Dorog: a Dunántúl legporosabb városa
- Részletek
- Szülőkategória: legszennyezes
- Kategória: szálló por
- Megjelent: 2010. december 30.
- Találatok: 12340
Az egészségügyi határérték mintegy 2,5-szerese volt a szálló por szennyezettség - például 2010. 12. 30-án du. 5 órakor Dorogon (a szmogtérképen a 245-ös szám, ott, ahol Dorog van a térképen). Esztergomot, és az összes dunántúli várost lepipáltuk, Tatabánya a köldökünkig se ért, egyedül Miskolc vert ránk valamennyit.
De az már a keleti országrész.
A lényeg: az egész Dunántúlt lenyomtuk, porrá aláztuk, úgy a megyei városokat, mint az említésre se méltó Balaton környéki porfészkeket.
És lőn hopp... Budapest belvárosa tengerparti sétálóutca a maga koszos kis másfélszeres porkoszlottágával (szennyezettségével) Doroghoz képest - csak 1,56-szorosa a határértéknek, a dorogi 2,45-szörös értékkel szemben).
Mondja mindezt egy öt éves gyerek apja, akinek nap mint nap végig kell hallgatnia a gyereke alvás közbeni fuldoklását.
Kíváncsi vagyok, sikerült-e ezzel az eredménnyel kivívnunk "a Dunántúl legretkesebb porfészke" , vagy éppen, "legporosabb koszfészke" megtisztelő címek valamelyikét >>> amihez képest a hajdani "piszkos tizenkettőbe" való szolid besorolásunk - legalábbis, frissen mosott - kutyafüle volt.
Olyat aztán nem is mondok, hogy javítsunk mán ezen a helyzeten kedves helyi elvtársaim, mert tudom, hogy ez így túl bonyolult lenne - megcsinálni ilyesmit, visszaforgatni a por kerekét, ne má, mekkora az meló az!
Úgyhogy, porallergiás(sá vált) gyerek irány a lecsóba >>> ismét megcélozhatjuk az esztergomi kórház fül-orr-gégészetét, ahol még endoszkóp nélkül, "vakon" végzik a gyerekek orrmandula műtéteit, egyrészt, a régi idők örömére, másrészt a TB és a szülők legnagyobb bánatára (ha "visszanő" az orrmandula - mondjuk, mondják, három hét után -, lehet újra műteni, sajnos, sajnos, ha sajnos).
A szálló pornak hatvan százaléka közlekedési eredetű. Ilyen anyagot bocsátanak ki a katalizátorral nem rendelkező dízelautók, de ez keletkezik a gumiabroncsok és az aszfalt kopásakor is.
Bizonyos ipari üzemek is szálló port engednek ki. Az építkezéseken azonban az előbbinél nagyobb méretű por keletkezik - hasonlóan nagyobb méretű talajszemcséket kavar fel a szél is -, amelyet ha be is lélegzünk, az megakad a felső légutakon. A PMio méret azért veszélyes, mert ezek a tíz mikrométernél kisebb szemcsék a tüdőbe is eljuthatnak, ahol gyulladást okozhatnak, illetve elősegíthetik a vérrögképződést.
