Dorog Magyarország legegészségtelenebb/legporosabb levegőjű városa

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A porszemcsék „hátán” toxikus anyagok jutnak a szervezetünkbeDorog volt 2013-ban a legszennyezettebb levegőjű magyar város. 90 db vizsgált település közül EGYEDÜL DOROG LEVEGŐJE „ERŐSEN SZENNYEZETT”. Ezt állapította meg az „Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a MANUÁLIS MÉRŐHÁLÓZAT adatai alapján” című összefoglalója.

A SOK PORTÓL a legpiszkosabb levegőjű város Dorog. „A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe.” – olvasható a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján.

Az ún. ülepedő por, ami alapján 2013-ban Dorog lett a legszennyezettebb levegőjű magyar város, csak a „jéghegy csúcsa”. A szállópor (PM10) még ennél is kártékonyabb.

Kiszámoltuk: a polgármester úr összesítése (győri KÖFE-hez írt levél – 2011) alapján: 2006-2010 között ÉVENTE ÁTLAGBAN 61 NAPON haladta meg a szállópor (PM10) dorogi levegőben mért mennyisége a szennyezettségi határértéket – és ez ma sincs másként. Ez két teljes hónap. Csinálnunk kellene valamit, mert ez így nagyon nem jó.

Az OMSZ minden évben két kiadványban összesíti annak a 90 városnak a légszennyezettségi adatait, amelyekben mérik a levegő szennyezőanyag-tartalmát (olyan települések ezek, ahol erre szükség van). Az egyik az ún. MANUÁLIS MÉRŐHÁLÓZAT (itt most erről van szó, 2014 márciusi anyag, link - www.bit.ly/OMSZ-legsz-riv_2013-rol_201403), a másik az automata mérőhálózat (több komponenst mér) adatai alapján készül. Utóbbival (2014. szeptemberi anyag, link - www.bit.ly/OMSZ-legsz-automata_2013-rol_201409) nem tudunk foglalkozni, mert Dorogon a légszennyezési komponensek mérő automata 2011 októberétől 2014 szeptemberéig nem működött.Dorog volt 2013-ban a legszennyezettebb levegőjű magyar város. 90 db vizsgált település közül EGYEDÜL DOROG LEVEGŐJE „ERŐSEN SZENNYEZETT”.

A MANUÁLIS MÉRŐHÁLÓZATI MÉRÉSEK keretében 3 fő komponenst (nitrogéndioxid, kén-dioxid, ülepedő por) vizsgáltak. Szétcincáltuk a jelentést, kivettük belőle a Dorogra vonatkozó adatokat, s átnéztük azokat. Megállapítható: az ÜLEPEDŐ POR EXTRÉM MENNYISÉGE volt az, ami végül Dorogot az egyetlen „erősen szennyezett” levegőjű magyar várossá avatta.

{Az összes vizsgált település 30%-ánál a levegőminőség „kiváló”, 49%-a „jó”, 14%-a „megfelelő”, 6%-a „szennyezett” és 1 %-a (ez Dorog) „erősen szennyezett” kategóriába sorolható.}

Légszennyezettségi index: 90 magyar város közül Dorog a legszennyezettebb

Az OMSZ egy ún. légszennyezettségi indexben összesített a három vizsgált komponens éves átlagértékeit, és ezek szerint sorolta be az egyes települések levegőminőségét a kiváló (1), jó (2), megfelelő (3), szennyezett (4), erősen szennyezett (5) kategóriákba.

FONTOS: nem a 3 szennyezőanyag „átlagát” számolták: a települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb indexű szennyezőanyag alapján határozta meg az OMSZ.

DOROG tehát azért lett Magyarország legszennyezettebb levegőjű városa, mert a LEGPOROSABB VÁROS széles e hazában, az ÜLEPEDŐ POR (ÜP) mennyisége az ERŐSEN SZENNYEZETT minősítést érte el.

