Baumit – robbantásos üzemlátogatás: robbantás, kőbánya, kőőrlés, felelősségvállalás + kultúra… sok videóval

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Robbantással egybekötött üzemlátogatáson vettünk részt a Baumitban 2015-07-24-én. 20-an mentünk látogatni, a robbantásról, annak hogyanjáról, a kirobbantott kő termékké válásának fázisairól beszélgettünk előtte-utána. Húszból tizenöt ember dorogi (többség) vagy Esztergom-kertvárosi volt. Velünk volt pl. az Ady Endre utcából Vári úr, akinek az édesapja 31 évig (1955-től 1986-ig) volt a kőbányában robbantómester.

 Videó is készült a robbantásról, na és a képgaléria se kutya. Pár dolog, amit megtudtunk: nem dinamittal, műtrágya/gázolaj kombóval robbantanak.  A nem-elektronikus robbantási mód a frankóbb. A kőlisztet a takarmányosok viszik + tisztítási technológiákhoz használják fel; míg a kőpor való az építési anyagokba.

 Évi 400 E tonna mészkövet „robbant ki” a Baumit a bányájában – végigvettük azt is, hányféle módon lesz ebből termék. Joggal büszke a cég a szeptember 4-én felavatott Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyre, de sajnos a kiállításról lecsúsztunk.

 Az nagyon frankó, ha valaki tudván tudja, hogy az életben nem csak az a fontos, hogy amit csinál, az neki jó legyen, hanem meglátja/belátja azt is, milyen gondot okozhat – a neki egyébként oly jóleső tevékenysége – esetleg másoknak. Na, ezt látni a Baumitnál úgy 8-10 éve, tudják ezt, és évről-évre tesznek valamit a negatív környezeti hatások csökkentéséért.

Két videónk ajánlása

Mivel eltelt pár hónapocska a látogatás, és a cikkírás között, közben nem állt meg az élet. Készítettünk pl. egy videót a robbantásról, amit 07-31-én publikáltunk. (katt rá: ROBBANTÁSOS ÜZEMLÁTOGATÁS, BAUMIT, DOROG, 2015-07-24 - videó a cikk végén).

 Avatóbeszéd: látjuk a problémákat, teszünk ellenük…

Egy másik videónkat is érdemes megnézni, melyet 2015-09-18-án publikáltunk, s amelyben Illy Gábor, a Baumit vezetője arról – is – beszél, tudják, hogy a kőbányászat és vakolatgyártás kihívásokat rejt a gyár környezete számára. „Mi itt robbantunk, zúzunk, porolunk, zajongunk a gépeinkkel, amit egy városnak elviselni nem a legkönnyebb feladat” – fogalmazott az igazgató. Viszont, tudatosan figyelnek erre, s áldoznak arra, hogy e negatív hatásokat folyamatosan csökkentsék. (Videót lásd: Videó-séták... NEMZETI KŐBÁNYÁSZATI EMLÉKHELY - avatás - DOROGON – 01:42-től  - videó a cikk végén)

 Az nagyon frankó, ha valaki tudván tudja, hogy az életben nem csak az a fontos, hogy amit csinál, az neki jó legyen, hanem meglátja/belátja azt is, milyen gondot okozhat – a neki egyébként oly jóleső tevékenysége – esetleg másoknak. Na, ezt látni a Baumitnál úgy 8-10 éve, tudják ezt, és évről-évre tesznek valamit a negatív környezeti hatások csökkentéséért. Ezt el kell ismerni.

 Az pedig külön fejezetet érdemelne, hogy egy cégünnepen, egy avatóünnepségen (Nemzeti Kőbányászati Emlékhely Szobor avatása a Baumit bejáratánál, 2015-09-04-én videó a cikk végén) egy cég vezetője nem egyoldalú cégdicsőítő hozsannát ad elő, hanem képes egybelátni gondokat és megoldásokat, és arról beszélni, mit lehet tenni azért, hogy minden nap egy kicsivel jobb legyen. Na, ez az a valóságalapú gondolkodásmód, ami a problémákat nem elhazudja, hogy aztán azok soha ne oldódjanak meg – ahogy az kis hazánkban azért eléggé szokás –, hanem megpróbál rájuk megoldásokat találni.

