×

Hiba

[OSYouTube] Alledia framework not found

Baumitos „légvédelem” – üzemlátogatás 2016-03-25

Olvasóink értékelése: 1 / 5

Csillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Immár harmadszor jártunk a Baumitban 2015-02-20-adika óta. Most (2016-03-25-én) két órát töltöttünk ott hatan, Cseresznyés Erzsébet műszaki vezető & Keresztesi Csaba, a vakolatgyár üzemvezetője társaságában. Színfolt volt a látogatók között – velünk tartott, s kérdezett – Pintér Gábor, az égető környezetvédelmi munkatársa. A téma a PORMEGFOGÁSI TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE volt. Végig mentünk azon, hol van a technológiában porképződés, azt hogyan sikerül megfogni. Megbeszéltük a dolgot, majd aztán ki is mentünk a vakolatgyárba, malomba, hogy megnézzük, hogy működik a „baumitos légvédelem”.

2015. februárja óta ez volt a 3. üzemlátogatásunk a Baumitban. Első alkalommal (2015-02-20) 8-an látogattunk az üzembe, másodszor (2015-07-24) 20-an voltunk (robbantás), most (2016-03-25) pedig 6 ember volt kíváncsi a vakolatgyárra. Így, összesen 34-en voltunk üzemet látogatni ott az elmúlt 13 hónapban. (További képek a Facebook cikkben, ITT.)

Az előző két alkalommal (cikkek: www.bit.ly/baumitcikk-150220 & www.bit.ly/baumitcikk-150724) a bányaművelést, robbantási módokat, felhasznált anyagokat stb. vettük végig. Most elérkeztünk egy olyan témához, ami még nekünk sem volt meg – megbeszéltük, mitől nem áll durva nagy porfelhő közepén a Baumit, amikor pl. a malomban, ahol most jártunk, napi 1000 tonna köveket őrölnek meg.

Először, átbeszéltük a részleteket, a cikk erről szól, aztán átmentünk a malomba, hogy megnézzük, tényleg annyira zárt-e a rendszer, amennyire arról szó volt. (Ott hangfelvétel nem tudott készülni, mert a csöveken áramló köveknek azért megvan a maga diktafonsemlegesítő hatása.)

 De, csapjunk bele, lássuk, hogy működik a Baumitban a „légvédelem”.

Ez volt az alapkérdésünk

A látogatás előtti kérdésküldés alkalmával arra kértük a Baumitot, hogy a 2016-03-25-ei üzemlátogatás témája legyen a PORMEGFOGÁSI TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE. Menjünk végig azon, hol van a technológiában porképződés, azt hogyan sikerül megfogni. Térjünk ki, esetleg arra, hogy volt ez régen, a 2000-res évek elején (2007-es beruházásokig), mi változott menet közben.

Témák: osztályozómű, malom, vakolatgyár

– Azzal a porral, ami robbantáskor, vagy lent a bányaudvarban keletkezik, annyit tudunk kezdeni, hogy ezeket a területeket is rendszeresen locsoljuk, amivel a szálló port meg tudjuk kötni. Saját locsolókocsink van, amely naponta több órában járja a bánya területén levő utakat, szállítási és depóterületeket … – nyitotta meg a beszélgetést Cseresznyés Erzsébet műszaki vezető. – Viszont, ahol már technológia, gépek, szállítószalagok stb. vannak, s nem hatalmas szabad terek, lehet a porképződés ellen védekezni.

 – Ez azért már a bányában is elindul, mert az ott lévő mobiltörőtől (ami oly mininek látszott, amikor a bányakatlan peremén álltunk) kezdve nedvesítjük a követ, amivel jócskát fogunk már a poron.

 – A 450 m-es szállítószalag már eleve burkolt, és az ún. átadási fejeknél (azok a pontok, ahol a szalagról lehullik a kő) vizezünk, vízpermetet szórunk a kőre. Erre mi magunk építettünk ki egy permetező rendszert.