Nitrogén-oxidra jó, kén-dioxidra kiváló minősítést kaptunk.

Ülepedő por (ÜP) koncentrációk alakulása 2004-2013 között az ÉDT KTF területén

Ettől persze még ne lélegezzünk fel, mert nem véletlenül a LEGROSSZABB ÉRTÉK HATÁROZZA MEG A LEVEGŐMINŐSÉGET. Csak egy édi példa: klórgáz roncsolja szét a tüdőnket egy gyönyörűséges erdő-mező kellős közepén – vígasztal minket a virágok illata, a levegőminőség egyéb komponenseinek kiváló volta? Kettő: egy pohár friss forrásvízzel öblítünk le egy ciánkapszulát – számít valamit, hogy tiszta volt a víz?

A „felszín alatt”: szállópor (PM10)

Az ÜLEPEDŐ POR feltehetőleg csak „a JÉGHEGY CSÚCSA”, a „látható felszín” Dorogon.

Egyúttal jelez egy másik, még nagyobb problémát.

A felszín alatt más is van, történetesen nagyon sok ún. szállópor (PM10).

Ha ülepedő porban igen, akkor JÓ ESÉLLYEL SZÁLLÓPORBAN (PM10) IS DOROG A LEGSZENNYEZETTEBB – vagy egyik legszennyezettebb – magyar város.

(Megjegyzés: a szállópor megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk: a 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra leforgása alatt leülepednek a levegőben, ami ennél nagyobb részecskeméretű az az ülepedő por, ami ennél kisebb, az az a szálló por.)

A magyar jogszabályok szerint: ÉVI 35 ESETBEN megengedett a PM10 határérték-túllépés.

Idézet, Tittmann János polgármester győri KÖFE-hez írt leveléből (2011): „Dorogon a SZÁLLÓPOR (PM10) KONCENTRÁCIÓJA 2006-ban 94, 2007-ben 54, 2008, 2009-ben 46-46, 2010-ben 66, 2011-ben (októberig – MNT) 47 alkalommal lépte túl a 24 órás egészségügyi határértéket.  (2011 októbertől 2014 szeptemberig nincsenek adatok, mert nem üzemelt a mérő állomás – MNT)

Azaz: MINDEN ÉVBEN MEGHALADTA A HATÁRÉRTÉK-TÚLLÉPÉSES NAPOK SZÁMA A MEGENGEDETT 35-öt!

KISZÁMOLTUK: 2006-2010 között ÁTLAGOSAN 61 NAP volt minden ÉVBEN, amikor a szállópor (PM10) a megengedettnél jobban szennyezte a levegőt. Ez ÉVENTE KÉT TELJES HÓNAP!

Hogyan hat a szállópor a gyerekek, felnőttek állapotára?

Így (idézet a környezetvédelmi minisztérium honlapjáról, LINK: www.bit.ly/legszennyezok-egeszsegugyi-hatasai): a porrészecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál kisebb porrészecskéket lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.Szállópor szemcseméret-összehasonlítás: minél kisebb, annál kártékonyabb

  A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

  A PORRÉSZECSKÉK TOXIKUS ANYAGOKAT (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és ELŐSEGÍTIK BEJUTÁSUKAT A SZERVEZETBE.

DOROGON ennek (a PORSZEMCSÉK, mint „VIVŐANYAGOK”) KÜLÖNÖSEN NAGY JELENTŐSÉGE, kára van, ugyanis a legkülönfélébb szennyeződésfajták (közlekedés, ipari üzemek kibocsátásai, lakossági vegyes tüzelésből felszabadult sokszáz-féle káros anyag) nagy mennyiségben fordulnak elő a város különféle területein.

GYEREKHATÁS Dorogon

Kimutatható ez a LÉGSZENNYEZETTSÉGI HATÁS Dorogon? Igen, például a GYEREKEKNÉL.

