RICHTER: HŰTÉSSEL MARASZTALJÁK AZ ELILLANNI VÁGYÓKAT – ÜZEMLÁTOGATÁS, 2015-02-16

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Rég nem voltunk a gyógyszergyárban. Mostani látogatásunkkal (2015-02-16) az volt a célunk, hogy áttekintést kapjunk a Richter környezetvédelmi működéséről. A Richter gyártási kibocsátásaira leginkább jellemző anyagok a szerves oldószerek. A cég levegőtisztaság-védelmének egyik legfontosabb célja ezek levegőbe illanását a lehető leginkább megakadályozni, megelőzni különféle módszerekkel. Megtudtuk például, a hűtés az oldószer-illanás egyik legfőbb ellenszere.

  A dorogi lakóterületek közül a gyárhoz legközelebb eső Erőmű lakótelep kap a legtöbbet a Richterből. – Összességében kiválónak minősíthető a gyár környékén a levegőminőség – mondta el Novák Csaba.

A négy dorogi környezetterhelő nagyüzem kb. olyan adottságai a városnak, mint a 10-es út, a medencei fekvés, a napsütéses napok száma, a levegő. Légszennyezési terhelésük nem csak Dorogot érinti. A négy közül tán a Richter a dorogi/környékbeli családok mindennapjaiba leginkább beágyazott cég, hisz 1000 ember dolgozik itt. Évtizedekig a gyógyszergyár tette lehetővé azt is, hogy az átutazó ne csak képek formájában emlékezhessen vissza Dorogra (hanem szag-emlékei is lehessenek :).

 Rég nem voltunk a gyógyszergyárban. Mielőtt ellátogattunk hozzájuk, megírtuk mit, miért szeretnénk, s mi a célunk az üzemlátogatásokkal (neten ez itt van: www.bit.ly/uzlat-lev-4-nagyuzem-141127). Mostani látogatásunkkal (2015-02-16) az volt a célunk, hogy áttekintést kapjunk a Richter környezetvédelmi működéséről. Mindenekelőtt ugyanis, meg kell értenünk, át kell látnunk a körülöttünk tevékenykedő cégek technológia és környezetvédelmi működését ahhoz, hogy bármit kezdjünk velük – ha mondjuk, valami nemszeretem dolog történne bennük, vagy épp csak azt szeretnénk, hogy kevesebb szennyezőanyagot bocsássanak ki/ránk.

 Cél: tisztább dorogi levegő

 Az ÜZEMLÁTOGATÁSOK nagybetűs ÉRTELME, most és mindörökké ugyanaz: tudatosítani a cégek vezetőivel, dolgozóival, hogy körülöttük gyerekek, nők, férfiak élnek, akikre vigyázniuk kell, miközben gazdasági tevékenységeiket végzik.

  Üzemlátogatási szándékunk bejelentésekor (2014 november) levelet küldtünk mind a négy dorogi nagyüzemnek. Ennek lényege ez volt: „Mint… nagy környezetterhelőktől, azt szeretnénk kérni Önöktől… működjenek együtt velünk, egymással, illetve ki-ki házon belül, egy jó cél – a dorogi levegő tisztábbá tétele – megvalósítása érdekében. Csodákat nem várunk senkitől, csak azt, hogy saját cégénél tegye meg, amit tenni lehet.”

  Mikor meghirdettük az üzemlátogatásokat (Zöld Sorok, honlapunk; figyelem: 2015. július, újabb kör, lásd dke.hu-n), sejtettük, a Richterre és az égetőre lesz a legnagyobb az érdeklődés. Így is lett, mindkettő esetében le kellett zárni a jelentkezést jóval a tervezett időpont előtt, mert beteltek a létszámok (25 fős látogató-csapat az a „mennyiség”, ami még OK).

Üzemlátogatás: a szereplők 

2015-02-16-án 13-tól 15.30 óráig tartott a 

látogatásunk. A DKE részéről 21 ember jelent meg (a négy üzemlátogatás közül itt voltak a legtöbben; Égető – 17 fő, Hőerőmű – 15 fő, Baumit – 8 fő) többségük 

Esztergom-kertvárosból érkezett. Örömteli színfolt volt, hogy jó pár „veterán richteres”, nyugdíjasok tiszteltek meg minket és az üzemet a Glatz Gyula Idősek Klubja szervezésében.

