cikklisták
Szállópor-ellenes KI-MIT-TUD – mindenki tegye a magáét / Mi lenne, ha mi mutatnánk példát a világ-nak?
Olvasóink értékelése: 5 / 5
- Részletek
- Szülőkategória: legszennyezes
- Kategória: szálló por
- Megjelent: 2014. november 18.
- Találatok: 14914
Esténként, fűtéses időszakban, a közvilágítás lámpabúrái rávilágítanak arra, amit napközben nemigen látni. Szélcsendes időben, csak úgy gomolyog a tüzi-füstköd a lámpák körül. Kisgyerekes családok ilyenkor szokták elhatározni, hogy a szavannákra költöznek, amint lehet (legkésőbb jövő iskolakezdéskor). Aztán ez rendre terv marad, ellentétben a lámpabúrák körül gomolygó tüzifüsttel, mely láthatóvá teszi a mindennapok porvalóságát.
Dorogon az elmúlt évek adatai alapján ÉVENTE több mint 50 ALKALOMMAL NEM szabadna a GYEREKEKET KIENGEDNI a SZABAD LEVEGŐRE, merthogy PM10 (szállópor) határérték-túllépéskor (amiből több mint évi 50 db van a városban) ez a hivatalosan javasolt viselkedésmód. Ez azért elég ütős érv arra, miért is kellene tennünk valamit, hogy VÁLTOZTASSUNK ezen.
A szállópornak többféle forrása van: közlekedés, fűtés, üzemek kibocsátásai. Amije viszont nincs: olyan kis dózisa, koncentrációja, mely ne lenne egészségünkre ártalmas. Ebből, a kevés is túl sok. Mit tehetünk ellene? Másra mutogatás helyett is: mindenki a magáét.
Nem hálás szerep a rossz hírek (Dorog a legpiszkosabb levegőjű magyar város, pedig azt hittük, már nem is) vivőjének lenni. Tudjuk, kellemetlen olyan negatívummal szembesülni, amit (PM, PM10, szállópor) esetleg kevéssé értünk, még csak nem is látunk, s úgy gondoljuk, még kevésbé tudunk tenni ellene. Akkor már jobb nem is tudni az ilyesmiről.
Nem igaz? Nem igaz.
A valóság + annak gondjainak elhazudása a politika világában jellemző hatalomtechnikai vircsaft, mely az emberek „nyugi-szükségletére” apellál, azon alapul – mármint élősködik.
De ez „politikusi-gondolkodás”, mi pedig civilek vagyunk, úgyhogy nem söpörnénk a szőnyeg alá a valóságot. Mi nem hatalmat akarunk (többnyire pénzre váltani :), hanem szeretnénk valós problémákra valós megoldásokat találni, ezzel jó irányba változtatni azon, ami rossz.
Szállópor – tedd, amit te tudsz
A szállópornak nincs olyan – kis – dózisa, koncentrációja, mely ne lenne egészségünkre ártalmas. Ebből, a kevés is túl sok. Mit tehetünk ellene? Mindenki a magáét.
Dorog iparváros a mai napig. Itt gyártja a Richter az összes gyógyszer-hatóanyagát, itt porol a Baumit, terheli a környezetet kibocsátásával a Veszélyeshulladék-égető, na és innen látja el a Hőerőmű 3900 lakás távfűtését. Utóbbi, ráadásul, egyre inkább átáll a gázüzemről biomassza-tüzelésre, ami a legfájinabb szűrő esetén is növeli majd a porszennyezettséget.
Mit tehetünk a szállópor-kibocsátás csökkentése érdekében?
Ki-ki a magáét. Mit tehet pl. a DKE?
Üzemkontrollozik, tudatformál, informál. Például: az ÜZEMEKNEK a LEHETŐ LEGKISEBB PORKIBOCSÁTÁSRA kell törekedniük, tőlük e szempontból az elérhető legjobb technológia (BAT) használatát kérhetjük számon, és azt, hogy termelési fejlesztéseiknél, környezetvédelmi beruházásaiknál a szállópor-kibocsátás csökkentése fő szempont legyen.
Épp, mivel nagyon por-dús a dorogi levegő, az üzemek esetében fontos elérni azt is, hogy a lehető legkevesebb EGYÉB FAJTA KÁROS-ANYAGOT bocsássanak ki – hisz a poros dologi levegőben mindenféle káros molekulának akad majd megfelelő szemcseméretű PORTÁRSA, aminek hátán belovagolhat a dorogi gyerekek, felnőttek légző-rendszerébe, sejtediglen.
Közlekedés – autózgatás-stop
Közlekedésügyileg sem vagyunk épp egy zsákfalu, a 10-es főút osztja ketté a várost. A közlekedés – első helyen említve a dízelüzemű gépjárműveket – a porszennyezés döntő forrásává vált napjainkra.
A KÖZLEKEDÉS mára a legnagyobb szállópor termelő üzemág. Itt már mi LAKOSOK is képbe kerülünk. Arra a kérdésre kell megfelelnünk: mit tudunk tenni azért, hogy a lehető legkevesebb autózgatás árán intézzük életünk ügyeit.
