Részletek

Szülőkategória: Szemle

Kategória: Lapszemle

Megjelent: 2010. április 07.

Találatok: 18820

A Levegő Munkacsoport újabb bombát robbantott: veszélyes anyagok találhatók a cumisüvegekben, vetették fel. A cikket a www.levego.hu oldalról vettük át, miután a rádióban meghallgattunk egy beszélgetést erről. A civilizáció, a "műanyagizáltság" újabb csapása az emberiségre? Az elmúlt hónapokban újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot biszfenol-A (BpA) nevű anyag veszélyeiről. "A Levegő Munkacsoport ezért kéri az Egészségügyi Minisztériumot, hogy kezdeményezze a BpA felhasználásának hazai és uniós korlátozását, különösen cumisüvegekben" - olvasható a cikkben. Folytatás alább.

Bővebben: Veszélyes cumisüvegek - veszélyes anyagok: tiltsák be a BpA-felhasználást!

Részletek

Szülőkategória: Szemle

Kategória: Lapszemle

Megjelent: 2009. május 11.

Találatok: 16226

Dr. Drábik János az egyik legeredetibb gondolkodó ma Magyarországon, aki se a baloldalon, se a jobboldalon nem szívesen látott vendég. Műveit valamennyi politika párt vezetője olvassa (Gyurcsány, Orbán, Kuncze), csak hallgat róla. Könyveiben már 20 éve megírta, hogy a bankok a pénzt a semmiből teremtik, rögtön adósság lesz belőle. Téziseit Nyugaton ma már számos film, tanulmány és könyv támasztja alá. Az antiglobalista tüntetéseken részt vevő középosztály már érti a világot, Magyarország még nem igazán. De kik azok a pénzügyi körök, bankoligarchiák tagjai, akik előidézték a válságot? A 25 milliárdos IMF-garancia, amit a magyar vezetők „kibuliztak”, kinek jó vajon? Sokan összeesküvés-elméletnek tartják a pénzügyi világmátrixot. Az azonban tény, hogy a világ javainak túlnyomó többségét néhány bankárdinasztia tartja kezében, és aranyfedezet nélkül gyártják a pénzt.

Bővebben: Összeesküvés-elmélet vagy valóság? (bankokról, hitelről, pénzrendszerről Drábik...

Részletek

Szülőkategória: Szemle

Kategória: Lapszemle

Megjelent: 2010. január 19.