Robbanóanyag: nem dinamit, műtrágya-gázolaj keverék

Megérkeztünk, beszélgettünk, robbantás helyszínére mentünk, robbantottunk, visszamentünk tárgyalóba, megbeszéltük, amit láttunk. Az üzemlátogatáson végig Cseresznyés Erzsébet (CSE) műszaki vezető kalauzolt minket, a robbantás során Mocsnik Imre (MI) robbantás-vezető mondta el, mit, hogy, miért.

Mocsnik Imrétől tudtuk meg, miközben visszaautóztunk a robbantásról az iroda felé (lásd robbantásos videónk), hogy nem dinamittal robbantanak ám, hanem műtrágya-gázolaj keverékkel. Ez egy amerikás dolog: úgy egy évszázada felrobbant egy műtrágyát szállító hajó a Mississippin - legalábbis így szól a legenda -, és onnan az éca, hogy a műtrágya-gázolaj kombó mekkorát tud szólni.

Egyébként nagyot ment a Baumit az utolsó 8-10 évben. Nemcsak telephelyileg fejlődtek nagyot, mióta Dorog lett a cégközpont, az egy dolog lenne, hanem gondolkozásmódban, hozzáállásban is – ezt azért nem lehet nem észrevenni.

Ikerműveléses a bánya

Mielőtt indultunk volna robbantást nézni, és épp folyt annak előkészítése, beszélgettünk kicsit az – újonnan elkészült – irodaépület tárgyalójában. Cseresznyés Erzsébet (CSE) adott tájékoztatást a Baumitos robbantásokról általában, illetve erről a mostani nagy bumm-ról.

 Megtudtuk, e robbantás kissé el fog térni a szokásostól. Ennek kapcsán átvettük, mi a megszokott módi. CSE elmondta, a mészkőkitermelés főszereplője a hegy, amit robbantásokkal bontanak, lépésről-lépésre.

 Ikerműveléses kőbányászatot folytatnak. A mészkőhegy lebontása lépcsőkben történik. Legtöbbször egyszerre két lépcsőt veszek ki a hegyből, egyszerre két lépcsőn dolgoznak, ezt hívják ikerműveléses bányászatnak. (Az egymás fölötti szintek egymásba fonódását jelképezi az ikerműveléses szó.)

 E bányának azért ikerműveléses a módja, mert nagyon kicsi a bánya alapterülete, ezért így logikus s gazdaságos belőle a követ kitermelni. A bánya két részre oszlik, az ún. tokodi, illetve dorogi bányákra; a két bányarész egy szűk ún. nyaktaggal kapcsolódik egymáshoz, ezért van az, hogy mivel vízszintes térben nem nagyon lehet terjeszkedni, kaptak engedélyt arra a hatóságoktól, hogy egymás fölötti szinteket egyszerre vegyenek munkába.

 – Viszont vannak olyan pillanatai a termelésnek, amikor ennek a nyaktagnak az áttörése, a két bányaszakasz összekötése a feladat – mondta a műszaki vezető. – Ilyenkor csak egy szinten kell robbantani, ilyen robbantás lesz ma – tette hozzá. Megtudtuk, 3,3 tonna robbanóanyagot fognak ma a robbantólyukakba betölteni, ettől a hegyből 25-28 E tonna mészkő fog lerobbanni.

A nem elektronikus robbantási mód a frankóbb

 A robbantás a szokásos NonEl-rendszer (nem elektronikus robbantási mód) szerint történik majd.

 A régi – EL = elektromos – rendszer volt az elektronikus gyújtás – ennek kivezetése attól függött, hogy egy adott cég mennyire foglalkozott azzal, hogy a környezetet kevésbé megterhelő módon robbantson. E endszer kivezetése, kihalása már majdnem teljesen végbement, még kisebb kőbányák alkalmazzák. A régi, elektromos rendszer úgy működött, hogy az összes töltet egyszerre robbant el. Ezzel egy nagy lökéshullámot generált, más hatásban nem különbözik, a kőzetaprózódás, és minden egyéb ugyanúgy ment végbe, mint a NonEl-rendszernél, csak annyi történt, hogy az adott robbanások fokozatainak száma behatárolt volt.