Fűtés – gáz versus „többiek”
Korábban, a 80-as években a fosszilis (döntően szén) tüzelőanyagokkal működő (áramtermelő, hőtermelő) erőművek voltak a szállópor-kibocsátás főszereplői. Amint ezek átálltak gázra, szerepük minimalizálódott porszennyezés fronton. Azaz, a gáz, mint tüzelőanyag az ideális porszennyezés-szempontból.
Ezzel át is értünk az elszegényedő – gázfűtést megfizetni nem tudó – társadalom problémájához.
Ami Dorogot illeti: nem éppen a rózsadombi jövedelmi viszonyok jellemzőek a városban. Ami porügyileg ott cseng vissza, hogy egyre többen vegyestüzelnek, fafűtenek, miközben a gázhasználat lassan úri sporttá válik.
Nem mi fogjuk az első követ azokra vetni, akik gáz helyett fával, szénnel fűtenek, mert tiszta sor, hogy mindenki szívesebben fűtene gázzal, ha tehetné.
Esténként, fűtéses időszakban, a közvilágítás lámpabúrái rávilágítanak arra, amit napközben nemigen látni. Szélcsendes időben, csak úgy gomolyog a tüzi-füstköd a lámpák körül. Kisgyerekes családok ilyenkor szokták elhatározni, hogy a szavannákra költöznek, amint lehet, de legkésőbb jövő iskolakezdéskor. Aztán ez rendre terv marad, ellentétben a lámpabúrák körül gomolygó tüzifüsttel, mely láthatóvá teszi a mindennapok porvalóságát.
Szemétégetés – zéró tolerancia
Más kérdés a házi szemétégetés, mely nem válhat a „szolidaritási tolerancia” tárgyává. Ez esetben ugyanis olyan durva egészségkárosító anyagok szabadulnak föl, majd rontanak a környékbeliek egészségére, amelyek bőven kimerítik a BTK testi sértésre vonatkozó bűncselekmény-kategóriáit.
Szelídebben fogalmazva: ne tedd azt másoknak, amit nem szeretnél, ha veled tennének. A szemét elégetése nem a kazán dolga, műanyagokat égetni pedig kifejezetten bűncselekmény a BTK szerint is.
{Jogászkodjunk: a 21/2001. számú kormányrendelet értelmében tilos műanyagokat égetni; aki ezt megszegi, 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthat. Ha ilyet észlelünk, bejelenthetjük a jegyzőnek vagy az ügyészségnek, mindkettőhöz mellékelünk letölthető iratmintát. A linkek: jegyzőhöz – www.bit.ly/hull-egetes-bejelentes-JEGYZONEK; ügyészséghez – www.bit.ly/hull-egetes-bejelentes-UGYESZSEGNEK}
Önkormányzat – LEGYEN SZEMPONT a szállópor-csökkentés
ÖNKORMÁNYZAT, hivatal? Tőlük azt kérhetjük, próbálják meg úgy szervezni a város dolgait, hogy minden lehetséges téren SZEMPONT LEGYEN A SZÁLLÓPOR MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE.
Van egy ügyes, valódi 2/3-os felhatalmazottságot bíró polgármesterünk, aki nem ma kezdte a várospolitikát, hátha elgondolkodik azon, miként lehetne a hátrányból erényt kovácsolni.
Miért ne lehetne Magyarország legporosabb levegőjű városa, DOROG épp az a hely, ahol KIDOLGOZZUK azokat a példákat, MINTÁKAT, amelyeket követve TISZTÁBBÁ TEHETI EGY VÁROS KÖZÖSSÉGE saját TELEPÜLÉSE LEVEGŐJÉT.
A piszkos levegőjű Dorog… mutasson levegőtisztaság-példát!
A szállópor az egyetlen szennyező-anyag, amelynek mennyisége Európában/Magyarországon nem csökken, hanem nő. Miért ne lehetne pont Dorog, az a hely, amely példát/megoldásokat mutatna a világnak arra nézvést, mit (mi mindent) tehet egy város közössége az egészségromboló szállópor térhódítása ellen?
Dorogon az elmúlt évek adatai alapján ÉVENTE több mint 50 ALKALOMMAL NEM szabadna a GYEREKEKET KIENGEDNI a SZABAD LEVEGŐRE, merthogy PM10 (szállópor) határérték-túllépéskor (amiből több mint évi 50 db van a városban) ez a hivatalosan javasolt viselkedésmód.
Ez azért elég ütős érv arra, miért is kellene tennünk valamit, hogy VÁLTOZTASSUNK ezen.
{LÉGSZENNYEZETTSÉGRE ÉRZÉKENYEBB CSOPORTOK: gyermekek, idősek, várandós anyák, szív-, érrendszeri, légzőszervi problémákkal küszködők.}
Aprómunkával egészségünkért
Egy sűrűn lakott, medencében fekvő iparvárosban nem tudunk egyik napról a másikra csodát tenni szállópor-ügyben. Mint ahogy majd’ mindenre igaz: eredményt e téren is csak szorgos, gondos, figyelmes, éveken át tartó lépésről-lépésre haladó aprómunkával érhető el. Egyúttal azonban ez azt is jelenti: csak akkor lesz kevesebb a szállópor a levegőben, csak akkor lesz egészségesebb a levegőnk, ha a város minden szereplője, használója megteszi, amit tud e cél érdekében.
Mohos Nádor Tamás