Találatok: 12755

A világ vezető gazdasági lapja, a brit The Economist karácsonyi számának címoldalán a mi Madách Imrénkre és Az ember tragédiájára utal. Cikkében pedig azt emeli ki, hogy a drámában a kapitalizmust bemutató londoni szín utáni jelenetek az erőszak rémképét festik le. A világ számos egyetemén oktató, a kapitalizmus etikáját kutató Zsolnai László közgazdász-professzor szerint az emberiségnek a túléléshez mértékletességre van szüksége. Különben már unokáink életében tényleg itt lehet a pusztulás. Bővebben: Perverz kapitalizmus A boldogság gazdaggá tesz (interjú Kopp Mária professzorral)! Nyomtatás E-mail Részletek Szülőkategória: Szemle Kategória: Lapszemle Megjelent: 2009. május 08. Találatok: 24885  A cikk a http://www.medicalonline.hu-n jelent meg  2009.05.08-án. Előfordul, hogy a nagy válságok kifejezetten pozitív hatással bírnak a társadalomra, és ez az egészségügy egyik legizgalmasabb paradoxona – véli Kopp Mária professzor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Bővebben: A boldogság gazdaggá tesz (interjú Kopp Mária professzorral)! Megkezdődött a menekülés a távhőtől Nyomtatás E-mail Részletek Szülőkategória: Szemle Kategória: Lapszemle Megjelent: 2009. június 05. Találatok: 16524 Index.hu - 2009. június 5., péntek 15:59 Az Alkotmánybíróság május 20-án hirdette ki határozatát, amely alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a távfűtésről való leválást korlátozó fővárosi rendeletet (korábban több vidéki város hasonló tiltása is erre a sorsra jutott). Az átállással foglalkozó cégek szerint azóta megugrott az érdeklődés a 3-5 év alatt megtérülő, 40-50 százalékos díjcsökkentést eredményező váltás iránt. A távhőszolgáltatók szerint ugyanakkor kár váltani, mert hamarosan a távfűtés lesz a legolcsóbb. Bővebben: Megkezdődött a menekülés a távhőtől Stratégák gúzsba kötve Nyomtatás E-mail Részletek Szülőkategória: Szemle Kategória: Lapszemle Megjelent: 2009. április 06. Találatok: 13960   [2009. márc. 29. 23:15] A Hulladék Munkaszövetség március 25-én szakmai műhelymunkát szervezett a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program hulladékos vonatkozásairól. A délután a részletek elemzésével indult, de mire besötétedett, az állami hivatalnokokat és a civileket is a tágabb összefüggések foglalkoztatták.   Szilágyi László a megbeszélésnek otthont adó HuMuSz elnöke bevezetőjében elmondta, hogy idén a hulladékos fronton fontos dokumentumok megszületése várható. A HuMusz szeretné, ha a Nemzeti Környezetvédelmi Program nem hibázná el a hulladékhierarchiát, vagyis a hulladék képződésének megelőzésére tenné a hangsúlyt. Idén kell elkészülnie az Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek is. A HuMuSz-nak szívügye az érdemi társadalmi egyeztetés, ezért indul a műhelymunka.   Szilágyi László bevezetője   Dr. Gergely Erzsébet, a KvVM Stratégiai Főosztályának vezető-helyettese jól kihasználta a vetítővásznat, komoly méretű táblázatokban mutatta be a Nemzeti Környezetvédelmi Program múltját, jelenét, kapcsolódását a többi fontos dokumentumhoz. Az Országgyűlés éppen a HuMuSz megalakulásának évében – 1995-ben – törvényben írta elő a hazai környezetpolitika középtávú irányait meghatározó 6 éves Nemzeti Környezetvédelmi Programok elkészítését. Az 1997-2002 közötti időszakról szóló NKP-I optimista mű volt. Mindent átfogott, de keveset foglalkozott azzal, hogy az intézkedéseket ki és mikor fogja végrehajtani, gyenge volt a költségvetési kapcsolata is. Az NKP-II az EU csatlakozásra készült, hatékonyabb volt az intézményesülés, egyes tárcákkal kimondottan jó együttműködés alakult ki. Az NKP-III. a 2009 és 2014 közötti időszakra készül. A gyerekbetegségeken túljutva minden intézkedéshez felelősök tartoznak. A keretprogram készítői jól látják a többi tárcával a kapcsolópontokat, és már azt is tudják, hogy a végrehajtás szempontjából a legfontosabb a politikai akarat. A Nemzeti Környezetvédelmi Program helyét ma már meghatározza, hogy van egy Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiánk, a Magyar Köztársaság Kormánya 2007. június 29-én fogadta el. Elvben ez szabja meg a NKP – és sok más program – irányát, de finoman fogalmazva: vannak még nehézségek. Gergely Erzsébet a természetvédelem példáján mutatta be a konfliktusok súlyosságát. Hiába dolgoznak évekig gyönyörű természetvédelmi projekteken, ha egy konkrét területtel kapcsolatban kiderül, hogy egy nagy közútfejlesztés a legmagasabb szintű döntéshozók szemében prioritást