 Az üzem részéről Rehus Gabriella főmérnök, Tandi András és Novák Csaba, a gyógyszergyár dorogi részlege környezetvédelmi osztályának vezetői, Otrok Györgyné PR-munkatárs fogadott minket.

  Novák Csaba  számos adattal mutatta be a gyár kibocsátásait, Tandi András számtalan összefüggést világított meg. A kérdező-bajnokok részünkről dr. Zsombok György vegyész és Mohos Nádor Tamás (szervező; Zöld Sorok, dke.hu újságíró) voltak. 

Üzemek: két szteroid, két hatóanyag-gyártó üzem

 Rehus Gabriella, főmérnök az elmúlt évtized üzemegység-terveit és valóságát foglalta össze pár mondatban. Lényeg: az ún. Szintetikus IV üzem terv maradt. Ezt Indiában építették meg Dorog helyett, 2001-ben. 2004-ben indítottak kapacitásbővítő beruházásokat, pl. a Szeroid I. üzemben megduplázták gyártókapacitást. Ma négy üzem termel: kettőben szteroid-,  kettőben más hatóanyag-molekulákat állítanak elő. 

Új ember prezentált

 Novák Csaba (NCS), környezetvédelmi szakértő a Fióktelep (ők így hívják… a budapesti központhoz képest; nekünk persze 

csak „a Richter”) környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásait, feladatait, eredményeit mutatta be.

 {Bár Novák Csaba (NCS) már 20 éve dolgozik az üzemben, most volt ő először a fő előadója a környezetvédelmi mondanivalónak – Tandi András ui. jövőre nyugdíjba megy… ami persze nem akadályozta meg abban, hogy most is (oroszlán)részt vegyen a beszélgetésben.}

 Az előadó egy komplett prezentációt készített a februári alkalomra. (Amit aztán ki is kértünk, innen az adat-metszetek a cikkben.) 

Legjellemzőbb légszennyező anyag: illékony szénhidrogének

 Novák Csaba (NCS) elmondta: a vegyi gyárban használt anyagok közül az oldószerek jellemző tulajdonsága, hogy nagyon párolognak. Főként igaz ez a szerves oldószerekre, azaz a gyártás során ún. szerves oldószereket bocsátanak a levegőbe.

  A Richterben előforduló légszennyező anyagokat 4 fő csoportba sorolta az előadó. A cég gyártási kibocsátásaira leginkább jellemző anyagok a szerves oldószerek (VOC: pl. etanol, aceton, stb.). Ebből nagyon sok félét használnak, és nagyon kis mennyiségek jutnak ki egy-egy anyagféleségből a levegőbe.

  A richteres levegőtisztaság-védelem egyik legfontosabb célja ezeknek az illékony szerves anyagoknak a levegőbe illanását a lehető leginkább megakadályozni, megelőzni különféle módszerekkel, technológiákkal. Nem csak ember- és környezet-barátságból, hanem merő számításból is, drága komponensek ugyanis ezek, minél kevesebb illan belőlük el, annál jobban jár mindenki. 

LÉGSZENNYEZŐ ANYAG

típusa

előfordulása

szerves oldószerek (VOC)

jellemző

szervetlen gázok (NOx,SOx, CO, CO2)

néhány forráson

szaghatást okozó anyagok

néhány forráson

por

nem jellemző

 Amennyire jellemző az üzemben a szerves oldószerek kibocsátása, annyira nem jellemző immár a porkibocsátás, magyarázta NCS. Porfeldolgozás korábban volt a gyárban, de ez a tevékenység 2004-ben teljesen megszűnt. – Kijelenthető, port a gyógyszergyár nem bocsát ki – mondta NCS. 

Merkaptán üzem – a szagló anyagok csarnoka

 A leginkább szagló anyagokat felhasználó gyártási tevékenységeket a Richter egy üzemcsarnokba telepítette, ezt nevezik náluk „büdös üzemnek” (Szteroid üzem merkaptán csarnok). Itt olyan műszaki megoldásokat alkalmaznak, hogy innen ne kerüljenek szagos anyagok környezetbe.

