szálló por

szallo-por

Harc az adatokért – avagy hova tűnt 1000 napnyi légszennyezettségi adatunk

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

Éveken át nem mérte az automata a légszennyezettségi komponenseketVIGYÁZZ! Ez a cikk úgy igaz, ahogy van, de a benne foglalt hiányosságok időközben orvoslásra kerültek, a történet HAPPY END-el végződött. Persze, nem magától, hanem attól – ami a lényeg –, hogy volt pár ember, aki vette a fáradságot, és jó irányba terelte a rosszfele tartó dolgokat. Miért közöljük mégis? Hogy lássuk, egy db ember, két jól célzott e-maillel, milyen változást tud előidézni.

2014 júniusában a www.dke.hu-n megírtuk: elfogadhatatlan, hogy Magyarország egyik legszennyezettebb levegőjű településén, Dorogon 2011 ősze óta nem tudjuk, épp mennyi káros anyag van a levegőben, mert az ezt mérő berendezést leállíttatta a győri felügyelőség – az akkori környezetvédelmi miniszter utasítására, takarékossági okokból...

Bővebben: Harc az adatokért – avagy hova tűnt 1000 napnyi légszennyezettségi adatunk

Szállópor: egészségügyi kockázatok, mechanizmus

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

A városi levegőben szálló PM-nek számos egészségre gyakorolt hatása van. Lehet enyhe légúti elváltozás, allergia, károsodott légzési funkció, nőhet a légzőszervi, szív és érrendszeri tünetek megjelenésének és súlyosbodásának valószínűsége, ami miatt indokolttá válhat a sürgősségi ellátás vagy a kórházi kezelés, és emelkedhet a tüdőrák kialakulásának kockázata.

Bővebben: Szállópor: egészségügyi kockázatok, mechanizmus

ELFOGADHATATLAN: nincsenek légszennyezettségi adataink 2011 ősze óta

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

Dorog az egyik legszennyezettebb levegőjű város még ma is. Ezért ELFOGADHATATLAN a város lakossága, képviselő-testülete, és a DKE számára egyaránt, hogy 2011 ősze óta nem tudjuk, épp mennyi káros anyag van a levegőben, mert az ezt mérő berendezést leállíttatta a győri felügyelőség az akkori környezetvédelmi miniszter utasítására takarékossági okokból. A polgármester és az ombudsman 2013 tavaszán egyaránt a mérőberendezés újraindítását szorgalmazta. A DKE vezetőségi tagja a napokban (2014. 05. 21.) ismételten informálódott a győri felügyelőségen: ott azt a választ kapta, idén vagy jövőre ismét mérni fog majd a PHARE-konténer – utasítás és EU-s pályázati pénz már van rá. Ezt persze majd akkor hisszük, ha ismét látjuk az adatokat az OLM honlapján, addig is érdemes informálódni a történésekről az alábbi cikkből.

Bővebben: ELFOGADHATATLAN: nincsenek légszennyezettségi adataink 2011 ősze óta

SIKERÜLT: Dorog a legszennyezettebb magyar város

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Február végén, illetve március első napján is elmondhatjuk: szállópor szempontból Dorog Magyarország legszennyezettebb levegőjű városa.

Ez általában Miskolc szokott lenni, míg mi csak a Dunántúl legmocskosabb levegőjű városa pálmát visszük el 10 esetből 8-szor (maradékilag Székesfehérvár jön be még a képbe). Egy ideje azonban Dorogon a legpiszkosabb a levegő.

2011. 03. 01 22:00 órakor például 318 %-osan lépi túl a megengedett a határértéket a szállópor szennyezettség.

A mindenkori aktuális értékeket itt érhetik el: http://legszennyezes.hu/dorog

 

Bővebben: SIKERÜLT: Dorog a legszennyezettebb magyar város

Porban él az emberek négyötöde - origo.hu - 2010. október 15.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Először készítettek az egész Földre kiterjedő felmérést a légkörben lebegő mikroszkopikus anyagszemcsék, köznapi nevén a por eloszlásáról. Az adatokat a népesség eloszlásával összevetve kiderül, hogy az emberiség közel 80%-a WHO által javasolt szennyezettségi szintet meghaladó koncentrációban él. A nemrég Ajka közelében kiömlött vörösiszapból is egészségre ártalmas por szabadul fel.

Bővebben: Porban él az emberek négyötöde - origo.hu - 2010. október 15.

Vidéken is szmog van, de nincs riadó

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Nem csak a nagyobb városokban, hanem a vidék kisvárosokban, sőt a falvakban is messze az egészségügyi határérték felett alakul a szálló por koncentrációja és több helyütt elérheti a szmogriadó tájékoztatási fokozatát is. Szmogriadó azonban itt nem rendelhető el. Még a természeti területeken is határérték felett van a szennyezőanyagok koncentrációja.

 

Bővebben: Vidéken is szmog van, de nincs riadó

LÉGSZENNYEZŐK EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI (forrás - olm.hu)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Nitrogén-dioxid

 

Vegyjel és leírás

Nitrogén-dioxid, NO2

Az NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik.

Molekulatömege: 46,01

Forrásai

A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe.

A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáz tüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsav gyártás, hegesztés, kőolajfinomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar.

Élettani hatásai

A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek.

Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt  felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez

Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő.

Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet.

Különösen veszélyeztetett csoportok

Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési  rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők.

Egészségügyi határérték*

Veszélyességi fokozat

100 mg/m3 1 órás, 85 mg/m3 24 órás és 40 mg/m3 éves átlag

II. fokozottan veszélyes

Hatása az ökoszisztémára

A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában.

Hatása az építményekre

A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja.   

Hatása a látási viszonyokra

A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek.