élvez, és a természetvédők minden tervét keresztbe vágják. A következő előadó, Krómer István még élesebben fogalmazott. Tehette, hiszen neki az a dolga, hogy az országgyűlési biztos munkatársaként a jövő nemzedékeket képviselje. Egyre-másra olvasta az idézeteket a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiából és az NKP-III tervezetéből és kíméletlenül sorolta az ellentmondásokat. Én is örülök, ha azt hallom, hogy egy Tisza-parti nagyközségben a kormány támogatásával több mint 1 millió forintos munkahely teremtési program indul – mondta – de hogy viszonyul ez azokhoz a tízmilliárdokhoz, amennyivel a kormány multinacionális vállalatok nyilvánvalóan káros termékeket gyártó beruházásait támogatja? Ráadásul zöldmezős beruházásokat, hogy még az élőhelyek pusztulása is nyilvánvaló legyen. Vissza az NKP III. Hulladékgazdálkodási Akcióprogramjához. Demeter Zoltán, a Miskolci Zöld Akció Egyesület elnöke elemezte a dokumentumot, és kritikáját a szokásosnál egyszerűbb matematikai formulákban mutatta be. Például így: Hányszor szerepel a civil szó a dokumentumban? A helyes választ a képen láthatják.     Demeter Zoltán elemzésének eredménye   Érdemes volt felvetni a kérdést, mert kiderült, hogy a helyzet nem ennyire rossz. Gergely Erzsébet elmondta, hogy a kilenc tematikus akcióprogramban külön-külön valóban nem szerepel a civilekkel való együttműködés, de az összefoglaló részben igen, szándékaikban pedig egyértelműen. Markó Csaba főosztályvezető-helyettes a pragmatikus hulladékos vonalat képviselte. Tudomásul kell venni, hogy az EU csatlakozást követően a hulladékhasznosítás állami támogatása megszűnt, a hulladékok anyagában történő hasznosítása visszaesett. Ha egyszer a lerakást korlátozni akarjuk, akkor vagy a hulladékexportot kell megfontolnunk – ami etikai szempontból kifogásolható – vagy a termikus hasznosítást kell elfogadnunk. (Azok kedvéért, akik nem otthonosak a szakzsargonban: a termikus hasznosítás a hulladékégetés szebben csengő neve). A jelenlévők közül a gondolatmenetet mindenki értette, de nem mindenkinek tetszett. Dr. Farkas Hilda, a KvVM Környezetgazdasági Főosztályának vezetője rámutatott néhány olyan tényre, amely az újszülöttek (és a greenfo tudósítója) számára új volt. A 90-es évek elején a bányászat, a kohászat, az építőipar termelése visszaesett, ezért az összes hulladék mennyisége (főképpen a bányászati és építési hulladékok mennyiségének csökkenése miatt) kevesebb lett. De mi nem erre szeretnénk büszkék lenni! – mondta a főosztályvezető asszony. A települési szilárd hulladék mennyisége az elmúlt években nagyjából állandó volt, és most sem azért várható enyhe csökkenés, mert a Minisztérium, az önkormányzatok és a civilek együttesen nagy eredményeket értek el a hulladékmegelőzésben és komposztálásban. A hulladék mennyisége a fizetőképes kereslet visszaesése miatt fog csökkenni.   Estébe nyúló eszmecsere   Zalatnay László, az Inspi-ráció Egyesület képviseletében a részvevőket a hulladékkérdés tágabb összefüggéseinek megvizsgálására bíztatta – nagyszerű eredménnyel. Ha bezárjuk magunkat a szűk szakterületünkbe – kezdte gondolatát – akkor miközben az egyik problémát megoldjuk, 3 másik keletkezik. Esteledett, és kiderült, hogy az állami hivatalnokok és a civilek sok tekintetben nagyon hasonlóan látják a helyzetet. Nem arról van szó, hogy a stratégákat akadályoznák a stratégiák készítésében, a baj főképpen a megvalósításukkal van. Krómer István így fogalmazott: Társadalmi szinten – és persze globálisan is – valami olyasmi zajlik, mintha a tűzoltók szabadon választhatnának, hogy porral, habbal vagy vízzel oltják a tüzet, de közmegegyezés van arról, hogy a gyújtogatók ellen fellépni tilos. A tűzvész egyelőre pusztít, de a műhelymunkának így is volt értelme. Fontos, hogy a gondolkodó emberek – akár készítik, akár kritizálják a stratégiákat – világosan lássák helyzetüket.     Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Mi a baj(om) az orvoslással? „Én vagyok az elnök, én nem pakolok széket” 600 milliárd forint környezetvédelmi pályázatokra Panelbalekok és palimadarak A svájci valóság Le szabad válni a távfűtésről Interjú Menyhárt Jenővel (valaha Európa Kiadó; ma Greenpeace) Vita a távfűtésről való leválásról Összeomolhat a szelektív-hulladékgyűjtő rendszer Három évvel rövidül életünk a szmog miatt? Dorog levegője a legszennyezettebb 1. oldal / 3 Első Előző 1 2 3 Következő Utolsó Ön itt van: Címlap Szemle Lapszemle Top Skip to content Powered By T3 Framework