  Fontos megjegyezni, hogy a korábban legintenzívebb szaghatást kiváltó B12 gyártással immár 10 éve leálltak. 

Szervetlen gázok: elenyésző mennyiség

 A szervetlen anyagok (NOx, SOx, CO, CO2) kibocsátása csekély, mert a gyártási technológiákban nemigen fordulnak elő (leginkább szerves anyagokkal dolgoznak). Néhány reakció jár gázképződéssel (pl. hidrogén keletkezik), de ezek csekély mennyiségűek. A 3 db katalitikus oxidációs berendezés az, ami ilyen jellegű kibocsátást okoz a Fióktelepen. 

A kibocsátások forrásai

A szennyezőanyagok kibocsátásainak technológiai forrásai a következők: reaktor légzők, a technológia által igényelt abszorberek, hűtők, kondenzátorok. Illetve: olyan források, amelyek nem kifejezetten a gyártásokhoz kapcsolódnak, nem szervesen a gyártási technológia részei, hanem pl. egy-egy ártalmatlanító vagy elnyelető rendszer, pl. katalitikus égetők, adszorberek, hipós elnyelető, mélyhűtéses oldószer-visszanyerő. 

Kibocsátott oldószer-mennyiségek

2007 és 2013 között (2014-es adatok februárban még nem voltak meg) a Richter évente 12 218 – 

15 635 tonna oldószert használt fel gyártásai során. Azt a mennyiséget, ami ebből a levegőbe kerül (elveszik a gyártás számára) nevezzük oldószer-veszteségnek, ami egyúttal légszennyezést is jelent.

Novák Csaba ismertette: a jelenlegi szabályok szerint, a már meglévő üzem esetében 15 %, újonnan épültnél 5 % lehetne az oldószerveszteség (VOC % = felhasznált oldószer mennyisége és a levegőbe kerülő oldószer hányadosa). 

2007-2013 között minden évben több mint 12 000 tonna szerves oldószert használtak fel a gyártás során. E mennyiségből 153-220 tonna oldószer került aztán a levegőbe. Ennek 99 %-a diffúz módon került a környezetbe, kb. 1 %-a (évi 1-2 tonna) pedig pontforráson (katalitikus égető) keresztül.

 – A megengedett 15 %-al szemben a Richter oldószer-felhasználása igen hatékony, ugyanis a felhasznált oldószer-mennyiségnek csak 1,06-1,79 %-a terheli a környezetet – szögezte le a környezetvédelmi szakértő. 

Fejlesztések, 2006-2014, hűtéssel az illanás ellen

Az előadó összefoglalta 2006-2014 között milyen környezetvédelmi, kibocsátás-csökkentő beruházások történtek a gyógyszergyárban. Ezeket láthatjuk az alábbi táblázatban összefoglalva.   NCS elmondta: a termelő üzemeket és a raktározást érintő fejlesztések (légzőhűtőktől a gázingák kiépítéséig) legfőbb célja az volt, hogy minél kevesebb legyen a levegőbe távozó oldószer.

  A szennyvíztisztító medence lefedésének, és az ott keletkező gázok ártalmatlanításának ezen túl az volt a fő célja, hogy a lehető legjobban csökkenjen a szennyvíztelep szaghatása.

  E beruházások értéke 2006-2014 között 906,4 M Ft volt. Ebből 504 M Ft-t fordítottak a termelőüzemekre, és majd’ 400 M Ft-ot tett ki a szennyvízmedencék lefedése és a „szennyvíz-gázok” összegyűjtését, ártalmatlanítását végző rendszer kiépítése. 

Mérések – immissziós, pontforrásos

Mivel a Richterben nemigen vannak ún. pontforrások (ez általában egy ártalmatlanító berendezés kibocsátó-végpontja, kémény szokott lenni), ezért a szennyezőanyag-kibocsátásokat ún. immissziós mérésekkel (a gyár közelében mérik a gyár technológiájában jellemzően felhasznált anyagok koncentrációját a levegőben) lehet csak megállapítani. 

