47 TONNA BVM-es SZER ÉGETT EL EDDIG DOROGON, KB. 133 TONNA LESZ A VÉGE

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Sajnos nem leszek kész az anyaggal (2015-05-20-ai lakossági fórum), mert volt itt valami tennivaló, per más, per ma, mint ez, úgyhogy. Így csak posztolok nektek egy rövid kis ízelítőt (ez egy Facebook poszt másolata tehát). A cikk közepe felé kezdődő ABSZURD HUMORT, AZ ÉLET DIKTÁLTA, NEM ÉN (MNT). Mindent onnan tudunk egyébként, hogy a tegnapi (2015-05-20) LAKOSSÁGI FÓRUMRA UGYAN LAKOSSÁG NEMIGEN JÖTT EL, de az égetőmű vezetősége vett egy nagy lélegzetet, és befutott rá. Szerintem azért ez dicséretes. (Aztán kb. jövő hét közepére lesz kész a részletesebb cikk-cucc.)

EDDIG 350 HORDÓ JÖTT DOROGRA

De azért ezt most kiposztolom, hogy ha már ígértem… valamit.

A lényeg az, hogy kb. ugyanazokat az anyagokat laboratizálta az égető is, amelyekről eleddig szó volt.

Eddig 350 hordó jött Dorogra, kb. mind el is égett, összesen nagyjából 134 tonna lesz a vége, mármint a 991 hordónak. Ez az égető össz-évi kapacitásának 0,38 %-a.

Ugyanilyen anyagokat égetnek napszám, ezt mondták.

Káros anyagok nem kerülnek a levegőbe, legfeljebb annyi, amennyi eddig, azaz határértékeken belül vannak, a BVM-es égetés ezt nem befolyásolta/befolyásolja.

AKKOR A SZTORI ELEJE - AMIT AZ EU NEM FINANSZÍROZ, AZ NINCS IS?

BVM ügy elindulása.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország felkent vegyészeti szakértője 2015-04-07-én kint járt a BVM-nél, és drasztikus fotókat készített a hordókról. Elment oda fotózni, és ott olyan irgalmatlan szörnyű felvételeket készített, ami nagyot hatott cselekvésirányba.

Azt’ jött „a nagy keveredés”, hány hordó, abból mennyi Dorogra, meg egyáltalán stb.

10 000 hordó van ott, rákkeltő anyagok nincsenek benne, címke alapján így ítélte Simon Gergely.

Mivel a fotókból, és a hozzájuk kapcsolódó blog-szövegekből médiavihar lett, a kormány is megmozdult.

E hordók már nagyon rég, és nagyon ott voltak, olyannyira, hogy volt is ellenükben egy jó kis pénzköltős 1,4 Mrd Ft-os kármentesítési program, talajtisztítással, kutakkal.

Ugye, mondani sem kell, hogy EU-s pénzből?

De azt már nem finanszírozta a nyavalyás, spúra EU, hogy a szennyeződés okozóit, a vegyszeres-hordókat magukat is elszállítsák onnan (ez ilyen magyar feladatat lett volna), és ártalmatlanítsák, így azok ott maradtak a helyszínen, és szépen csordogáltak belőlük a talajvízszennyező vegyületek.

  Meg kell a szívnek szakadnia ekkora baromság hallatán.

BAROMSÁG, KONCEPCIÓTLANSÁG, FELELŐTLENSÉG, FORRÁS-PAZARLÁS

Ezzel újrakreálták azt a helyzetet, súlyosbítva, amire előzőleg elköltöttek 1,4 Mrd Ft-ot.

Hogy ez mekkora baromság, koncepciótlanság, felelőtlenség és forrás-pazarlás, azt talán nem kell részletezni, viszont gyönyörűen mutatja politikai elitünk felelős – leginkább nemzetre, egészségre, ilyesmikre, semmint bizniszre, pénzre – fókuszáló gondolkodásmódját.

Miszerint, amit az EU nem finanszíroz, az nincs is, meg se történhet.

Nehogy már saját pénzből hordótlanítsuk a BVM-területet, há’ ne má’!