 A fő üzem a vakolatgyár (TMV), ehhez tartozik kiszolgálóegységként az osztályozómű, és egy abszolút automatizált üzemrészleg, a malom. Ez utóbbi kettő annyira automatizált, hogy nem is dolgozik bennük ember, csak távfelügyelettel, a vakolatgyár épületéből felügyeli őket egy diszpécser számítógépeken keresztül. Ami azt jelenti, hogy monitorokon figyelik ezeket az üzemrészeket, kifejezetten a por miatt, pl. az osztályozó körül erre külön kamerarendszert építettek ki.

Vizezés a ledobási pontokon

 – Visszatérve a technológiára… – magyarázta a műszaki vezető –, a bányából a köztes depóra már nedvesített kő érkezik, pontosan azért, mert ez már egy szabadtéri kőkészlet, ott a szél már tudhatja fújni a port, ezért nedvesítenek itt is.

 Ezért csinálják azt, hogy a ledobási pont körül porlasztanak vizet, ami megköti a port.

 – Ez a vízporlasztó rendszer saját fejlesztés – kapcsolódott be a beszélgetésbe Keresztesi Csaba, a vakolatgyár vezetője (hozzá tartozik minden, ami az üzemterületen kőfeldolgozást, késztermék-gyártást érintő tevékenység), öt éve hoztuk létre.

 – Korábban is volt ehhez hasonló vízpermetező rendszerünk – mondta Keresztesi Csaba, de az még egy kezdetlegesebb verzió volt. Az új porlasztó rendszert hozzákötöttük a vezérléshez, pl. ha anyagáram van, akkor locsolunk csak, tudjuk szabályozni a vízmennyiséget. Felügyelt a rendszer, azaz például, ha történik valami, mondjuk csőtörés, akkor visszajelzést kapunk erről, sőt, meg is állítja az osztályozóbeli munkát, pont azért, hogy ne menjenek vizezés nélkül a munkafolyamatok.

 A szabadtéri pontokon tehát vizezéssel tudunk a porképződés ellen hatni – mondta Cseresznyés Erzsébet. – Korábban már kitárgyaltuk azt a csarnokot, amit az ún. 0-20-as kőnek építettünk, és ami voltaképpen az áttörést hozta a pomegfogás területén.

Malom, vakolatgyár – zárt rendszerek

 – A malomban és a vakolatgyárban történik a köveknek az egészen apró méretűre zúzása, feldolgozása – mondta a műszaki vezető. – Ha ez nem egy teljesen zárt rendszer lenne, elképzelhetetlen mennyiségű por távozna innen. A zárt rendszer azt jelenti, hogy onnantól kezdve, hogy bekerülnek (szalagrendszeren, illetve rakodógép segítségével) ezekbe az üzemekbe a kövek, útjuk leburkolt, zárt csövekben, gépeken át stb. folytatódik. Kifele ezekből a rendszerekből, azok elemeiből, csak akkor jöhet por, ha valamiféle meghibásodás van (kilyukat egy cső, meghibásodik egy tömítés stb.).

 – A vakolatgyárnak függőleges kiépítésű az anyagtovábbítási rendszere. A megtört követ a vakolatgyár tetejébe lifteztetjük fel, onnan szitarendszeren keresztül kerülnek a különféle méretűre tört, szitált kőszemcsék az őket tároló silókba.

Elszívásokkal portalanítanak

 – Kétféle megoldást alkalmazunk a kőfeldolgozás folyamán a malomban arra, hogy ne legyen kiporzás – magyarázta a műszaki vezető. – Az egyik az, hogy az egész rendszer egy ún. szívott rendszer (ezt folyamatos rendszermérésekkel kell ellenőrizni), ami azt jelenti, hogy a keletkező port elszívjuk azokból a zárt csővezetékekből, amelyikeken az anyagtovábbítási folyamatok zajlanak.

 – Ezen kívül, műszakonként kétszer a dolgozók bejárják ezeket az üzemrészeket, és figyelik, látnak-e valahol kiporzást, bármi más rendellenességet (ilyenkor mást is ellenőriznek, nem csak a port, hőmérsékleteket, lerázásokat, silószinteket, betöltendő anyagokat stb.). Ez a szemrevételezős ellenőrzés voltaképp a gépek támogatása, arról való meggyőződés, hogy minden úgy működik-e, ahogy kell.  