 – A NonEl-rendszernél milliszekundumos időközönként robbannak az egyes töltetek, ami a lökéshullámok terjedési sebessége szempontjából lényeges – így kisebb/kevesebb lökéshullám keletkezik, ami kedvezőbb a környezetre nézve, a rezgésértékek sokkal kisebbek – magyarázta Cseresznyés Erzsébet.

– Egy mondatban: a robbantások egymásutánisága és a fokozatok korlátlan száma miatt kisebb a lökéshullám.

Mi történik a robbantás után

MNT eztán arra kérte Cseresznyés Erzsébetet, azok kedvéért, akik nem voltak itt múltkor, vázolja fel, mi történik a robbantás után. Nagyon jó az ilyesmi arra, hogy egybelássunk dolgokat, megismerjünk folyamatokat.

Kőtördelés, tonnától centiig

– A robbantás után, különböző méretű kövek szakadnak ki a hegyből – magyarázta a műszaki vezető. – A kirobbant darabok lehetnek akár több tonnásak is (1 db 1 m3-es szikladarab = 2,5 tonna).

 A nagyobb szikladarabokat a bányába telepített ún. pofás törővel (vibromotorok mozgatnak törőket, ún. nem harmonizált módon, ez zúzza össze a követ) törik kisebb darabokra (ez a 800-as törő, ami legfeljebb 80 cm-es köveket tud befogadni).

 Az ennél nagyobb szikladarabokat egy speciális törőfejjel ellátott, ún. bagger kezeli, ami – mint egy harkály a fatörzset – ütögeti a követ, amikben mindig vannak feszültségek, emiatt az szétesik akkora darabokra, hogy utána már e darabokat a 800-a törőbe be tudják tenni.

 A 800-as törőbe rakodógépekkel teszik be a követ. Miután ez a törő kisebb darabokra aprította a kődarabokat, azok egy depóba kerülnek. Ekkor még mindig nem végleges méretűek a kődarabok, aprításuk folyik tovább.

 A 800-a törő 300-asra (30 cm) töri a követ: közben leválasztja a 20 mm alatti kődarabokat, ezeket félreteszik, pl. útépítéskor hasznosíthatóak. Ezek a kisebb darabok – különböző mértékben – jobbára tartalmaznak mészkövön kívül, másféle anyagokat is, jellemzően agyagot, dolomitot; lágyabb beágyazódások ezek. E frakció is hasznosítható, pl., tökéletesen tömöríthető anyagot tudnak képezni belőle, pl. stabilizáló talajréteget lehet belőle előállítani. Ezért alapozási munkákra jók, pl. útalapnak.

Teherautók helyett szállítószalag

Cseresznyés Erzsébet kiemelte, a bányában állomásozó 800-as törő egy mobiltörő, amit régen gázolajjal üzemeltették – úgy 10 éve, viszont, áramra állították át. Csak akkor üzemeltetik gázolajjal, ha időnként arrébb kell állni (hatalmas lánctalpai segítségével) a szerkezettel. Ez évente 3-4-szer történik meg, amikor úgy ítélik, hogy veszélyeztetheti a gépet a robbantások közelsége.

 Amikor a törő megtörte a követ, az immár aprított mészkődarabok egy 450 méteres (később 800-900 méter lesz majd) burkolt szállítószalagon indulnak tovább ideiglenes tároló-helyük felé.

 A szállítószalag hossza azért növekszik évről-évre, mert, ahogy mennek a tokodi irányba a robbantásokkal, úgy hosszabbodik a szalag is. A szállító-szalag teszi lehetővé azt, hogy ne kelljen teherautókkal fuvarozni a követ a gyárterületre. A fedett szállítószalag hozza a 30 cm-re letört követ az üzemi és a bányaterület határára, ott el tudnak tárolni 15-20 E tonna követ, ahonnan aztán majd ismét egy fedett szalagrendszer viszi a kődarabokat az ún. Nordberg-törőbe (sziták és törők vannak az épületben, azért ez a neve, mert ez a gyártó cég neve). Itt tovább tördelik a köveket, 3 különböző méretre…

A bányakatlan peremén állva…

Ekkor csörrent a telefon, és jelezték CSE-nek, hogy a robbantás elő van készítve, mehetünk. Még annyit megbeszéltünk, a robbantás után visszajövünk a tárgyalóba, és megbeszéljük, ami a robbantás kapcsán még beszélni való akad.