IMMISSZIÓ: A levegőterheltségi szint – immisszió – a levegőben kialakult szennyezőanyag (gázok, aeroszol részecskék) koncentrációját jelenti, megadja a környezeti levegő minőségét. Mértékegysége: mg/m3. Mivel a belélegzett levegő szennyezettsége káros hatással van az életünkre, rendszeres megfigyelése szükséges. A szennyező anyagok koncentrációjának mért értéke a szennyezés forrásától, az illető emberi tevékenységtől vagy természetes folyamattól távolodva csökken, mivel a kibocsátott szennyező anyagok eloszlanak a levegőben.}

 Az ún. immissziós mérésekre nincs kötelezve a gyár, de évenként el szokták végeztetni egy akkreditált mérőszervezettel. (Ezen kívül – kötelezően – kétévente mérik annak a néhány pontforrásnak – pl. szennyvízdómok ártalmatlanító rendszerének kéménye – a kibocsátását is, ami a telephelyen van.

 Az évenkénti immissziós mérések a Fióktelep környezetében, 10 ponton valósulnak meg, zömmel a város felőli részek kerülnek mintavételezésre.

  A pontforrásos mérés (szennyvízdómok ártalmatlanító rendszerének kéménye) legutóbbi eredményei 2012-ből valók. Az eredményeket összefoglaló táblázatot csak a cikk dke.hu-s verziójában tesszük közzé (túl nagy helyet foglalna az újságban). A lényeg: jócskán a határértékek alatt maradnak a mért eredmények. 

Immissziós mérések: az Erőmű lakótelep kap a legtöbbet a Richterből

Ami lakosságilag érdekesebb – és ez jellemző a Richter kibocsátására leginkább –, az az ún. diffúz kibocsátások immissziós méréseinek eredményei. Ezt évente egyszer végzi el a Richter, a gyár körüli 10 mérőponton nagyon sokféle anyag jelenlétét/koncentrációját mérik ilyenkor.

Novák Csaba készített egy táblázatot az alkalomra, ami bemutatja, 2014-ben mekkorák voltak a mért szénhidrogének 24 órás átlagkoncentrációi.

   

Elmondta, a mért komponensek – jellemzően oldószerek – közül a 3 megjelöltre {a diklór-metán, benzol, tetraklór-etilén) van egészségügyi határérték, a többire ún. tervezési irányérték van.

  Jellemzően a tervezési határérték jelentősen kisebb, mint az egészségügyi határérték (általában egy nagyságrenddel). {A benzol azért lett megjelölve, mert azt nem használják már, az nem az ő kibocsátásuk (hanem pl. a közlekedő autóké)}.

 A szakértő egy újabb táblázatban pedig a 2007-2014-es időszakban az egyes mintavételi pontokon mért összes szerves anyag kibocsátási adatait mutatta be:

 

Az előadó kifejtette, helyileg a 4-es mintavételi ponton (sárgával kiemelt) a legterheltebb a levegő. MNT kérdésére hozzátette, ez az Erőmű lakótelep, és az ok az, hogy ez a pont van a legközelebb a termelő üzemekhez, plusz az uralkodó szélirányban fekszik. 

Hogyan értékelhetők ezek az adatok?

Jogszabályok többféle határértéket írnak elő, a Richter által kibocsátott légszennyező anyagok nagy többsége nem rendelkezik határértékkel. Ezért nehéz ehhez vonatkoztatni – ilyen esetekben az ún. tervezési határértéket érdemes alkalmazni.

Novák Csaba összefoglalta a 2014-es mérési eredményeket és a kibocsátási határértékeket egy táblázatban.

 – A Fióktelepi körmérésben szereplő anyagok egészségügyi vagy tervezési határértékhez képest viszonyított átlagos koncentrációja 2,29 % – fogalmazott NCS. – Ami azt jelenti, hogy a Fióktelep környezetében a levegőminőség kiváló minősítésű.

  Az összefoglaló ezzel véget ért, eztán a kérdezz-felelek rész jött.