 – A por-elszívások ventilátorokkal történnek, lehetnek ún. helyi elszívások, egy-egy csőre, gépre telepítve, vagy lehetnek egy-egy csőrendszerre méretezettek. A legfontosabb itt annak ellenőrzése, hogy megvan-e mindenhol az a szívóerő, ami biztosítja a keletkező por elszívását, ennek ellenőrzését szolgálják az ún. rendszermérések.

Kővonal, keverővonal, csomagolóvonal

A vakolatgyárban háromféle tevékenység folyik. A „kővonalon” folynak le azok a tevékenységek (pl. törés, szitálás), amelyek segítségével a követ olyan állapotba hozzák, hogy abból aztán lehetséges legyen keverni valamilyen gyártmányt, árut.

 A „keverővonalon” zajlik a különféle porok, zúzalékok stb. receptúrák szerinti összekeverése (számítógépes vezérléssel), voltaképp a termék elkészítése.

 Aztán, amikor a „csomagolóvonal” fut, döntik el, hogy silóba adják-e ki a kész terméket, vagy ún. rotopakkeren keresztül zsákokba csomagolják.

400-500 porzsák fogy évente

Minden üzemegységnek megvan a maga elszívó-központja – folytatta Cseresznyés Erzsébet. – Ez azt jelenti, hogy vagy egy-egy szűrőházban, vagy egyes gépekre telepítve szűrőzsákok találhatók.

 Keresztesi Csaba ekkor körbe is adta azt a 3 méteres, fehér szűrőzsákot, amiből több száz található az üzemben az egyes technológiákra telepítve.

 Cseresznyés Erzsébet elmondta, a szűrőházakat úgy kell elképzelni, hogy egy hatalmas dobozban vannak ezek a 3 m hosszúságú porszűrő-zsákok (impulzus szűrős rendszer). Ezekben történik az elszívott por összegyűjtése.

 Mohos Márta azt kérdezte, ezek egyszer használatos zsákok-e?

 Cseresznyés Erzsébet elmondta voltaképpen igen, úgy egy évente cserélik őket a kevésbé igénybevett helyeken, máshol gyakrabban. – Pont erre van a rendszermérés – vetette közbe Keresztesi Csaba –, ennek eredményéből következtetni lehet, milyen állapotban vannak a zsákok, kell-e őket cserélni, vagy sem. De szemrevételezni is szoktuk őket, kinyitjuk a szűrőházak ajtajait, megnézzük őket.

 – Hány zsákot használnak körülbelül? – kérdezte MNT.

 – Például a szárítóberendezéshez tartozó központi szűrőházban 180 darab, egy másikban 16 db, de van olyan kis technológia, amihez csak egy tartozik – felelt Keresztesi Csaba. – Nem mindegyik egyforma méretű, ahogy a technológia kívánja, évente 400-500 db szokott elfogyni az egész üzemben.

Technológiánként saját elszívó-berendezés

– Technológia egységenként különféle módon vannak telepítve a szűrőberendezések – magyarázta Cseresznyés Erzsébet. – Eddig beszéltünk a kővonalról, ott is többféle szűrőegység van. A vakolatgyártás esetében, immár a keverővonalon, jellemző, hogy sokféle anyagot kell behozni a vakolatgyárba. Például a cementet, hidrátot, olyan anyagokat, amelyeket nem a Baumit állít elő, de kellenek a termékek gyártásához. Ezek legtöbbször silós autóval érkeznek, és sűrített levegővel üzemelő csöveken keresztül juttatjuk őket be a vakolatgyár épületébe, az egyes anyagfajtákat tároló silókba.

– Ezek a silók példáéul nem egy nagy elszívó-rendszerhez kapcsolódnak, hanem saját elszívó-berendezésük van, a silók tetején van egy nagy doboz, és abban van egy 16 darabos porzsák állomány.

 – Az elszívás elve mindenhol ugyanaz, a ventilátorok szívóereje, a zsákok mérete, darabszáma különbözik az elszívandó por mennyiségétől, sajátosságaitól függően. Az elszívott port egy külön silóba gyűjtjük, ez sem vész kárba, vagy visszaforgatjuk újból a technológiába, megy vissza a szitákra, illetve egy része a falazóhabarcsba kerül.