 Eztán mind a 20 embert elfuvarozta a Baumit a robbantás helyszínére (mi Mocsnik Imre robbantás-vezetővel mentünk), ahol végignéztük a robbantási szertartást (amit ugye megörökítettünk videón is - videó a cikk végén).

 Július végi meleg volt, a robbantás helyszínén, a bányakatlan peremén állva Cseresznyés Erzsébet ismertette, mi, hogy megy ilyenkor.

Ritkán „szól nagyot” a robbantás

– A robbantás napja előtt a Baumit fúrja a robbantólyukakat a kőzetbe – magyarázta Cseresznyés Erzsébet. – Egy speciális cég jön, ők hozzák a robbanóanyagot, és ők végzik a fúrólyukak betöltését is.

 Eztán a műszaki vezető bemutatta Mocsnik Imrét, aki a Baumit üzemvezetője, felelős műszaki vezetője, robbantás-vezetője egy személyben. A robbantás az ő vezénylete alatt történik, az ő felelőssége, hogy minden rendben menjen. A robbantás három fázisa: egy, a lyukak betöltéséig, kettő, a különféle biztonsági intézkedések, három, maga a robbantás.

 – A robbantási folyamat késleltetett, kb. 1,5 mp-en keresztül fog tartani – jelezte Mocsnik Imre. – Ha pl. egy-egy repedésnél a robbanóanyag utat talál, akkor nagyot tud szólni, de ez nagyon ritka. A legtöbbször – mivel a fúrólyukak le vannak fojtva – azonban a robbanást inkább csak egy nagy-nagy pukkanásként lehet hallani, ha nincsenek repedések, akkor ennyi az egész.

 Megtörtént a robbantás. Nem szólt nagyot. Viszont a maga nemében nagyon szép volt (ezt a videón lehet látni).

 A nagy pukkanás után hatalmas porfelhő szállt fel, ami aztán pár perc múlva nyomtalanul eltűnt.

400 E tonna követ „robbantanak le” évente

Miközben álltunk a katlan szélén, Mocsnik Imre megmutatta azt a 800-as törőt, amiről korábban szó volt. Elmondta, évente 3-4 alkalommal állnak arrébb vele, ha úgy ítélik meg, hogy épp túl közel áll a törő a robbantási falhoz. Most erre nem volt szükség.

 Cseresznyés Erzsébettől pedig azt tudtuk meg, a Baumit bányaművelési engedélye 5 évre szól, ez alatt összesen 2,5 M tonnát „robbanthatnak le”. Ez évi 500 E tonnát jelent. Adott esetben – ilyenre mostanában nem volt szükség – túlléphetik az évi 500 tonnát, legfeljebb 25 %-al, azaz, maximum 625 E tonna/év mennyiségig mehetnek el.

 A jellemző mennyiség – ez mindig a piac igényeitől függ – kb. évi 350-400 E tonna. Volt ennél már több is, a 2006, 2007-ben a válság előtti építkezéses időkben, akkor majdhogynem elérték az 550 E tonnát. De eztán drasztikus visszaesés következett.

Robbanóanyag = műtrágya-gázolaj keverék

Miután kinézegettük magunkat, visszaautóztunk az irodaépületbe. Minket Mocsnik Imre vitt vissza – az autóban hangzott el az a beszélgetés (a videóban benne van), amiből megtudtuk: a robbantási furatokba nem pl. dinamit kerül, hanem műtrágya-gázolaj keverék.

 – A robbanóanyag műtrágya és gázolaj keveréke – mondta el Mocsnik Imre vezetés közben.

 – Az mitől robban fel? – kérdezte MNT.

 Mocsnik Imre elmesélte, hogy annak idején, amikor a Mississippin szállították az ammónium-nitrátot, történt egy baleset, kifolyt a gázolaj, és valami begyújtotta, irtózatos robbanás lett ebből. Eltűnt a hajó, kráter lett, senki nem tudta, hogy mitől. Elkezdték a baleset okait vizsgálni, kísérletezni azzal, hogyan történhetett meg.