 Kérdeztünk – feleltek

Zsombok György (ZSGY) nyugalmazott BME docens, vegyész, szakértőnk, azt kérdezte, tudna-e mondani konkrét példákat arra NCS, hogy mely területeken alkalmazta a gyógyszergyár az ún. BAT-ot (elérhető legjobb technológia).

NCS – Ilyen a szűrő-szárító rendszer, a vákuumgép (ami pl. vízgyűrűs, nem oldószeres), és ilyen a legtöbb olyan berendezésünk, amely zárt és számítógép irányítású. Maga a szennyvíztisztító is kielégíti a nemzetközi BAT követelményeit, ezt a hatóság is így is értékelte.

 ZSGY – A filmben hallottuk (egy Richtert bemutató film megnézésével kezdődött a látogatás), hogy csúcsminőségű technológiákat alkalmaznak. Néhány konkrétumot fel tudnának sorolni?

 Rehus Gabriella– Az elérhető legjobb technológia alkalmazása érdekében szakmailag hírneves, nemzetközi cégektől vásároljuk berendezéseinket (pl. reaktorok, centrifugák, szűrő-szárító), és pl. folyamatirányító rendszer is egy világcégtől van.

Szteroid-mérés a tisztított szennyvízben

ZSGY – A szteroidok kis mértékben oldódnak vízben. Legutóbb azt hallottuk, erre mérési módszerük nincsen, de dolgoznak rajta… Történt-e előrelépés az ügyben, hogy a kimenő szennyvízben szteroidok mérése történik-e, pl. alkalomszerűen (folyamatos módszert nem ismervén), vagy rendszeresen.

 Tandi András (TA) – Ez kutatási fázisban van EU-ban is, megjelöltek 3-4 szteroidot, hogy 5 éven belül kellene kidolgozni ezekre egy pontos mérési módszert, s várhatóan 10 éven belül lesznek majd határértékek meghatározott anyagokra.

  – Mi is megvizsgáltattuk szennyvizünket, két céggel (az egyik a BME volt), de jelenleg a mérések bizonytalanok. Pl. nem igen tudtak kimutatni a mi Dunába eresztett, tisztított szennyvizünkből szteroid-tartalmakat, egyelőre legjobb esetben is csak azt tudták mérni, mennyi szteroid található a nyers, tisztítatlan szennyvízben.

 Oldószer-kibocsátás: a hűtés az illanás legfőbb ellenszere

 ZSGY – Az oldószer-kibocsátás döntő részt diffúz módon valósul meg, illetve kis mértékben pontforráson, kéményen, kürtőn keresztül. Utóbbi azt jelenti, hogy a gyártási folyamat során oldószertartalmú levegő jut el az adszorberekig, katalitikus oxidálóig…

 TA – Oldószertartalmú levegő ezen kívül még a légzőkön, szellőztetőkön keresztül is távozik diffúz módon.

 ZS – Az oldószerek megfogásához mennyi aktív szenes adszorbert használnak fel, illetve a katalitikus égető teljesítménye mekkora, az év hányad részében működtetik ezt?

 TA – A katalitikus égető a szennyvíztelepen úgy működik, hogy először megköti a szagos anyagokat aktív szénnel. 3 db aktív szenes szűrőt használunk, ha az egyik telítődik, átállunk egy másikra, a használtat pedig regenerálják. Kb. az év egyharmadában megy a regenerálás.

  Fontos, az adszorbereket nem a szerves anyagok, oldószerek kiszűrése miatt alkalmazzuk a szennyvíz-levegő esetében, hanem kifejezetten a szaghatás semlegesítése céljából.

Az oldószer-kiáramlás visszafogásának leghatékonyabb módja nem a szűrők, hanem a különböző hűtések, mélyhűtések. Mert a hűtött oldószer visszacsurog a rendszerbe, nem elpárolog. Ezért pl. a

legtöbb beruházásunk  pont az oldószerek felhasználás előtti, közbeni hűtését célozza, azért, hogy az illékony oldószerek ne illanhassanak el oly könnyedén, ahogy az természetükből fakadna.

