Nincs pontos adat, hogy a kályhák torkán hány mázsa autógumit, bálás ruhát, építési- és bútorlap-hulladékot nyomtak le, de becslések szerint a lakossági hulladék egyharmadát egyszerűen elfüstölik Magyarországon. Miután a szigorú EU-s szabályozásnak köszönhetően az ipari és a közlekedési szennyezők korszerűsítettek vagy kiszorultak, a fűtési időszakban a romló levegőminőségért a lakosság maga felelős. Méghozzá nem is annyira a szegénység, mint a tudatlanság és nemtörődömség miatt.

„A füst körbeveszi a házunkat. Zárt ablakok mellett, leengedett redőnynél is bejön a lakásba, és olyan töménységű, hogy megkeseríti az életünket. A helyi kerületi szakértő nem sok jóval kecsegtetett, mivel az ügy szerinte nem akkora horderejű, hogy foglalkozzanak vele. (...) Mit tudok még tenni? Hogyan bírhatnám rá az hatóságot, hogy foglalkozzanak az én ügyemmel is?”

Ez a segélykiáltás a Levegő Munkacsoport (LMCS) irodájában landolt az idei fűtésszezonban, vagy kétszáz hasonló mellett. Az elvben „tiszta levegőjű” magyar vidéket sok helyen nem csak a rossz minőségű szilárd tüzelőanyagok, a vizes fa és a lignit égetése fojtja füstködbe, mert a legnagyobb egészségügyi és környezeti kockázatot a hulladékok elégetése jelenti. A begyűjtött hulladék mennyiségének változásából levont szakértői becslések szerint a vegyes tüzelésű kályhákban ég el a háztartásokban keletkezett szemét harmada.

A KSH adatai szerint a 3,9 millió magyar háztartás egyharmada használ szilárd fűtőanyagot: évente 1,8 millió tonna fát és 400 ezer tonna szénféleséget, ez utóbbinak háromnegyede lignit. Arról már persze nincs adat, hogy a kályhák torkán hány mázsa autógumit, bálás ruhát, építési- és bútorlap-hulladékot nyomtak le. Ezekről a „bálás ruha égetésre” típusú hirdetések és az ezekhez hasonló bejelentések tanúskodnak:

„A szomszédunk a tél nagy részében többek között műanyag csövekkel fűtött! (...) Elviselhetetlen volt a füst és a szag, amit felénk fújt a szél, beszorult az udvarunkra. Apró koromdarabokkal van tele az ablakpárkány, a kiskert és az udvar!”

„Nem messze egy házban a kazánt építési fahulladékkal fűtik, elviselhetetlen, szúrós, néha fekete füst áramlik ki a kéményből. Többször jártak kint kerületi környezetvédelmi ügyintézők, akik nem jutottak be a házba.”

Magunkat mérgezzük

A levegőszennyezés legsúlyosabb tényezője a kisméretű részecskék (PM₁₀, PM_2,5) magas koncentrációja, amelyekhez hozzátapadnak az illegális hulladékégetésből a levegőbe kerülő vegyületek. Lássuk, mifélék ezek!

Régen a lakossági hulladék nagy része viszonylag kis légszennyezéssel elégethető volt, ma viszont szinte mindenben van műanyag, mesterséges, szervetlen anyagok, és ezek elégetése súlyosan mérgező vegyi koktélt juttat a levegőbe  – magyarázza Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport levegőszennyezési szakértője. A törvény nem véletlenül fogalmaz egyértelműen: csak kezeletlen fa és szén égethető el a kályhákban. Minden egyéb eltüzelése tilos és ártalmas. 

A PET palackok, poliamid tartalmú ruházat égetésekor rákkeltő formaldehid, benzol szabadul fel, az elfüstölt autógumiknál poliaromás szénhidrogének és nehézfémek. Az eltüzelt régi ablakkereteken megmaradt gitt- és festékmaradványok ólom-, kadmium-, higanyvegyületeket tartalmaznak, amelyek mind mérgek, rákkeltő anyagok. A raklapokat rovar- és gombaölő szerekkel kezelik, a festett vagy műgyantával ragasztott fa (OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret) égetésekor már kis mennyiségben is mérgező izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének szabadulnak fel. Izocianát kúszik ki a kéményekből poliuretánt tartalmazó műanyag habok égetésekor is - ez az anyagcsoport okozta közel 5000 ember halálát a világ egyik legsúlyosabb vegyi katasztrófájában az indiai Bophalban.

Száraz fa tüzelésekor a fában levő illó anyagok is elégnek, mert az égés lassú, és mindig van hozzá elegendő levegő. De hulladékégetésnél a szénhidrogének felszabadulása annyira gyors, hogy rengeteg korom keletkezik, és a felsorolt rákkeltő szénhidrogén vegyületek rátapadnak a koromszemcsékre, majd aztán a környéken élő emberek tüdejébe kerülnek. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015 áprilisi tanulmánya szerint a légszennyezés miatti halálozások pénzben kifejezhető költségei Magyarországon elérhetik a GDP 19 százalékát. A lakossági fűtés kibocsátása adja az országos 2,5 mikrométer alatti részecskekibocsátás 77 százalékát – így tehát magunkat mérgezzük, tudatlanságból. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2015 novemberében megjelent jelentése szerint Magyarországon évente közel 13 ezer ember (Európában több mint 430 ezer) veszti idő előtt életét a részecskeszennyezés miatt.