A szennyezett dorogi levegő „eredményét” mutatja pl. az asztmás és allergiás megbetegedések előfordulását a 8-9 éves gyermekek körében vizsgáló Országos Gyermek Légúti Felmérés (2005). Ez kimutatta: DOROGON az ASZTMA előfordulása LÉNYEGESEN MEGHALADJA az országos átlagot, míg az ALLERGIA előfordulási gyakorisága 10 év alatt MEGDUPLÁZÓDOTT (www.bit.ly/dor-med-legszeny-all-2009-KIVONAT – 7. o.)

PM10: A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint a 24 órás határérték egy évben 35 napnál többször nem léphető túl. Látható, hogy Dorog és Esztergom esetében is, valamennyi évben e feletti a határértéket túllépő napok száma (www.bit.ly/dor-med-legszeny-all-2009-KIVONAT – 8. o.)

Nézzük meg, mik lehetnek a FORRÁSAI A PORSZENNYEZÉSNEK?

EMBERI TEVÉKENYSÉG során főbb forrásai a közúti KÖZLEKEDÉS, a szén, olaj, fa, hulladék ELTÜZELÉSE, IPARI TECHNOLÓGIÁK. A PM10 szempontjából: ez a sorrend is, a közlekedés messze a legdurvább forrása a szállópornak. Persze, hogy Dorogon pontosan mi a megoszlás, azt nem tudjuk.

Szállópor egészségre való hatása

Cikkvégezetül, nézzük, miként hat a szállópor egészségünkre. Az ÁNTSZ Országos Közegészségügyi Intézetének (OKI) igazgatója által összeállított anyagban (LINK: www.bit.ly/szallopor-egeszsegugyi-hatasa_OKI-ANTSZ) ez olvasható a szállópor egészségkárosító hatásairól:

Epidemiológiai, klinikai, kísérletes toxikológiai evidenciákkal rendelkezünk a PM (szállópor) egészségre gyakorolt hatásairól. A PM elsődlegesen lokális GYULLADÁST okoz, ezt követi a már FENNÁLLÓ LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEK SÚLYOSBODÁSA, hyperreaktivitás, oxidatív stressz, számos sejt- és molekuláris szintű folyamat aktiválása, a tüdő védekező mechanizmusainak csökkenése.

Bizonyítást nyert a COPD betegek mortalitására és a betegség akut exacerbációjára A porszemcsék „hátán” toxikus anyagok jutnak a szervezetünkbegyakorolt hatása. Az ASZTMÁS roham gyakoriságának növekedését illetve a gyógyszer igény növekedését írták le. A finom porrészecskék az alveolusokon keresztül felszívódva a tüdő interstitialis állományában gyulladást idéznek elő, elindítják a C-reaktiv fehérje képződést, ami beindítja a véralvadási folyamatot, következetesen thrombus képződéshez vezet.

A kardiovaszkuláris megbetegedésekben szenvedő betegek mortalitásának növekedését találták. A tüdőgyulladás, szisztémás gyulladás, edotheliális dysfunkció, atherothrombózis, tüdőrák előfordulási gyakoriságának növekedése és a PM expozíció között is egyértelmű összefüggést találtak.

Mit tehetünk?

A lényeg: szállópornak nincs olyan – kis – dózisa, koncentrációja, mely ne lenne egészségünkre ártalmas. Ebből, a kevés is túl sok. Mit tehetünk ellene?

  Mindenki a magáét.

Gondolatainkat arról, ki, mit tudhat tenni a szállópor térhódítása ellen egy másik cikkben fejtjük majd ki.

Mohos Nádor Tamás (MNT)

Nógrádi Mariann (NM)

 

Bővebben a légszennyező anyagok egészségügyi hatásairól:

városi levegőszennyezettség hatása az egészségre, különös tekintettel az allergiás légzőszervi betegségekre www.bit.ly/varosi-legszenny-hatasa-egeszsegre-2006
LÉGSZENNYEZŐK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI www.bit.ly/legszennyezok-egeszsegugyi-hatasai