Történjen bármi, fertőződjön bárki, csak akkor lépünk fel a dolog ellen, ha azt az EU fizeti.

Azér’ vagyunk tagok, nem igaz?

HA VALAMIT NEM FINANSZÍROZ AZ EU, AKKOR AZ OTT ROHADJON MEG, AHOL VAN…

Azaz: ha valamit nem finanszíroz az EU, akkor az ott rohadjon meg, ahol van.

No, PONT EZ TÖRTÉNT A VEGYÜLETEKKEL TELT HORDÓKKAL, ott rohadtak meg a helyszínen, ahol voltak.

(Amiért természetesen az EU a hibás, senki más, miért nem írt ki erre is pályázatot, nem igaz?

Mostanában képtelenek kitalálni minden gondolatunkat, az ilyenek még azt se érdemlik meg, hogy elköltsük a pénzüket…)

Mi több, e gaz – minden bizonnyal MULTINACIONÁLIS SZÁRMAZÁSÚ – HORDÓK, úriemberhez méltatlanul, eközben még ki is eresztgették magukból a tartalmukat, csak úgy, egy álltó helyükben, miközben nem átallottak megrohadni (még pluszban).

HORDÓKHOZ MÉLTATLAN, MINŐSÍTHETETLEN VISELKEDÉS

Hihetetlen, fokozhatatlan, szörnyű, de igaz: ezek a hibás, szemétláda hordók, ahelyett, hogy várták volna nyugiban az idők végezetét, pontosabban, egy 2100-ban kiírandó, hordó-releváns EU-s pályázatot (amin azért lehessen keresni…), fogták magukat, és szétrohadtak… valószínűleg és feltételezhetően, tisztán homályos politikai ambícióktól vezérelt önös érdekből…

E HORDÓKHOZ MÉLTATLAN, MINŐSÍTHETETLEN VISELKEDÉSBŐL (hitetlen, rossz européerekként, nem tudták kivárni a megfelelő EU-s pályázat eljövetelét), lett talajszennyezés, talajvíz-szennyezés, kiszáradt, leülepedett vegyszerpor szélbe keveredése, szomszédos lakóterületek – úgy szoktunk pánikkeltés-mentesen, neutrálisan fogalmazni – környezetterhelése.

MILYEN VEGYSZEREK PÁLLOTTAK SZÉLBE-FÖLDBE…

Visszatérve a sztori elejére, a Greenpeace, a Budapesti Vegyi Művek területén álló-málló hordók címkéit olvasgatván, felsorolt közleményében – fotóinak közzététele kapcsán – jó pár vegyi anyagot, ami az illetlen hordókban (ROHADTAK, AHELYETT HOGY VÁRTAK VOLNA) volt.

PHOSPHORUS OXYCHLORIDE – Mérgező anyag. A levegővel érintkezve, a levegő nedvességtartalmával reagál, és maró, mérgező sósavgáz valamint foszforsav keletkezik belőle.

BENZO-TRIFLUORID – Növényvédőszer (Trifluralin) alapanyaga. Belélegezve, lenyelve veszélyes, mérgező. Idegrendszer-, máj-, vesekárosodást okoz. Közepesen tűzveszélyes, magasabb hőmérsékleten bomlik.

IZOPROPANOL  – Oldószer, vegyipari alapanyag, erősen tűzveszélyes. Belélegezve, lenyelve mérgező.  Az izopropanol és bomlásterméke az aceton a központi idegrendszert károsíthatja.

DNBS – 4-klór-3,5-dinitro-benzoesav – Trifluralin gyártás mellékterméke -  A DNBS pora, gőze veszélyt jelent a levegőre és az emberi egészségre,robbanásveszélyes, irritatív, szembe kerülve súlyos károsodást okoz, belélegezve káros.

4-AMINÓ BTF (benzo-trifluorid)  – Irritatív. Lenyelve mérgező, bőrön át felszívódik, irritálja a szemet, légutakat, a bőrt és a nyálkahártyákat. Gyúlékony mind a folyadék, mind a gőze.

NH3 – ammónia gázpalack. Mérgező, korrozív, környezetre veszélyes gáz.