 – Addig-addig, amíg rájöttek arra, hogy az ammónium-nitrát tömegszázalékához mennyi tömegszázalék gázolajat kell keverni – magyarázta a robbantás-vezető. – Így derült ki, hogy megfelelő arányokban ez egy nagyon robbanóképes keverék.

Újra a tárgyalóban – kérdések órája

Miután visszaértünk a tárgyalóba, a projektvezető arra buzdította a jelenlévőket, kérdezzenek.

Nagy Tibor Esztergom-kertvárosi tagtársunk a hatalmas kőtömbökről érdeklődött, amelyeket útközben láttunk (itt-ott több tonnás szikladarabok álltak az út mentén). Cseresznyés Erzsébet elmondta, ezek batárkövek, amik jelölik és védik egy-egy útszakasz vagy rézsű szélét.

 MNT azt kérte, röviden foglaljuk össze, miként válnak a „lerobbantott” kő-, és szikladarabok zsákos késztermékké.

3 fő területen értékesítik a követ

Cseresznyés Erzsébet először is leszögezte: a jellemző éves mennyiség manapság, amit lerobbantanak, 400 E tonna. Ebben benne van az a „félretett” mennyiség is, amit közvetlenül nem használnak fel az építőipari anyagok (habarcsok, csemperagasztó, vakolat stb.) gyártása során.

 – A dorogi kőbánya a köve soha nem volt csak építőipari felhasználásra kirobbantott kő, ez most sem így van – mondta. – Manapság 3 fő területen értékesítjük a követ. Az egyik, a darabos kövek, amelyeket jellemzően útépítéshez használnak fel. A másik fő terület „a vakolatgyárba való föladás”, a vakolatgyári felhasználás, a harmadik a vegyes felhasználás.

 Két malom van, amiben követ őrölnek. Ezekbe csak tiszta kő megy, miután megvalósul a lerobbantott anyagból a szennyezőanyagok (pl. föld, por) kivonása.

 Az egyik, az ún. új malom, amit 2008-ban építettek. E malomban 40 000 tonna kőlisztet képesek előállítani évente.

 A lisztet 3 fő irányba értékesítik: régebben az oroszlányi füstgáz-kéntelenítőbe vittek lisztet (bezárt), visznek lisztet az aszfalt-keverő üzemekbe, a legnagyobb felhasználók pedig a takarmányosok, akik csirkék, más szárnyasok eleségébe keveréshez viszik a mészkőpor-lisztet.

 A törő 4 frakciót képes gyártani, nem csak hármat. A cukorgyárakat bezárták, ezért a 70-110-es legnagyobb frakcióra már nincs szükség. A következő frakció az 5-7 cm közötti nagyságú köveké.

 A másik 2 frakció megy a vakolatgyárba, ezek a 0-20 és a 20-50 közötti szemcseméretű kövek.

 Mivel a bányában már leválasztják a szennyező anyagokat, ezért a vakolatgyárba bejutó 0-20 is már elég tiszta ahhoz, hogy abból építőanyagot állítsanak elő.

Kőliszt a kőpor-malomból – takarmányba, füstgáz-tisztítóba…

Egy tardosi látogató-társunk azt kérdezte, hogy megy a további feldolgozása a kőnek.

 Cseresznyés Erzsébet elmondta, az egyik malomban kőport állítanak elő, azaz, addig őrlik az 5-7 cm-es köveket, amíg a szemcseméretük 0,1 mm-nél kisebb lesz. Ezt a kőlisztet vitték a Vértesi Erőműbe, illetve viszik az aszfalt- és takarmány-keverőkbe. Utóbbit takarmány-mészkőlisztnek is hívják. Ezt a takarmányosok veszik/viszik, és a szárnyasok takarmányához (kalcium, csontképződés) keverik.

  De visz például mészkőlisztet a dorogi égető is, füstgáz-tisztításhoz használják; a vízművek meg víztisztításra. Különféle tisztítási technológiákhoz rengetegen használnak ebből, mindenki olyan mennyiségben, ahogy ez a saját technológiájához szükséges. Összesen évi 40 E tonnát adnak el belőle.