 – „Szemétre” csak az a por kerül, ami a porgyűjtő zsákokban benne marad, amikor kicserélik őket.

Folyamatos felügyelet

 – Mire kell figyelni porszempontból az üzemvezetőnek? – kérdezte MNT Keresztesi Csabát.

 – Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a rendszer jól működik-e – mondta Keresztesi Csaba. – Ha pl. valahol kiporzás van, az történhet lyukadás miatt, vagy éppen azért, mert a szűrőberendezés elromlott. Ha probléma van, ez visszajelződik nekünk a számítógépen is, mert a nyomáskülönbségek bizonyos mértéke például utal erre. Folyamatosan figyelni kell a rendszert, és ha gond van, azonnal be kell avatkozni, mert ha ez nem történik meg időben, nagy porfelhő lesz az épület körül.

 – Azt látni kell így visszatekintve – mondta Cseresznyés Erzsébet, hogy a porproblémákat nem a vakolatgyár, malom okozta, hanem az ezeken kívüli területek. A gyártás maga annyira modern, zárt, elszívásos rendszer volt az első pillanattól kezdve, hogy abból nem jött ki érzékelhető mennyiségű por.

 – Zsákok veszélyes hulladékok? – kérdezte Nagy Tibor.

 – Nem, az a cég viszi el, amelyiktől vásároljuk az újakat – felelte Cseresznyés Erzsébet.

A porfogó csarnok volt az áttörés

A három gyáregységünk (osztályozó, malom, vakolatgyár) porszempontból nem problematikus, jól működik az elszívásos pormentesítés – magyarázta Cseresznyés Erzsébet. – Ahol por lehet, azok a nyitott területek, ezeken tudtunk fejleszteni az elmúlt években, és fogunk tudni lépni a jövőben, addig is, a már említett folyamatos locsolókocsis pormentesítést végezzük.

– A leglényegesebb változtatás a 0-20-as szemcseméretű kövek – nyíltszíni – tárolási helyének csarnokkal való lefedése volt 2007-ben. A környéken – korábban, a csarnok 2007-es megépítése előtt – megjelenő, jellegzetesen fehér színű „Baumit-por” legalább négyötöde innen származott. Erről más sokszor beszéltünk (részletesen erről: www.bit.ly/baumitlatogatas-2008-06-16), így ezt nem tárgyalom újból.

 – Volt egy kis ráncfelvarrás a csarnokot illetően is, a két bejáratból egyet megszüntettünk, hogy a két bejárat közötti huzat miatti ne távozhasson por a külterületre.

Útpor csökkentési megoldások

Jelenleg még porprobléma a Baumit úton anyagot ki-be szállító teherautók által felvert por. Két módon tudjuk ennek hatását csillapítani. Az egyik a kerékmosó rendszer. Ezen kötelezően át kell haladni azoknak a teherautóknak, amelyek zúzott követ visznek, illetve amelyek a malom felől jönnek. Ezzel a teherautó-forgalom gépjárművei 30 %-ának kerekeit tudjuk „megvizezni”. Ez azonban csak fagymentes időszakban működik.

 – A másik fontos dolog, amit tenni tudunk, az útjaink takarítása, locsolása – mondta Cseresznyés Erzsébet. – 2014-ben a meglévő söprőautónkat lecseréltük, és 2015-ben vettünk mellé egy locsolóautót, így most erre a feladatra két külön komoly gépünk van, az egyikkel csak locsolunk, a másikkal takarítunk, söprünk. Ezekkel a portán belüli területeket tisztán tudjuk tartani.

 – A Baumithoz vezető utat naponta kétszer vizezzük, de nem csak a műúttal tesszük ezt, hanem egészen fel a bányaudvarig locsolunk.

Szemétszedés kéthavonta

Bár ez nem porprobléma, rengeteg dolgunk van a szeméttel – mondta el Cseresznyés Erzsébet. – Két-három havonta 2 db 5 m3-es konténert szed tele szeméttel az a cég, amelyet megbízunk ezzel.