MNT kijelentette, mivel nem kóstolta meg őket, neki sem mondanak sokat e nevek.

Nyilván a Greenpeace-es Simon Gergely sem tette ezt, hanem ezeket látta a hordó-címkéken.

De erről most ennyit, vegyük az irányt ismét Dorog felé.

PRÓZA:  991 HORDÓ DOROGRA

MNT elmondta, mikor a kormány eldöntötte, hogy vesszen az EU-s pályázat, ha már ki sincs írva, s üsse kavics, jöjjön a nemzeti pénz, rábízta az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjére, Tarnai Richárdra. Ami – utólag úgy tűnik – nem volt rossz ötlet.

Ekkor választották ki (április végén) azt a nevezetes 10 %-nyi – 991 db – renitens hordót (amelyek az EU-s pályázatra várás közben szétrohadták magukat, miközben az anyaföldbe csorgatták tartalmukat, fúj), amelyek végül Dorogra lettek adresszálva.

MNT elmondta, az ő logikája szerint azért kapta meg végül a Saubermacher a dorogi égetőbe való szállítás jogát, mert nekik volt keretszerződésük a veszélyeshulladék-égetővel (azaz, külön bármiféle szerződés-kötősdis bonyolódás nélkül pillanatok alatt beszállíthattak hulladékot az égetőbe).

A kormány pedig azt szerette volna demonstrálni, hogy villámgyorsan elkezdik elintézni a dolgot.

(Később erre majd Lágler Katalin, a Sarpi direktora megjegyzi, ez vagy így volt, vagy nem, ugyanis nem csak a Saubermachernek van keretszerződése velük.)

47 TONNA BVM-es SZER ÉGETT EL EDDIG DOROGON, KB. 133 TONNA LESZ A VÉGE

– Itt kaptam először infarktust – jegyezte meg MNT –, mert a rohammunka outputja általában inkább újabb probléma, semmint megoldás.

  Szerencsére aztán nem fordult át a dolog fejetlenségbe, az egyes nyilatkozatok apró-betűiben már tetten lehetett érni, hogy a gyorsaságot demonstráló kormány-performansz helyett a szakmaiság megkapta a kellő hangsúlyt.

Például megtudjuk majd az égető környezetvédelmi vezetőjétől fél órával később, hogy az április végétől 2015-05-20-ig (fórum napja) eltelt 3 hét alatt 350 BVM-es hordó érkezett 9 kamionon, összesen 47 tonna mennyiségben, és e 350 hordó semmiféle „torlódást” nem okozott az égető hordótárolójának környékén, ugyanis e három hét alatt folyamatosan ártalmatlanításra is került ez a mennyiség.

De vissza a dolgok elejibe: a kormánybiztos 991 hordónyi BVM-es hulladék Dorogra szállításáról beszélt. Súlyadatok ugyan nem hangzottak el sem akkor, sem azóta, de az eddigi adatok alapján ezt ki tudhatjuk számolni.

05-20-ig 47 TONNÁT ÉGETETT EL a SARPI

Azaz: kb. 133 tonnányi (47 000 kg/350 hordó = 134,3 kg/hordó & 134,3 kg x 991 hordó = 133 tonna) lesz a 991 hordónyi mennyiség.

(Ez elvileg 0,38 %-a az égető évi 35 000 tonnás égetési kapacitásának – amit egyébként tavaly ki is használtak, mondja majd el később Lágler Katalin – persze nem ebben a cikkben).

Most úgy tűnik, 991 hordó BVM-es hulladékot fognak május végéig Dorogra szállítani.

(Mint később kiderül majd – csak most számoljuk ki –, eddig 350 hordó érkezett 9 szállítmányban, azaz 39 hordó jön egy-egy kamionnal Dorogra.)

Eddig íródott meg a cikk vázlata, úgyhogy eddig tart a poszt.

Sok full-érdekes dolgot mondtak még az égetősök, de ez majd jövő héten.

Mohos Nádor Tamás

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Ön itt van: Címlap ÜZEMEK Hulladékégető 47 TONNA BVM-es SZER ÉGETT EL EDDIG DOROGON, KB. 133 TONNA LESZ A VÉGE