cikkek 2016.01.01 - 12.31
LÉGSZENNYEZŐK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI (forrás - olm.hu)
- Részletek
- Szülőkategória: legszennyezes
- Kategória: szálló por
- Megjelent: 2011. január 09.
- Találatok: 11544
Nitrogén-dioxid
Vegyjel és leírás |
Nitrogén-dioxid, NO2 Az NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 |
Forrásai |
A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáz tüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsav gyártás, hegesztés, kőolajfinomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. |
Élettani hatásai |
A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. |
Különösen veszélyeztetett csoportok |
Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. |
Egészségügyi határérték* Veszélyességi fokozat |
100 mg/m3 1 órás, 85 mg/m3 24 órás és 40 mg/m3 éves átlag II. fokozottan veszélyes |
Hatása az ökoszisztémára |
A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. |
Hatása az építményekre |
A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. |
Hatása a látási viszonyokra |
A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek. |
Szén-monoxid
Vegyjel és leírás |
Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 |
Forrásai |
A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. |
Élettani hatásai |
A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agy kéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. |
Különösen veszélyeztetett csoportok |
Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. |
Egészségügyi határérték*
Veszélyességi fokozat |
1 órás időszakban 10 000 mg/m3, 8 órás átlag: 5 000 mg/m3, éves átlag: 3000 mg/m3 II. fokozottan veszélyes |
Kén-dioxid
Vegyjel és leírás |
Kén-dioxid, SO2 A SO2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 |
Forrásai |
A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technólógiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. |
Élettani hatásai |
A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. |
Leginkább veszélyeztetett csoportok |
Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. |
Egészségügyi határérték*
Veszélyességi fokozat |
1 órás periódusban 250 mg/m3, 24 órás átlaga 125 mg/m3, éves átlag: 50 mg/m3 III. veszélyes |
Hatásai az ökoszisztémára |
A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. |
Hatása a látási viszonyokra |
A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. |
|
|
Ózon
Vegyjel és leírás |
Ózon, O3 Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 |
Forrásai |
Az O3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOx, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. |
Egészségügyi hatásai |
Az O3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. |
Leginkább veszélyeztetett csoportok |
Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. |
Egészségügyi határérték* Veszélyességi fokozat |
A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m3, I. különösen veszélyes |
Hatása az ökoszisztémára |
Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. |
Hatása az épületekre |
Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. |
Hatása a látási viszonyokra |
Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. |
Veszélyeztetett területek |
Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. |
Szálló por
Rövidítések, jellemzés |
TSPM - összes lebegő portartalom PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék
A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxi-kus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. |
Forrásai |
A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. |
Élettani hatásai |
A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. |
Leginkább veszélyeztetett csoportok |
Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. |
Egészségügyi határérték* PM10 TSPM Veszélyességi fokozat |
Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m3 , éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 mg/m3, 24 órás: 100 mg/m3, éves átlag: 50 mg/m3 III. veszélyes |
Hatása az ökoszisztémára |
A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. |
Hatása a látási viszonyokra |
A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. |
|
|
Benzol
Vegyjel és leírás |
Benzol, C6H6 Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 |
Forrásai |
Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. |
Élettani hatásai |
A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. |
Egészségügyi határérték* Veszélyességi fokozat |
24 órás átlag: 40 mg/m3, éves átlag: 5 mg/m3 I. különösen veszélyes |
Ólom
Vegyjel és leírás |
Ólom, Pb Nehézfém Atomtömege: 207,19 |
Forrásai |
A légkörbe jutó ólom kibocsátásáért, néhány évvel ezelőtt, a benzinüzemű gépkocsik voltak felelősek, a benzin oktánszámának növelésére használt ólom-tetraetil adalék miatt. A jelenleg használt üzemanyagok nem tartalmaznak ólom adalékot. Akkumulátor gyártó és akkumulátor hulladék feldolgozó üzemek szűkebb környezetében fordulhat elő, nem megfelelő technológia esetén. |
Élettani hatásai |
Az ólom súlyosan mérgező, biokémiai hatásokat okoz az emberi szervezetben. Gátolja a hemoglobin képződést, erősen károsítja az idegrendszert, a veseműködést, a béltraktust, az izületeket és a reproduktív (szaporodási) rendszert. Tartós hatás esetén különösen a gyermekek idegrendszerét károsítja. |
Egészségügyi határérték* Veszélyességi fokozat |
24 órás és éves átlag max. 0,3 mg/m3 I. különösen veszélyes |
Formaldehid
Vegyjel és leírás Formaldehid, CH2O
Szúrós szagú, vízben jól oldódó, színtelen gáz. Nagyon reakció-
képes, vizes oldata a formalin, fertőtlenítőszer.
Molekulatömege: 30,03
Forrásai Belsőégésű motorok, vegyipar, műanyaggyártás, vegyipar
gyógyszeripar
Élettani hatásai A nyálkahártya, kötőhártya felszínéhez kötődik, a szövetek
fehérjéit elroncsolja. Nagyobb koncentrációja köhögést, légzési
nehézséget okoz. Huzamos expozíció során bronchitis
alakulhat ki. Elősegíti a kórokozók, rákkeltők behatolását
a légutakba.
Egészségügyi határérték+ 24 órás átlag: 12 mg/m3
Veszélyességi fokozat I. különösen veszélyes
* Határértékek és a veszélyességi fokozatok a 14/2001 KöM-EüM-FVM rendelet alapján, kivonatosan.