 – Ez a szemétmennyiség a Baumit-út mentén található területről (ide főként a sofőr-urak szokása szemetelni) gyűlik össze. A Baumit Vízmű felőli oldalán található területről (ide vélhetően a dorogiak szoktak szemetet exportálni) még több szemét szokott összegyűlni, negyedévente általában úgy 10 m3.

Bejelentések, panaszok – semmi

– Voltak-e lakossági bejelentések, panaszok az elmúlt 2-3 évben? – kérdezte MNT.

 – Nem voltak – felelte Cseresznyés Erzsébet. – Az utolsó lakossági telefonunk talán 4-5 éve lehetett, amikor este 11-kor egy úriember azzal hívott fel minket, hogy por jön ki tőlünk. De aztán kiderült, ez nem por volt, hanem a Calmit üzem műszakja elindult, és az ottani kürtőből jött ki gőz (a mészhidrát gyártás, a mészoltás gőzképződéssel jár).

 – De volt-e porpanasz? – kérdezte MNT. – Nem volt, nincs mostanában ilyen – felelte a műszaki vezető.

 – Mi magunk is érzékeljük, hogy sokkal kevesebb a porunk 8-9 éve – mondta Cseresznyés Erzsébet. – A legnagyobb ugrást a sokszor emlegetett, 2007-ben lefedett „0-20-as csarnokkal” tudtuk elérni. Az összes többi fejlesztés, ajtók lemezelése, vizezések, locsolás stb. már csak „hab a tortán”. És ezt mi magunk is érzékeljük, például az irodaépület előtt álló autók szélvédőit, motorháztetőit látva. Régebben, volt rajtuk por, most nincs.

 MNT is elmondta: „a csarnok előtti időkben” szívesen eljött üzemlátogatni a Baumitba a környékbeliek közül pár ember, hogy elmondja, mennyire nincs rendben a cég porolása – de a csarnok utáni időszámítás immár arról szól, hogy nemigen lehet a környékbelieket elrángatni egy-egy baumitos gyárlátogatásra.

Ülepedő port már nem kell mérniük

Évi mérések, mik a tapasztalatok? – kérdezte MNT.

Legutóbb 2015 novemberében volt mérés. Túllépés nem volt. A por-elszívó pontokon kell mérni, ebből 17 db van, négyet kétévente, 13-at 5 évente kell mérni.

 – Ülepedő port (fóliát kirak 30 napra, azon nézni, mennyi por gyűlik össze) már nem kell mérni? – kérdezte MNT. – Már nem, a felsorolt intézkedések pozitív hatásainak eredménye miatt, amit a lakossági bejelentések elmaradása is bizonyít – felelte Cseresznyés Erzsébet. – Most minden év 03-31-éig kell beadni a levegős jelentést (CO, NOX, por, stb. kibocsátások), ez alapján számolnak ki nekünk ún. környezetterhelési díjat.

 – Volt-e hatósági ellenőrzés, esetleg valamilyen bírság az utolsó 3 évben? – kérdezte MNT.

– Nem volt semelyik – tájékoztatott Cseresznyés Erzsébet.

Látogatók kérdései

Pintér Gábor (SARPI, környezetvédelmi vezető) azt kérdezte, ha esik az eső, vagy az utakat lemossák, a vízzel együtt jött por hova kerül… medencébe, szikkasztóba?

 – Több szikkasztónk van – mondta Cseresznyés Erzsébet. – A bányába vezető utak nem aszfaltozottak, felületük köves, murvás földes. Ha nagy eső van, akkor nagy mennyiségű sarat le tud hordani a víz, ezért két záportározót készítettünk az út mentén. Ezzel fogjuk meg azt a nagy mennyiségű saras vizet, ami a bányautakról zúdulna rá az aszfaltútjainkra. Ezeket két évente takarítjuk, rakodógéppel kiszedjük a tartalmát, ami föld meg kő, szennyezőanyag nincs benne.