 Mohos Nádor Tamás (MNT) – 220 tonna oldószer-veszteség volt elmúlt két évben, előtte viszont csak 180 tonna. Ha az oldószer-felhasználás hatékonysága nő, viszont a kibocsátott oldószer mennyisége nem csökken, akkor ott valami bibinek kell lennie. Mi ennek az oka?

 TA – Az oldószer-felhasználás összetétele évről-évre a termelési profiltól függ. Ettől függ, mennyit bocsátunk ki. Minél inkább illékony az oldószer, amelyet felhasználunk, annál több fog a környezetbe illanni belőle. Ez pedig a termelési programtól függ. 

13 000 m3/óra tisztított szennyvíz-levegő

MNT – Amikor legutóbb írtunk a szennyvíz-kupolákról, azt nyilatkozták, a szennyvízkezelésben a rendszer működése 65-75 % hatásfokos. Ami, azt jelenti, hogy a bekerülő oldószerek ekkora hányadát sikerül lebontani? Összefüggésben van ez azzal, hogy míg a kupolák megépítése előtt óránként 15-20 000 m3 levegő távozott a szennyvízmedencéktől a város irányába, most csak 3000 m3?

 TA – Régebben a szennyvíz-telepen felületi keverőt alkalmazva kevertünk a szennyvízhez oxigént (segítendő a lebomlást – MNT), akkor nem igazán távozott szennyvizes levegő innen. Aztán átálltunk levegő befújásra (levegőztetés), a hatékonyabb lebontás érdekében. Óránként befújtunk a szennyvíz-medencékbe 15-20 E m3 levegőt, aminek viszont a szagpanaszok számának növekedése lett a mellékhatása. Eztán csináltuk meg a kupolás, elszívós, adszorberes szennyvízgőz-tisztító rendszert, elsősorban a szagtalanítás miatt.

  – 9 éve elkezdtünk azzal kísérletezni, hogy az adszorberen átment tisztított levegőt visszavezettük a medencébe. Így csökkentettük le az óránként kimenő levegő mennyiségét 15 000-ről 3 000 m3-re. Ez a kísérletezés 3,5 évig tartott, de sikertelennek bizonyult, amennyiben nagyon sok problémát okozott a berendezéseknél a nedves levegő (pl. rendszeresen tönkretette az egyik fontos alkatrészüket, a fúvókat). Ezért erről a visszaforgatásról leálltunk. Így most óránként 13 000 m3 tisztított „szennyvíz-medencés levegő” távozik tőlünk a környezetbe, amivel összesen 0,2-0,3 kg/óra mennyiségű oldószerrel terheljük a környezetet. 

 Szennyvíztisztító-kupolázás: a szagtalanítás volt a lényeg

MNT – Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szennyvíz-tisztító medencéi felől óránként 13 000 m3 levegőt mozgat a szél a város felé vagy más irányba?

TA – Igen.

MNT – És ezt mostanában azért nem érezzük annyira büdösnek, mert meg van tisztítva?

TA – Igen.

 ZSGY – Ahogy számolom, kb. évi 1 tonna oldószer távozik csupán a szennyvíztisztítón keresztül a gyárból, ami az éves kb. átlagosan 200 tonna oldószer-veszteségnek alig 0,5 %-a.

 TA – Ezért mondtam, hogy a szennyvíztisztító gőzeinek ártalmatlanítására irányuló beruházás célja elsősorban a szaghatás megfékezése volt, az oldószer-veszteség itt ugyanis minimális.

 MNT – Elkövetkezendő évben terveznek-e valamilyen környezetvédelmi jellegű beruházást?

 TA – Van 150 M Ft keretünk, van két terv, egyik, ami a levegőt érinti, a tetraklór-etilén kibocsátás csökkentése. 

A szkafanderes ember…

ZSGY – A filmben láttunk egy szkafanderbe beöltözött munkást védőmaszkos embert gyógyszert gyártani. Milyen üzem az, amiben ez a munkaruha?

 Rehus Gabriaella – Egy ún. tiszta tér, ami még nem nevezhető sterilnek, de közelít ahhoz. A védőöltözet pedig nem csak az embert védi a termék hatásaitól, hanem fordítva is, a termék előállítási körülményeinek tisztasági fokát demonstrálja.

 Folyamatos oldószer-kibocsátás mérés: még arrébb

 MNT – Felmerül bennem a kérdés, megfelel-e vajon az elérhető legjobb technológia (BAT) elvének, hogy gyakorlatilag évenként egyszer van légszennyezettség-mérés (immissziós mérés 10 ponton a gyár körül)?

TA – 190-220 tonna oldószert bocsátunk ki évente, diffúz módon (légzők, elpárolgások stb.) amit nem mérés, hanem anyagmérleg-számítás alapján kalkulálunk. Mérhető pontforrásunk gyakorlatilag egy van, a szennyvízmedence kürtője, amin keresztül évi kb. egy tonna oldószer távozik. Érdemes-e ezt folyamatosan mérni? Nem, nincs értelme, olyan kis tétel ez.

Nálunk más a helyzet, mint pl. egy hulladék-égetőnél, ahol a pontforrás, a kémény a fő szennyezőanyag-kibocsátó. Ott, ahol van ilyen jellegű folyamatos szennyezőanyag-kibocsátás, van értelme folyamatos mérésnek, nálunk nincs, mert itt diffúzak a kibocsátások.

  Amit lehet mérni, az a környezet levegő-állapota. Erre viszont jelenleg nincsenek olyan megbízható eredményt adó műszerek, amelyekkel folyamatosan és pontosan annyiféle anyagot lehetne mérni, mint amennyivel mi dolgozunk.

  Ezért csináljuk úgy, hogy évente egyszer mérünk. 10 év alatt ezekből a mérésekből kirajzolódik, milyen a levegő minősége. A levegőminőségé mérése jórészt pénzkérdés – vannak ugyan kísérletek a különféle oldószerek jelenlétének folyamatos mérésére, de ezek pontossága, eredményessége egyelőre még kétséges.

 MNT – A lakossági immissziós méréseknél, hogyan lehet megkülönböztetni, melyik a Richter szennyezőanyaga, melyik másé?

 TA –Szinte sehogy. Egyes anyagok esetében lehetséges úgy mérni, hogy kiderüljön, a mért mennyiségből mennyi a Richteré, mennyi másé. Pl. a toluol esetében ki lehetett mutatni-számolni, hogy a mért mennyiség legfeljebb 40 %-a a gyáré, a többi pedig közlekedési eredetű. 

Szagpanaszok: évi egy

MNT – Vannak-e még szagpanaszok?

 TA – Elvétve, legfeljebb évi egy-egy. Fontos leszögezni, soha nem mondtuk azt, hogy maradéktalanul megoldható a Fióktelep teljes szagtalanítása. Elképzelhető, hogy olykor-olykor érezhetni némi vegyszerszagot, vagy a szennyvíztisztító szagát. Minden anyagnak van szaga, főleg, amikkel mi dolgozunk, ezért, ha úgy akarjuk, valamilyen szagot mindig lehet érezni, főként akkor, ha gyenge a légmozgás. 

FOTÓZÁS-PROBLÉMA: bármit kérdezhettünk, választ kaptunk rá. Egy kis árnyék azonban vetült a jelenre. Ugyan a látogatás a másfélórás beszélgetésen túl üzembejárást is magában foglalt, képeket csak az ún. Faházban (ahol a megbeszélés-rész zajlott) készíthettünk. A gyárbejáráson magán ugyanis nem szabadott fotózni. Ez szokatlan volt, mert ilyen eddig még nem történt. Igaz, utoljára jó pár éve voltunk a gyárban, úgy tűnik, azóta ez a dolog ilyen irányba változott. Ez nem a mi kompetenciánk, biztos megvan a maga oka, mindenesetre nekünk nem tetszett.

  Megjegyzés: a fényképeken lévő 2014-02-16-ai dátumok természetesen 2015-02-16-aiak akarnak lenni, csak a fényképező elemének cseréje után rosszul állítottuk be az évet.

 Mohos Nádor Tamás

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Ön itt van: Címlap ÜZEMEK Richter RICHTER: HŰTÉSSEL MARASZTALJÁK AZ ELILLANNI VÁGYÓKAT – ÜZEMLÁTOGATÁS, 2015-02-16