Az építőanyagokba való kőport a vakolatgyárban állítják elő

De a vakolatgyárban (ez a másik malom, kőőrlő üzemrész) előállított anyagokba (vakolat, ragasztó, tapasz, beton, falazó habarcs stb) nem ez a lisztfinomságú kőpor való, e célra egy másik – pontosabban két másik – malomban őrlik a k

övet.

 A vakolatgyárban két másik malom működik, amelyek az építőanyagokba való 0,1-0,3 mm szemcseméretű kőlisztet állítják elő. – Az ennél kisebb szemcseméretű kőpor, kőliszt nem alkalmas építőanyagokba, mert ha „túl lisztes” lesz a termék (pl. egy vakolatban, ragasztóban túl kicsi a szemcseméret), az a felhasználhatóság rovására megy – pl. a kész anyag túlságosan kenődik, nincs tartása, szilárdsága stb. – magyarázta a műszaki vezető.

Porrobbanás – nem lehetséges

Ennyi por hallatán, egyik látogató ekkor azt kérdezte, lehetséges-e, volt-e már esetleg ún. porrobbanás az üzemben? Cseresznyés Erzsébet azt válaszolta, ilyen itt nem lehetséges. – Porrobbanás akkor történhetne, ha valamilyen módon elektromosan fel tudna töltődni ez az anyag. A mészkőliszt azonban erre képtelen.

Messze még a karsztvíz

Egy másik látogatónk azt kérdezte, mennyire van az ún. bányatalp (a bánya legmélyebb része) a karsztvíztől.

 Cseresznyés Erzsébettől megtudtuk, ahol a 800-as mobiltörő áll (azaz a bányakatlan legalján), ott 200 méteres a tengerszint feletti magasság, és a Baumitnak 145 méterig szól az engedélye (vagyis még 55 méterrel lehetne lejjebb a bányatalp).

 – Ami azt jelenti, hogy még 2 szinttel lejjebb tudnánk menni, ennek úgy 30-40 év múlva jöhet el az ideje – mondta a műszaki vezető. – Ahhoz, hogy lejjebb menjünk a fölső szinteken, a vízszintes kiterjedés határát el kell érnünk. Amíg azt nem érjük el, hiába megyünk lejjebb, túl szűk a hely… Dorog felé már nem terjeszkedik a bánya, már csak Tokod felé megyünk, viszont a tokodi szint, jelen pillanatban, 230 méteren van, azaz a tokodi bányaudvar 30 méterrel van feljebb, mint a dorogi. Magyarul, még azt kell először kitermelni, és majd csak aztán lehet mélyebbre menni.

MNT, NM

Nemzeti Kőbányászati Emlékhely, kiállítás – VIDEÓ!

A július 25-ei találkozó végén Cseresznyés Erzsébet sokat beszélt még arról, hogy az idén 110 éves dorogi kőbányászat emlékét méltón szeretnék megünnepelni.

 A dorogi mészkőbánya tulajdonosa, a Baumit Kft. a város önkormányzatával együttműködve 2014-ben pályázatot írt ki egy kőbányászati emlékmű tervezésére, amelynek első helyezettje Maurer-Klimes Attila terve volt. Ez az alkotás lett a központi eleme az emlékhelynek, amely mindenki által látogatható helyen, a Baumit bányája és központja előtti területen épült meg (júliusban még épp épült), és 09-04-én egy ünnepség keretében adták át.

 – Az emlékhely és a szobor tehát nem csak a dorogi kőbányászat 110 évének emel emléket – hangsúlyozta Cseresznyés Erzsébet, hanem a magyar kőbányászatnak is egyben.

 – Jelen pillanatban az építését lehet látni. 8 olyan kőbánya adott követ hozzá (többek közt homokkövet, andezitet, gránitot, márványt, na és persze mészkövet), amelyek reprezentálja a magyar kőbányászatot,

VIDEÓ(K)!!!

Hiszik vagy sem, erről is van videónk :) Ha valaki netán elfelejtette volna, ezt jeleztük a cikk elején. Ott voltunk ugyanis a 2015-09-04-ei átadáson (Videót lásd: Videó-séták... NEMZETI KŐBÁNYÁSZATI EMLÉKHELY – avatás - videó a cikk végén).