 


 

 

Szén-monoxid

 

Vegyjel és leírás

Szén-monoxid,  CO

A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik.

Molekulatömege: 28,01

Forrásai

A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari  technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik.

A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás.

Élettani hatásai

A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agy  kéreg alatti központjai.

A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő.

Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése.

Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből.

Különösen veszélyeztetett csoportok

Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai.

Egészségügyi határérték*

 

Veszélyességi fokozat

1 órás időszakban 10 000 mg/m3, 8 órás átlag: 5 000 mg/m3, éves átlag: 3000 mg/m3

II. fokozottan veszélyes

 


 

 

Kén-dioxid

 

Vegyjel és leírás

Kén-dioxid, SO2

A SO2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez.

Molekulatömege: 64,07

Forrásai

A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technólógiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás.

Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe.

Élettani hatásai

A SO2 belélegezve  emberre és állatra egyaránt ártalmas.

A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll.

Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő.

Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat.

Leginkább veszélyeztetett csoportok

Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek.

Egészségügyi határérték*

 

Veszélyességi fokozat

1 órás periódusban 250 mg/m3, 24 órás átlaga 125 mg/m3, éves átlag: 50 mg/m3

III. veszélyes

Hatásai az ökoszisztémára

A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely  károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek.

Hatása a látási viszonyokra

A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze.

 

 

 

 


 

 

Ózon

 

Vegyjel és leírás

Ózon, O3

Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap.

Molekulatömege: 48,0

Forrásai

Az O3 két szinten van jelen a légkörben.

Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást.

Mint légszennyező anyag. a  földfelszín közelében, nagyrészben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOx, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe.

Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga.

Egészségügyi hatásai

Az O3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz.

Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást.

Leginkább veszélyeztetett csoportok

Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak.

Egészségügyi határérték* Veszélyességi fokozat

A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m3,

I. különösen veszélyes

Hatása az ökoszisztémára

Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen  toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros.

Hatása az épületekre

Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat.

Hatása a látási viszonyokra

Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat.

Veszélyeztetett területek

Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3  koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal.

 


 

Szálló por

 

Rövidítések, jellemzés

TSPM - összes lebegő portartalom

PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék

PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék

 

A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxi-kus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk.

Forrásai

A TSPM részben  természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék  eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat.

A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.

Élettani hatásai

A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.

A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.

A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe.

Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás.

Leginkább veszélyeztetett csoportok

Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok.

Egészségügyi határérték*

                       PM10

                       TSPM

Veszélyességi fokozat

Nem toxikus porok:

24 órás: 50 mg/m3 , éves átlag  40 mg/m3

1 órás: 200 mg/m3, 24 órás: 100 mg/m3, éves átlag: 50 mg/m3

III. veszélyes

Hatása az ökoszisztémára

A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat.

Hatása a látási viszonyokra

A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott.

 

 

 

 

Benzol 

 

Vegyjel és leírás

Benzol, C6H6

Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes.

Molekulatömege: 78,11

Forrásai

Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk.

Élettani hatásai

A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású.

Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat.

Egészségügyi határérték*

Veszélyességi fokozat

24 órás átlag: 40 mg/m3, éves átlag: 5 mg/m3

I. különösen veszélyes

 

 

Ólom

 

Vegyjel és leírás

Ólom, Pb

Nehézfém

Atomtömege: 207,19

Forrásai

A légkörbe jutó ólom kibocsátásáért, néhány évvel ezelőtt, a benzinüzemű gépkocsik voltak felelősek, a benzin oktánszámának növelésére használt ólom-tetraetil adalék miatt. A jelenleg használt üzemanyagok nem tartalmaznak ólom adalékot.

Akkumulátor gyártó és akkumulátor hulladék feldolgozó üzemek szűkebb környezetében fordulhat elő, nem megfelelő technológia esetén.

Élettani hatásai

Az ólom súlyosan mérgező, biokémiai hatásokat okoz az emberi szervezetben. Gátolja a hemoglobin  képződést, erősen károsítja az idegrendszert, a veseműködést, a béltraktust, az izületeket és a reproduktív (szaporodási) rendszert. Tartós hatás esetén különösen a gyermekek idegrendszerét károsítja.

Egészségügyi határérték* Veszélyességi fokozat

24 órás és éves átlag max. 0,3 mg/m3

I. különösen veszélyes

 

 

Formaldehid

 

Vegyjel és leírás                  Formaldehid, CH2O

                                             Szúrós szagú, vízben jól oldódó, színtelen gáz. Nagyon reakció-

                                             képes, vizes oldata a formalin, fertőtlenítőszer.   

                                             Molekulatömege: 30,03

Forrásai                                Belsőégésű motorok, vegyipar, műanyaggyártás, vegyipar

                                             gyógyszeripar

Élettani hatásai                     A nyálkahártya, kötőhártya felszínéhez kötődik, a szövetek

                                             fehérjéit elroncsolja. Nagyobb koncentrációja köhögést, légzési                                           

                                             nehézséget okoz. Huzamos expozíció során bronchitis

                                             alakulhat ki. Elősegíti a kórokozók, rákkeltők behatolását

                                             a légutakba.

Egészségügyi határérték+    24 órás átlag:  12 mg/m3

Veszélyességi fokozat         I. különösen veszélyes

 

 

* Határértékek és a veszélyességi fokozatok a 14/2001 KöM-EüM-FVM rendelet alapján,  kivonatosan.

Szálló por (PM10) - mi az (legszennyezes.hu cikke)?

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

A szálló por (PM10) a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket (PM10) durva részecskéknek nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2.5) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből, és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős.

Bővebben: Szálló por (PM10) - mi az (legszennyezes.hu cikke)?