Égetés magyar módra: tilos, mégis szabad

A házi hulladékégetést több mint 15 éve kormányrendelet tiltja, de a felvilágosító kampány és a határozott állami fellépés rendre elmarad. Ahogyan például avart sem szabad égetni, de amikor szezonja van, akkor általában az önkormányzatok engedélyezik. Lenkei Péter szerint a jogszabályi környezet jó, a levegőtisztaságról szóló kormányrendelet egyértelműen fogalmaz, a hulladékok égetése tilos, és félmillió forint bírságot is kiszabhat miatta a járási hivatal, a bíróság pedig a Btk. alapján akár 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélheti az elkövetőt.

A jogalkalmazással kapcsolatos gondokat tükrözik a Levegő Munkacsoporthoz befutott panaszok is: van, hogy a rendőrség a fullasztó füst miatt betelefonálót utasítja rendre, hogy ne zaklassa őket, hiszen nincs életveszély. Egy Lenkei által idézett panaszossal pedig azt közölte a járási hivatal, hogy ha vizsgálatot akar a veszélyes anyagokat égető szomszédjai ügyében, akkor fizessen 5 ezer forintot. Ahogyan a hatóság tétovázása, úgy az is törvénytelen, hogy ha egy ügy mégis eljut a kormányhivatalig, akkor elmarad a szankció, illetve amiatt reked meg az intézkedés, hogy a több százezer forintos szakértői vizsgálat költségeit a bejelentőtől kérik el „előlegképpen”. A Miniszterelnökség lapunkkal azt közölte, "a költséges vizsgálatot a közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi 140. törvény alapján a hatóság előlegezi meg". A Földművelésügyi Minisztérium (FM) pedig a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, hogy a környezetvédelmi eljárásaik során "a közérdekű bejelentések kivizsgálása során felmerülő költségek még a megalapozatlan bejelentések esetén sem terhelik a bejelentőt".

A kiszámíthatatlan, illetve nem hatékony hatósági magatartás miatt, valamint azért, mert már az EU is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen a levegőszennyezés miatt, a LMCS és a Greenpeace januárban 6 pontos javaslatcsomagot adott át a Miniszterelnökségnek, majd közbenjárásukra az ombudsman összehívta az ügyben érintett feleket. A kerekasztalnál ott ültek a járási kormányhivatalok és felettes szervük, a Miniszterelnökség, az FM alá tartozó környezetvédelmi főfelügyelőségek, a rendőrség, az ügyészség, valamint az önkormányzatokért felelős Belügyminisztérium, az ÁNTSZ és az Országos Közegészségügyi Intézet képviselői, valamint kályhás és levegőtisztasági szakemberek is.

Igenis felléphet ellene a rendőr

Jó tippeket kaptunk arra, hogy hogyan lehet a hatóságokon számon kérni a hatékony fellépést – mondja Lenkei Péter a beszélgetésről, az ügyészség ugyanis ilyen mulasztás esetén pert indíthat ellenük. A rendőr sokszor azt sem tudja, mit kellene tennie, holott bemehet a lakásba, jegyzőkönyvet vehet fel, hiszen a Btk 248. paragrafusa szerint büntethető az, aki a hulladékgazdálkodás rendjét megsértve bűncselekményt követ el. Miközben Svájcban például a hatóság emberei részletes eljárásrend szerint dolgoznak: a rendőr számára pontról pontra előírják, hogy mit kell tennie, és egy olcsó hamuteszttel azonnal kimutatható, történt-e illegális hulladékégetés.

A résztvevők véleménye arról nem egyezett, hogy milyen mértékű a probléma, a Pest Megyei Kormányhivatal által készített miniszterelnökségi állásfoglalás szerint például lokális, elszigetelt jelenségről van szó, amely szélcsendes időkben okozhat igazán problémát, a földművelésügyi tárca ugyanakkor elismerte, hogy településeink levegőminőségét egyre inkább a lakossági tevékenység határozza meg, és „a legnagyobb egészségügyi és környezeti kockázatot a hulladékok lakossági tüzelőberendezésben vagy nyílt téren történő égetése jelenti”. Ennek visszaszorítására indította el a tárca 2014-ben a Fűts okosan! lakossági kampányt, amelynek keretében a tárca plakátokon, weboldalon, illetve egy 200 ezer példányban terjesztett szórólapon hívta fel a figyelmet az illegális hulladékégetés veszélyeire. Ennek bővítését is tervezi, például „infografikus szemléletformáló kisfilmek” készítésével.

A Belügyminisztériumtól azt kérdeztük, tervezik-e, hogy a tüzelőtámogatás során nem a súlyosan szennyező lignittel, hanem száraz fával támogassák a rászorulókat, továbbá azt is, hogy miként kívánják elősegíteni az illegális égetések elleni hatékony hatósági fellépést. Kértünk arra vonatkozó adatot, hány ilyen jellegű bejelentés, illetve hány intézkedés történt 2015-ben. Kérdéseinkben a minisztérium nem találta magát illetékesnek.

Az FM viszont azt írta, hogy jogszabály-tervezetet készítettek, amely ellenőrizhető módon biztosítaná a rossz minőségű szén, lignit lakossági égetésének megszüntetését. A magas kéntartalmú és alacsony fűtőértékű szenet, lignitet csak engedéllyel rendelkező tüzelőberendezésben lehetne felhasználni, a lakosság nem juthatna hozzá. A Levegő Munkacsoport információi szerint ha a jogszabálytervezetet elfogadják, akkor is lenne még másfél év moratórium a végrehajtásra. Erre az időre még bányát nyitni is érdemes, legalábbis ilyen kérelmek újra és újra előkerülnek – például 2015 júliusában az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában akart négy lignitbányát nyitni egy vállalkozás, világörökségi területen. A füstköd tehát – egyelőre úgy néz ki - a következő fűtési szezonba is átkúszik.