 – A telephelyen körben pedig burkolt árkok vannak, zsompokkal, bukókkal, egyebekkel, ezekkel is megfogjuk a port, poros vizet – magyarázta a műszaki vezető. – Ezeket csak kézzel tudjuk takarítani, és aztán az is megy a meddőre, mint a bányautak záportározóinak kitakarított tartalma. A belső, raktártérről lemosódó poros víz, pedig egy központi, betonozott medencébe folyik bele (amit szintúgy kis bobcattel lehet takarítani).

A „porcsarnok” hozta el a békét

MNT kifejtette, úgy tűnik volt értelme a csarnokos beruházásnak. Mert ugyan, a mérleg egyik serpenyőjében ott van, hogy ez a porfogó beruházás gazdaságilag tán soha nem fog megtérülni – viszont a másik serpenyőben legalább akkora, ha nem nagyobb az ellensúly, a békekötés a környékbeliekkel, a várossal. – Ez jól jött ki, és látom, hogy Önök, a Baumit dolgozói is jobban érzik attól magukat, hogy immár nem tüskék a környékbeliek szemében – mondta MNT.

 – Igen, ez egyértelműen így van – reagált a műszaki vezető.

 – Az jó dolog – mondta MNT, – ha egy cég saját maga előtt is úgy tud megjelenni, hogy megtette, amit meg lehetett a környezeti béke érdekében. S ha ennek netán még látható/érezhető eredménye is van – amint itt volt –, akkor az már külön gyönyörűség, ami nem adatik meg minden környezetterhelő vállalatnak.

Mohos Nádor Tamás

Hozzászólások   

0 #61 Josephmeatt 2018-06-19 14:56
viagra generico contraindicaciones
viagra without a doctor prescription
buy sildenafil citrate paypal
viagra without a doctor prescription
how to buy viagra in uk
canadian pharmacies online
viagra 100mg split
canadian pharmacies online
viagra sale nhs
Idézet
0 #62 Lavern 2018-06-19 20:05
Trusted Online Pharmacies
generic viagra 100mg: http://hqmdwww.com/
list of approved canadian pharmacies
Idézet
0 #63 HaroldSpupt 2018-06-20 13:39
buying viagra over the counter
canada pharmacies
cuanto dura el efecto del sildenafil de 50 mg
aarp recommended canadian pharmacies
how many mg of viagra can i take
viagra without prescription
unterschied viagra 50 mg 100 mg
generic viagra without a doctor prescription
viagra 50 mg pfizer prix
Idézet
0 #64 Barryhic 2018-06-20 16:08
viagra pills in south africa
viagra without prescription
20 mg cialis vs 100mg viagra
viagra without doctor
getting viagra legally uk
top rated online canadian pharmacies
costco pharmacy price viagra
canada pharmacies
reliable website buy viagra
Idézet
0 #65 JeffreyEloca 2018-06-21 14:13
viagra chennai price
canadian pharmacies shipping to usa
cutting viagra pills in half
list of reputable canadian pharmacies
wie sieht eine viagra pille aus
viagra without a doctor prescription
generic viagra no prescription
viagra without prescription
mail order viagra generic
Idézet
0 #66 Alvaroveiva 2018-06-21 14:47
sildenafil citrate 100mg for sale
viagra without a doctor prescription
buy viagra in newcastle
viagra without a doctor prescription
order viagra europe
canadian pharmacies online
best canadian pharmacy generic viagra
canadian pharmacies online
generico viagra nombre
Idézet
0 #67 Richardged 2018-06-22 00:24
pharmacy viagra prices
viagra without doctor
can flomax and viagra be taken together
viagra without a prior doctor prescription
cheapest viagra in australia
legitimate canadian mail order pharmacies
viagra vs cialis vs levitra price
legitimate canadian mail order pharmacies
buy viagra zimbabwe
Idézet
0 #68 Michaelabelp 2018-06-22 06:43
buy real pfizer viagra
viagra without prescription
levitra viagra together
viagra without a doctor prescription usa
viagra 100mg preis apotheke
legitimate canadian mail order pharmacies
buy viagra australia paypal
canadian pharmacies online
can you get viagra over counter usa
Idézet

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Ön itt van: Címlap ÜZEMEK Baumit Baumitos „légvédelem” – üzemlátogatás 2016-03-25