 Mi több, a Baumit is megszülte már azóta a maga videóját erről (videó a cikk végén), amelyben a szoborépítésről is van anyag, ahogy hallhatjuk nyilatkozni a szobor tervezőjét, a cég vezetőjét, a dorogi polgármestert, és Cseresznyés Erzsébetet is.

Kiállítás

Az idén 110 éves dorogi mészkőbányászat történetét mutatta be az a kiállítás, amelyet szeptember 5. és október 9. közt volt látható a dorogi József Attila Művelődési Ház galériájában. Az érdekes, korabeli dokumentumokat bemutató tárlaton, nyomon követhető volt a dorogi mészkőbánya évszázados története fotókon, mérnöki rajzokon, jegyzőkönyveken és térképeken.

VIDEÓK ITT

Robbantásos üzemlátogatás, Baumit Vakolatgyár, Dorog, 2015-07-24 - Dorogi Környezetvédelmi Egyesület

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Videó-séták... NEMZETI KŐBÁNYÁSZATI EMLÉKHELY - avatás - DOROGON

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Baumit saját videója: "Nemzeti emlékhelyet avattak a kőbányászatnak Dorogon"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások   

0 #1 Védegylet Pálkövéért 2015-11-04 11:36
Barátaim, mi volt a célja e látogatásnak, amely ezen leírás szerint olyan, mint a dolomit bánya reklámja. A robbantáskor, aprításkor, stb. mérték-e, hogy mi van a levegőben, pl. mennyi a radon érték, milyen távolságban ül le a por, mi van az ott termelt gyümölccsel, szőlővel, vagy az emberek tüdejével? Készült-e évekre visszamenő egészségügyi-halálozási felmérés? Jelzem: most építik be a magyar jogrendbe az EUROATOM 2013 (radon) irányelvet. E szerint kötelezők lesznek a felsorolt mérések. Egyébként 2002-től a bányák levegőjének mérése már kötelező, lásd. Atomenergia törvény EU melléklete.
Idézet
0 #2 MNT 2015-11-22 10:27
Tudjuk, hogy ez az Önök szakterülete, a miénk pedig nem ez. Hamarost ismét megyünk a Baumithoz, szívesen látjuk Önöket e látogatáson. Addig is, kérem, hogy küldjék el a kérdéseket (info KUKAC dke.hu), ha ezek összeállítása nem jelent nagy gondot.

A mi célunk több mint 10 év baumitozás után az, hogy a Baumit, illetve minden cég tegye meg azokat a lépéseket, amiket megtehet a saját területén a környezetterhelés mérséklése érdekében. Szépen, lépésről-lépésre.

A Baumit e területen nagyot lépett előre a porfogó csarnok, és más környezetvédelmi beruházások megvalósításával. Olyannyira sikerült ez nekik, hogy a környékbeli lakók egyértelműen oda nyilatkoztak, hogy radikálisan csökkent a porszennyezés mértéke. Ez komoly eredmény, főként az előzmények ismeretében.

15 éve kísérem figyelemmel a dorogi nagyüzemek működését. Kínosan ügyelek arra, hogy ne csak a negatívumokat, hanem a pozitívumokat is hangsúlyozzuk, mert így kerek a világ, és a visszacsatolás.

Azt tudjuk "számon kérni" az üzemektől a gyakorlat szerint, amire jogszabály is van. Ezt ugyanis kötelező abszolválniuk. Ha az Ön által említettre van jogszabály, akkor rákérdezhetővé válik stb.

Lényeg, kérnénk kérdéseket az üzemre vonatkozóan, olyanokat, amelyek relevánsak erre az üzemre nézve, és jogszabályilag is előírtak. És jöjjenek el a legközelebbi látogatásra, annak pont a levegővédelem lesz a témája egyébként.

Üdv, MNT
Idézet

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Ön itt van: Címlap ÜZEMEK Baumit Baumit – robbantásos üzemlátogatás: robbantás, kőbánya, kőőrlés, felelősségvállalás + kultúra… sok videóval

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések