Szennyvíztisztító hatásfok megállapításához naponta a befolyó és a tisztított szennyvíz paramétereit mérik. Csapadékvíz esetében minden tervezett leeresztés előtt van mérés.

TALAJVÍZ - EGY „RÉGI TÖRTÉNET”

A Richter gyógyszergyártási tevékenységét megelőzően a telephely-területen szénfeldolgozási tevékenység volt. Ez nagymértékben elszennyezte az ott lévő talajvizet. Ugyanez volt a következménye a különféle maradékanyagok nyílt színi tárolásának (évtizedekkel ezelőtt, az égető megépítése előtt volt jellemző).

 A korábbi szennyeződések miatt a talajvizet e szennyezett területeken monitoringozzák és kitermelik – így tartják szinten a szennyezettség mértékét (hogy ne halmozódjon az fel a talajvízben).

HIDROGEOLÓGIAI ADOTTSÁGOK

A telephely környezetében a felszín alatti vizek mélységbeli elhelyezkedése szerint három csoportot különböztethetünk meg.

A felszíntől legalább 100 méter mélységben húzódik a triász mészkőben lévő karsztvíz. Ennek szintje a térségben folytatott intenzív barnaszénbányászat vízkiemelése miatt a 90-es évek elejére jelentően lesüllyedt. A 90-es évektől kezdődően csökkent a vízkiemelés intenzitása, melynek hatására a karsztvízszint újbóli emelkedésnek indult és közelít a természetes állapot felé.

KARSZT, KARSZTVÍZ

A területen a karsztos kőzetet jelentős vastagságban vízzáró üledék fedi, nyílt karsztos terület csak a Kőhegy, amely egyben a főkarsztvíztároló egyik felszíni beszivárgási helye is. A rendelkezésre álló vizsgálati adatok és hidrogeológiai szakvélemények alapján a földtani adottságok következtében a telephely területén és annak környezetében a karsztvíz minőségét a telephelyen folytatott tevékenységek nem befolyásolják.

 A domboldalakon, a karsztot borító, rossz vízadó eocén és oligocén rétegekben, általában nyomott felszínű, magas sótartalmú és az ivóvízhasználat szempontjából kedvezőtlen sóösszetételű dombi rétegvíz található.

 A rétegvízszint, különösen a domboldalon, a területhasználatokkal összefüggő mélyépítési, víztelenítési munkák hatása által érintett. A rétegvíz vízminőségi állapotát, annak felszínközeli elhelyezkedése miatt befolyásolhatják a területhasználatból eredő szennyezőanyag terhelések, azonban a kedvezőtlen vízvezető tulajdonságai következtében jelentős mobilizáció nem várható. A területen rétegvízre települt ivóvízbázis nincs.

NYÍLT FELSZÍNŰ TALAJVÍZ

A Fióktelep északi határán, a felszín alatti vizek eróziós bázisát képező Kenyérmezői patak vonalához közeledve a vízvezető, homokos, kavicsos negyedkori rétegekben, nyílt felszínű talajvíz található. A talajvíz utánpótlódása a felszíni beszivárgásból történik, a becsült beszivárgó mennyiség a területen 40-80 m3/nap.

 A talajvíz, felszín közeli elhelyezkedése folytán a felszíni eredetű szennyeződésekre érzékeny, belterületen tipikus szennyezőanyagok: a nitrát, az ásványolaj származékok, egyes közlekedéssel összefüggő nehézfémek és különösen a mikroorganizmusok.

TALAJVÍZ ÁRAMLÁSI IRÁNYA

A terület rétegvizének áramlási iránya a domboldalak lejtési irányával, a talajvíz áramlási iránya a patakvölgy esési irányával megegyező. A rétegvíz és talajvíz áramlási rendszere a felszíni vízzáró-vízvezető rétegváltásnál, illetve az ott kialakult átmeneti sávban kapcsolódik egymáshoz. A dombi rétegvíz felszíni megjelenése is előfordul a területen, a telephely DNY-i határa és a főút közötti domboldalon aknakúttal foglalt rétegvízforrás volt található, amelyből a kilépő víz a rossz vízvezető talajon lápos, mocsaras területet alakított ki. A területen állandó medrű természetes vízfolyás nincs.

 A felszín alatti vizek hidraulikai kapcsolata, az üledékes rétegekben a talajvíz és a domblábi rétegvíz esetén áll fenn. A felszín közeli rétegvíz és a talajvíz leáramlása a területen nem jellemző, a karszttal való kapcsolatot az eddigi feltárások alapján nem valószínűsítették.

 A terület ráesik a dorogi vízaknák kb. 80 km2 nagyságú, 30 éves elérési időkhöz tartozó hidrogeológiai védőidomára, de azon belül a vízzáró rétegekkel fedett részre esik.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján Dorog területe „fokozottan érzékeny” terület besorolású, és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el. 

KÁRMENTESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG

– Tudjuk, hogy szennyezett területünk van és szennyezett talajvizünk, amelyen kármentesítési tevékenységet kell folytatniuk – magyarázta Novák Csaba. – Ezt a hatóság előírta. Műtárgyakat kellett telepíteni. Cél az ún. „D” kármentesítési célállapot elérése (A-B-C jelű szennyezéssel érintett területen).

SZENNYEZŐANYAG-FAJTÁK

Milyen jellegű szennyezőanyagok találhatók a Fióktelep területén? Klórozott alifás szénhidrogének, fenolok, BTEX-ek

Milyen létesítmények, és hogyan szolgálják kármentesítést? 25 db figyelőkút, 5 db talajvíz kitermelő kút, résfal (egy irányba vezeti az ott áramló talajvizet) és mélyszivárgó + átemelő akna – a kiemelt talajvizet a szennyvíztisztítóra vezetik.

MNT: Mit csinál egy talajvíz-kiemelő kút?

NCS: Ez egy kút (vékonyabb gyűrűs kút), amelybe szivattyú van telepítve, és be van állítva, hogy milyen szintnél kapcsol be-ki. Be van kötve ipari szennyvíz-csatornába, ide vezeti a kiszivattyúzott vizet.

TISZTÍTÁSI KILÁTÁSOK

MNT kérdése az volt, talajvíz-tisztítási szempontból, mik a kilátások?

Tandi András (TA): Azokon a területeken, ahol fenol, PAH található, azokról elmondhatjuk, hogy ezek az anyagok itt vannak már 100 éve – azaz, ami ki akart oldódni, az már kioldódott az elmúlt 50 év előtt.

 Most már olyan kevés van ezekből a talajvízben, hogy az már szinte a határérték környékén van, szennyvíztelepet ez már nem befolyásolja. Ez a koncentráció várhatóan nem fog változni 10 évig sem, ha már 100 év alatt beállt e szintre.

– A másik két terület szennyezettsége korábbi gyógyszeripari tevékenység tárolási problémáiból adódik. 30-40 éve a különféle anyagokat még nem szilárd burkolatú területen tároltuk, hanem olyanon, amin csak föld volt, és ha pl. kilyukadt egy hordó, annak tartalma szennyezte a talajvizet (azaz, nem lerakott anyagról van szó, hanem pl. „balesetként” a talajba került anyagokról).

– Ezek esetében a szennyezettség csökkentése a feladat, itt viszont várható, hogy úgy 10 év alatt a koncentráció normális mértékűre csökken, mert utánpótlás nincs. Azaz: e területek tisztulni fognak.

A TALAJVÍZ-TISZTÍTÁSI RENDSZER CÉLJA

Novák Csaba elmondta: az egész rendszer célja az, hogy ne kerüljön ki szennyezett talajvíz a gyár területéről, ezeket a szennyező gócpontokat pedig ezekkel a kiemelő kutakkal előbb-utóbb megtisztítják. A lényeg, ne terjedhessen tovább a területen a szennyeződés, azért kell kiemelni, tisztítani a talajvizet.

MNT, NM

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Ön itt van: Címlap ÜZEMEK Richter Vízgazdálkodás, vízterhelés, talajvíz tisztítás a Richter Dorogi Fióktelepén - üzemlátogatás - 2015-07-27

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések