Richter: az illékony szénhidrogénekkel nem egyszerű elbánni – gyárlátogatás 2016-04-01
Harmadszor jártunk a Richterben 2015-02-16-ika óta. Most (2016-04-01-én) majd’ 3 órát töltöttünk ott régi és új vezetők társaságában hatodmagunkkal. Ez a harmadik üzemlátogatás volt, eddig tán a legnyíltabb, leginformatívabb, legjobb hangulatú az elmúlt 13 hónapban. Pedig, voltak rázós kérdéseink, és kiderült az is, van egy komolynak tűnő kibocsátási probléma (diklór-metán), aminek megoldásán még dolgozik a cég. A dorogi benzol-gondhoz, úgy tűnik, nincs köze a Richternek, és megtudtuk azt is, hogy az illékony szénhidrogénekkel nem egyszerű elbánni. 2015 februárja óta ez a harmadik üzemlátogatásunk a Richterben. Első alkalommal (2015-02-16) 21-en látogattunk az üzembe, másodszor (2015-07-27) 16-an voltunk, most (2016-04-01) pedig 6 ember volt kíváncsi a gyógyszergyárra. Azaz, összesen 44-en voltunk üzemet látogatni ott az elmúlt 13 hónapban.
Csak azért a nagy összesítésesdi, mert mire e cikk íródik, már a másik három nagy dorogi üzemben (Égető, Baumit, Hőerőmű) is megvolt a harmadik kör, így „eredményt tudunk hirdetni” a „hányan voltak kíváncsiak 13 hónap alatt a 4 dorogi nagyüzemre” kategóriában. A látogató-sorrend (3 alkalom/2015-2016) így alakul látogatószámokat tekintve: Égető – 53, Richter – 44, Baumit – 34, Hőerőmű – 24.
Változott a velünk kommunikáló dorogi Richter-csapat összetétele. Új főmérnöke (2016-03-01-től, képen középen), környezetvédelmi osztályvezetője (2016-01-01-től) lett a gyárnak. Szerencsére, Novák Csaba környezetvédelmi mérnök - szakértő maradt a posztján, így megvolt a folytonosság. A beszélgetés során aztán kiderült, jól jártunk az új emberekkel, mert segítőkészek és kommunikatívak voltak.
Több mint másfél órát tartott az eszmecsere, amely most eltért kicsit a korábbiaktól, ugyanis nem volt „kiselőadás” (valamely témáról), hanem Mohos Nádor Tamás (továbbiakban: MNT) tett fel kérdéseket, miután átnézte előzőleg a gyógyszergyár nemrég megújított Egységes Környezethasználati Engedélyének (IPPC) dokumentációját. A „kérdezőbiztosok” másika dr. Zsombok György vegyész volt.
MNT a beszélgetés elején elmondta, főként a diklór-metán kibocsátás kérdését szeretné körbejárni, ami egy feltehetően rákot okozó anyag, és úgy tűnik a 2014-es, 2013-as, 2012-es immissziós mérések alapján, hogy egyes mintavételi pontokon a levegőterheltség határérték feletti.
Új főmérnök, környezetvédelmi vezető
De ne szaladjunk előre, kezdjük az elején. Először tehát az új munkatársak mutatkoztak be. Az új főmérnök, Oláh Ruben (dr., PHD) 03-01-től lépett Rehus Gabriella helyébe, az ő felelőssége a dorogi üzemek termelésének, környezeti hatásainak a felügyelete. Oláh Ruben elmondta, 1999-ben került a Richterhez, 2002-től dolgozik a dorogi fióktelepen. Az elmúlt időszakban két dorogi üzemnek (Szintetikus III & Szteroid) volt a vezetője.
Nemesi Krisztina, az új környezetvédelmi osztályvezető is bemutatkozott. Elmondta, 2015. novemberben került a dorogi Richterbe, előtte 20 évig a budapesti Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, ahol 1997-től volt a környezetvédelmi osztályon, aminek aztán 2011-től lett a vezetője. A dorogi fióktelepre 2015 novemberében került, ahol 2016 januárjától vette át a nyugdíjba vonult Tandi András helyét.
Átnéztük az új IPPC-engedélyt
– Még 2015 júliusában, a legutóbbi üzemlátogatáson egyeztünk meg Tandi Andrással arról, hogy a következő találkozón nem lesz „kiselőadás”, téma-bemutatás, hanem átnézzük az Egységes Környezethasználati Engedély (IPPC) pár száz oldalnyi anyagát, és ez alapján teszünk fel kérdéseket – vázolta MNT az üzemlátogatás fő programját. Elmondta, sikerült átnéznie a több száz oldalnyi anyagot, a tengernyi információból egy problémát (diklór-metán) emelt ki, amiből csúnya, újságírós kellemetlen kérdések fognak fakadni, de biztos benne, hogy megkapjuk a megfelelő válaszokat erre is. Vázolta, az engedélyből „millió” jó környezetterhelési csökkentési megoldás volt kiolvasható, de az újságíró már csak olyan, hogy arra kérdez rá, ahol nem látja „100 százalékosnak” egy adott probléma megoldási módját. Kiemelte, nagyra értékeli, hogy a Richter felajánlotta fel az IPPC engedélyének (2016-03-03-án fogadta ezt el a Felügyelőség, 04-03-ig lehetett fellebbezést benyújtani, ezután vált jogerőssé) átnézési lehetőségét, mert erre nemigen volt példa más üzemeknél eddig, s ennek nagyon pozitív üzenete van.
Megbeszéltük továbbá, hogy az eszmecsere után, üzemlátogatásként a raktározási területet (pl. hordótároló) nézzük meg, megbeszéljük, milyen a gyár raktározási rendszere, s vetünk egy pillantást a csapadéktározóra is.
A benzol-probléma
A tavaszi üzemlátogatásokon minden üzemtől megkérdeztük, esetleg lehet-e közük ahhoz, hogy – januári áttekintésünk szerint (lásd a cikket itt: www.bit.ly/dke-benzolcikk-2016-01-29) – Dorogon a legmagasabb az összes magyar város közül már jó ideje a benzol-szennyezettség?
{Kis összefoglaló a témához: a magas benzolszint, például 2016. január 28-án este (21:00-kor) 49,5 mg/m3-es értéket jelentett, miközben Esztergomban ennek csak a tizedét mérték (5,1 mg/m3-t), vagy éppenséggel Budapest belvárosában, a VIII. kerületi Teleki téren csak 1/16-od része (5,1 mg/m3).
Megfigyelhető, hogy mindig este 17-22 óra között (a közlekedés ekkorra már nem játszik) kezd ez a benzolszint drasztikusan megemelkedni, és reggelre hagy alább a szennyezettség. A benzol I. kategóriás veszélyes anyag, azaz a létező legveszélyesebb anyagok egyike. Hozzá képest pl. a PM10 pl. csak III. osztályú veszélyes anyagnak minősül. A benzolról bővebben itt olvashatni: www.kockazatos.hu/anyag/benzol}
Jöhet-e a benzol a Richterből?
A témával kapcsolatos pontos kérdésünk, amit a Richternek feltettünk, így hangzott: „Közre játszhat-e a RICHTER valamely kibocsátása (oldószerek, illékony szénhidrogének), működése… a Dorogon mért magasabb benzol-kibocsátásban?”
A kérdés során MNT ismertette a mért benzol-eredményeket, felhívta a figyelmet arra, hogy a benzol-koncentráció esténként emelkedik meg, és hajnalra, reggelre csökken, és így van ez a közlekedés-mentes napokon is.
Novák Csaba elmondta, hogy 10 éve nem használnak (betiltott anyag) benzolt. Volt korábban olyan gyártás, ahol használták, de ez már rég megszűnt. – Tehát benzol-felhasználásunk már nagyon régóta nincs, ennek ellenére, „ha nagyon akarunk”, akkor tudunk kimutatni benzolt – mondta Novák Csaba.
– Egy helyen, a szennyvíztisztító kéményén, sok más anyaggal egyetemben, mérések képesek benzolt kimutatni, bomlástermékként, de ez annyira kis mennyiség, hogy teljesen lehetetlen, hogy ez okozza az említett problémát. Már csak azért sem lehetne ezt elképzelni, mert ha el is jutna valamennyi a Zsigmondy ltp-i mérőpontig, annak folyamatos, egyenletes mennyiségnek kellene lennie, nem okozhatna, pl. esténként „mérési csúcsokat”.
Rázós kérdések
Eztán rátértünk két érdekes, rázós kérdésre. Az egyik egy feltehetően rákot okozó anyag, a diklór-metán határérték feletti jelenléte volt – a 10-ből 2 mérési ponton (2014. júniusi mérés, határérték feletti pontok: Főbejárat, Erőmű ltp.). A mért 16 vegyületből egy esetében (diklór-metán) tapasztalható határérték-túllépés, a többi 15 vegyületnél legtöbbször tizede, százada a határértéknek a mért érték.
Ebből adódik a másik kérdés is, amit feszegettünk. A Richternek csak arra kell figyelnie a gyártások során felhasznált oldószerekkel kapcsolatban, hogy az oldószerveszteség (a levegőbe illanó oldószerek, jellemzően évi 180-220 tonna közötti mennyiség) 15 % alatt maradjon az engedély illetve a jogszabályi követelmény szerint, a vállalat azonban az új létesítményekre vonatkozó 5%-os határértéket tűzte ki önként elérendőnek. Ezt teljesítik is, 1-2 %-os a jellemző veszteségük a felhasznált oldószerekből. Csak, ha ad abszurdum vesszük a dolgot, elméletileg előfordulhat, hogy amennyiben a világ összes gyógyszerét Dorogon gyártják, az oldószerveszteség ugyan 2 % alatt marad, de ez a 2 % már akkora mennyiség 2 %-a, ami több mint sok, egy városnak és annak lakóinak. Tehát, arra is rákérdeztünk, van-e annak korlátja, mennyi oldószert használhat összesen egy városi belterületen működő gyógyszergyár?
A mérések mutatják az oldószerkibocsátás mértékét
Így hangzott ez beszédhűen… MNT megemlítette, ezerszer beszéltünk már arról, 1-2 % között van a felhasznált oldószerek vesztesége, azaz, ennyi megy belőlük a levegőbe (pl. az üzemek kürtőin keresztül).
– Ez azért nem oly kevés mennyiségileg, mert több mint napi 600 kg-ot jelent. Napi több mint 600 kg oldószert „lehel” a gyár a városra. Az IPPC megújítási kérelemben írva volt, hogy Dorog az alapanyaggyártás fellegvára, és ide telepítenek át folyamatosan új hatóanyag-gyártásokat. Ha egyre újabb és újabb gyártások települnek Dorogra, ez elvileg egyre több oldószer-felhasználással fog járni, aminek az 1-2 %-os „vesztesége” is egyre több lesz. De vajon, mekkora az az oldószerveszteség-mennyiség, amit elbír egy 12 E-res város? Van erről sejtésünk?
– Pont erre szolgálnak az immissziós mérések (amikor a gyár körül 10 ponton megmérik, milyen vegyületből mennyi van a levegőben) – mondta Nemesi Krisztina –, hogy kimutassák a helyi hatást. – Ebben benne van a Richter, és persze benne van más is, pl. a közlekedés, esetleg más üzemek légszennyezése. De azt jól megmutatják a kapott értékek, hogyan viszonyul az egyes mért vegyületek levegőben való jelenlétének mértéke az egészségügyi határtértékekhez. Ha ezeket az értékek rendben vannak, akkor a lakosságnak nincs miért aggódni.
Diklór-metán – 10-ből 2 helyen túllépés
– Átlagolva tényleg kiválóak a mért értékek – jegyezte meg MNT –, hisz a 16 vegyület közül a legtöbb esetében a mért értékek a határérték közelében sem járnak. Viszont a 16-ból egy érték, a diklór-metán esetében, a 10 mérési pont közül a gyárterülethez legközelebb eső két helyen (Főbejárat, Erőmű lakótelep – ez a termelőüzemekhez képest pont az uralkodó szélirányba esik) határérték-túllépés tapasztalható. És ráadásul, nem csak a 2014-es, hanem a korábbi évek mérései esetében is látszott, hogy a diklór-metán (DKM) határértéket túllépő kibocsátását nemigen sikerült határérték alá szorítani. A DKM pedig egy rákkeltő anyag.
Nem változott érdemben az oldószerveszteség
– Na, e ponton merült fel bennem a kérdés – folytatta MNT –, hogy kiváló oldószeranyag veszteségi arányok ide vagy oda, ha a Richter alapanyaggyártásának helyéül Dorog van kijelölve, és tényleg egyre több alapanyag gyártása itt fog folyni, akkor az alacsony veszteségi arányok ellenére is egyre több oldószert bocsát a városra a gyár.
– Ez a logika abszolút megállná a helyét, ha tényleg igaz lenne, hogy egyre több és több alapanyagot gyártunk Dorogon – válaszolt Novák Csaba. – De nem így van. Ez látszik az elmúlt évek oldószer-felhasználási mérlegeinek adataiból is. Míg az összes oldószer veszteség 2009-ben 224 tonna, 2014-ben 229 tonna, ami elenyésző különbség. Az valóban igaz, hogy sokféle gyártás átkerül Dorogra Budapestről, de ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy közben ne szűnne meg majd’ ugyanannyi korábbi technológia alkalmazása. Ezért nem is változik érdemben az oldószerveszteség.
A főmérnök, Oláh Ruben azt tette ehhez hozzá, valóban sokféle gyártási folyamat átkerült Dorogra, mert itt jobbak azok a környezetvédelmi feltételek, berendezések, amelyekkel, úgymond, el lehet bánni az egyes gyártások során keletkező kibocsátásokkal. Miközben azt is fontos tudni, hogy a Richternek van gyára Indiában is, ami egyúttal azt is jelenti, hogy oda is sok gyártás került át Budapestről, és Dorogról egyaránt. Jellemzően a nagyobb volumenű, nagyobb oldószer kibocsátású gyártások ezek, amelyeknek a környezeti hatásai is némileg nagyobbak. Tehát, gyártások nemcsak leállnak, kihullanak a rostán, hanem el is mennek innen Indiába. – Itt inkább az igényesebb, kisebb anyagforgalommal járó végtermékeket, alapanyagokat gyártja a cég – mondta a főmérnök.
Novák Csaba hozzátette még, jellemző Dorogon tehát az, hogy többféle, kisebb anyagforgalommal járó gyártások valósulnak meg itt.
Mi lenne, ha…
MNT ezek ismeretében ismét megkérdezte, tudva azt, hogy a Richter oldószervesztesége – pl. az elmúlt 6-8 évben – 200 tonna, plusz-mínusz 10 %, van-e esetleg elmélet, tanulmány, vizsgálat arra nézvést, mekkora lehet az az oldószer-mennyiség, amit a gyár úgy tud(na) feldolgozni, hogy „minden a normális keretek között maradjon”.
– Arra gondolok például – magyarázta MNT –, ha valahogy mégis úgy esne, hogy a dorogi Richter holnaptól tízszer annyi oldószert dolgozna fel, mint eddig, van-e arra vonatkozó vizsgálat, elmélet, hogy ez az egészségügyi határértékek megsértése nélkül lehetséges lenne-e?
Most, naponta mintegy 623 kg, többféle vegyületből álló, oldószer-mennyiség illan a város felé a gyárból – a szelek szárnyán erre vagy arra, esetleg szél híján, a gyárterületen marad –, vajon probléma lenne-e, ha ennek a tízszerese keletkezne?
Novák Csaba elmondta, nincs ilyen szándékuk, nem is lennének képesek tízszeres mennyiséget feldolgozni. Mivel ezzel a dologgal nem foglalkoztak, így tanulmány, elmélet sincs rá.
DKM-túllépés
– Említettük – mondta MNT –, hogy a 2014-es immissziós mérés szerint a 16-ból egy érték, a diklór-metán esetében, a 10 mérési pont közül a gyárterülethez legközelebb eső két helyen (Főbejárat, Erőmű lakótele) határ-érték-túllépés tapasztalható.
A korábbi évek mérései esetében is látszott, hogy a diklór-metán (DKM) határértéket túllépő kibocsátását nemigen sikerült határérték alá szorítani. A mérések alapján, elméletileg akár azt is kijelenthetjük, hogy a – 4 Richter-üzemből 3-hoz viszonylag közel eső – Erőmű-lakótelep folyamatosan határérték feletti DKM-terhelést kap.
|
Vegyület |
24 órás átlagkoncentráció mintavételi pontonként, µg/m3 mintavétel: 2014-06-06 |
Átlag |
Megengedett Érték(1) |
|||||||||
|
1. Fióktelep főbejárat |
2. |
3. |
4. Hőerőmű lakótelep |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
|||
|
Etil-alkohol |
0,3 |
1,6 |
0,3 |
0,1 |
0,6 |
0,2 |
0,1 |
0,5 |
0,3 |
0,1 |
0,4 |
5000 |
|
Aceton |
4,1 |
4,1 |
10,0 |
23,2 |
6,0 |
3,0 |
3,3 |
3,6 |
2,6 |
2,3 |
6,2 |
350 |
|
Izopropil-alkohol |
3,6 |
2,3 |
0,2 |
1,1 |
0,7 |
1,9 |
0,8 |
0,1 |
- |
2,5 |
1,3 |
nincs |
|
Diklór-metán |
22,4 |
14,7 |
12,0 |
27,6 |
5,9 |
2,7 |
6,7 |
4,7 |
3,2 |
2,2 |
10,2 |
20 |
|
MTBÉ |
4,0 |
2,2 |
3,5 |
7,8 |
1,2 |
0,6 |
1,1 |
1,1 |
0,7 |
0,6 |
2,3 |
250 |
|
MEK |
0,4 |
0,3 |
0,5 |
0,2 |
0,3 |
0,3 |
0,3 |
0,2 |
0,3 |
- |
0,3 |
300 |
|
Etil-acetát |
0,2 |
0,3 |
0,6 |
0,5 |
0,8 |
0,4 |
0,3 |
0,2 |
0,1 |
0,1 |
0,4 |
100 |
|
Hexán |
0,5 |
0,7 |
1,7 |
1,6 |
1,1 |
0,7 |
0,4 |
0,7 |
0,4 |
0,2 |
0,8 |
nincs |
|
Tetrahidrofurán |
16,3 |
8,2 |
10,4 |
17,5 |
5,4 |
0,9 |
2,8 |
2,7 |
0,9 |
1,2 |
6,6 |
200 |
|
Benzol |
0,5 |
0,9 |
0,4 |
0,1 |
0,6 |
0,4 |
0,3 |
1,2 |
0,8 |
0,3 |
0,6 |
10 |
|
Ciklohexán |
- |
0,2 |
1,0 |
1,1 |
1,9 |
0,1 |
– |
0,3 |
– |
– |
0,5 |
nincs |
|
Metil-izobutil-keton |
1,2 |
0,9 |
1,1 |
1,0 |
0,2 |
0,1 |
0,1 |
– |
– |
– |
0,5 |
20 |
|
Toluol |
13,6 |
8,5 |
5,7 |
3,2 |
4,3 |
1,8 |
2,6 |
3,5 |
2,5 |
2,0 |
4,8 |
200 |
|
Tetraklór-etilén |
6,9 |
5,1 |
3,0 |
1,9 |
0,6 |
0,3 |
0,5 |
0,5 |
0,2 |
0,6 |
2,0 |
250 |
|
Etil-benzol |
1,7 |
1,1 |
0,7 |
0,3 |
0,9 |
0,3 |
0,3 |
1,2 |
0,8 |
0,2 |
0,7 |
20 |
|
Xilolok |
4,6 |
4,1 |
2,5 |
1,2 |
3,3 |
1,1 |
1,0 |
4,0 |
2,1 |
0,8 |
2,5 |
60 |
|
Összesen: |
81,8 |
56,2 |
54,1 |
89,0 |
35,4 |
14,9 |
20,7 |
25,3 |
14,9 |
13,2 |
40,6 |
|
– Tudatában vannak-e ennek a gondnak, és próbálják kezelni, megoldani…? – kérdezte MNT.
– Tudjuk jól, hogy a DKM-kibocsátás probléma – mondta Novák Csaba –, ezért évek óta pénzt, paripát, fegyvert irányítunk e területre, hogy a DKM-kibocsátást csökkentsük. Környezetvédelmi programok indultak a DKM-kibocsátás csökkentése érdekében, ezek olyan mértékűek, amekkora az ezekre fordítható keret.
– Úgy tűnik, ezeket a DKM-csökkentési programokat eddig nemigen koronázta siker, hiszen nemigen csökkent a mérések szerint ez a fajta kibocsátás az elmúlt években – jegyezte meg MNT. – Természetesen, az érem másik oldaláról, illetve a mérleg másik serpenyőjéből ne felejtsük ki, hogy 15 másik anyaggal meg nincs gond, de akkor is, mi lesz vajon a DKM-csökkentéssel?
– Sajnos az aceton, és a DKM kibocsátás elleni harc a legnehezebbek közé tartozik, mert ezek szörnyen illékony anyagok – magyarázta Oláh Ruben. – Az anyagkezelési folyamatok zártságának fokozására, a berendezések korszerűsítésére évről-évre nagy hangsúlyt helyez a Richter, ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a harc sikeres legyen. De a küzdelem ezen a fronton, a legillékonyabb oldószerek ellen a legnehezebb.
– Novák Csaba hozzátette, évek óta összpontosítanak erre a problémára (gázingák stb.), ha ezt nem tennék, sokkal rosszabb lenne a helyzet, minthogy egy-egy anyag esetében határérték-túllépés tapasztalható.
Új hűtőrendszer
Az illékony szénhidrogének megfogásának egyik legfontosabb módszere azok hűtése. – A régiek helyett egy új hűtőfolyadék ellátó-rendszert tervezünk megvalósítani – mondta Oláh Ruben. – Ennek lesz a feladata a szükséges hűtőenergiát – az eddiginél stabilabban, jobban – biztosítani az üzemek gyártási folyamataihoz.
(Fontos: az illékony szénhidrogének megfogásának elsőrendű módja ezek hűtése. Minél jobban sikerül ezeket lehűteni, s hűtve tartani, annál kevesebb illan el belőlük a levegőbe, környezetbe.)
Zsombok György a hűtőtelep paramétereire kérdezett rá, miben hoz javulást az új rendszer majd.
Oláh Ruben elmondta, a rendszerben metanol-víz cirkulál (-10 fokon), a felújítás főként azt jelenti, hogy stabilizálják a rendszert és növelik a hűtőkapacitást. A hűtőközeg nem lesz hidegebb, de nagyobb lesz a hűtőteljesítménye, jobb lesz a szigetelése, jelentősen kisebb lesz a hideg energia vesztesége, ennél fogva stabilabban tudja majd tartani a technológiákban az alacsony hőmérsékletet.
Csökkenni fog a kipárolgás
A DKM esetében is jobb kibocsátási eredményeket fog ez hozni? – kérdezte Zsombok György. A főmérnök elmondta, várhatóan igen, azzal együtt, hogy a DKM „legfőbb forrásának” számító Szteroid II üzemben épp folyik egy felújítás/átalakítás, melynek során minden légzőt rákötnek egy közös csőrendszerre, amely egy több fokozatú hűtőrendszerre csatlakozik, így csökkenni fog a kipárolgás.
A -10 fokos hűtőközeg ellenére a DKM még mindig jócskán fog párologni, magyarázta Zsombok György, ezért egy utólagos adszorber elengedhetetlen.
– A különféle üzemekben, különféle módon oldjuk meg a távozó oldószerek mennyiségének a csökkentését – mondta Oláh Ruben. – A gyártó berendezéseink kilégzőinek oldószermentesítésére alkalmazunk katalitikus oxidációs véggázkezelőket (Szintetikus III üzem, Szteroid üzem), alacsony hőmérsékletű hőcserélőket (Szteroid üzem, Szteroid II üzem, Szintetikus III üzem).
Gyáron belüli mérés?
– Ha a gyárhoz minél közelebb eső pontokon lehet a legnagyobb koncentrációkat mérni az egyes vegyületekből, nyilvánvaló, hogy a gyárterületen belül ennél is kicsit magasabbak az értékek – mondta MNT. – Vannak-e immissziós mérések a gyárkapun belül?
– Nincsenek – válaszolta Novák Csaba. – A környezetvédelmi célú immissziós mérésekkel azt kell dokumentálnunk, hogy az üzem nem bocsát rá olyan anyagokat, olyan mennyiségben a városra, ami káros lenne az egészségre.
A főmérnök hozzátette, hogy ugyan környezetvédelmi célú mérések nincsenek a gyárterületen belül, de ún. expozíciós mérések – amelyekkel azt ellenőrzik, hogy biztonságos körülmények között legyenek a dolgozók – vannak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzemekben a gyártóhelyeken és a dolgozókon olyan mérőszondákat helyeznek el, amelyek jelzik, hogy a munkaterületen belül, hol van nagyobb esély pl. nagyobb oldószer-kipárolgásra. A szondák eredményei jelzik azt, hogy mely munkahelyi műveletek esetén kell fokozni pl. a rendszer zártságát, hol kell védőeszközöket használni, stb.
Hatásterület, modell
– Van-e arra vonatkozó felmérés, számítás, hogy a gyáron belül diffúz módon kipárolgó oldószereknek mekkora a hatásterülete? – kérdezte MNT.
– A metanolra vonatkozóan kért tőlünk az IPPC-megújítás keretében ilyet a felügyelőség nemrég – mondta Novák Csaba. – A metanolra vonatkozó számítási modell szerint a gyárterületen belül ér véget a hatásterület. Ami nem jelenti azt, hogy nem jut ki az anyagból valamennyi a kapukon kívülre, de az egészségügyi határértéknél jóval alacsonyabb koncentrációs értéket már a gyárkapun belül eléri.
Elérhető legjobb technika vizsgálat
– 2015-ben kellett megújítania az üzemnek az ún. Egységes Környezethasználati Engedélyt (EKHE, IPPC) – mondta el MNT. – Ennek során főként azt kell vizsgálni, hogy az üzemben használatos különféle technológiai folyamatok, technológiák az ún. elérhető legjobb technológiák-e vagy sem. A kérdés tehát itt az, hogy az elérhető legjobb technológiát használja-e az üzem minden fronton, vagy esetleg vannak olyan pontok, ahol jobbítani kellene a technológiát?
– Volt a szennyvíziszap kezelésére vonatkozó kérdése a felügyelőségnek – mondta Novák Csaba. – A mi szennyvíziszapunk 90 %-a víz, azt firtatták, esetleg, lehetne-e csökkenteni a víz arányát. Kimutattuk, hogy a jelenleg kb. 4000 tonna szennyvíziszapból eltüntetni pl. 1000-2000 tonna vizet, akkora energia-felhasználással járna, ami nem kisebb, hanem nagyobb ökológiai lábnyomot eredményezne. A választ elfogadták.
Környezetvédelmi beruházás tervek
MNT következő kérdése az volt, az elkövetkezendő évben terveznek-e valamilyen környezetvédelmi jellegű beruházást?
Nemesi Krisztina elmondta, a csatornahálózat rekonstrukciója folytatódik. A hűtőrendszer-korszerűsítésnek is jócskán lesz majd környezeti haszna. Folytatódik a gázingák telepítése.
– Mekkora a felhasználható keret ebben az évben – kérdezte MNT.
– 250 M Ft – válaszolta Nemesi Krisztina.
Megtudtuk, ezt az összeget kifejezetten a környezetvédelmi osztály költheti el, de vannak olyan beruházások, amelyek nem az ő hatáskörükbe tartoznak, de megvalósításuknak jelentős környezetvédelmi kihatása van.
Ilyen pl. a vízgyűrűs vákuumgépek száraz üzeműekkel való kiváltása, amelyre 50 M Ft áll rendelkezésre, tudtuk meg a főmérnöktől. Ez az elszívott oldószerek vízbe, csatornába kerülését hivatott megakadályozni, illetve sokkal szabályozottabb, jobb hatásfokú véggáz-kezelést biztosít. Ez pl. egy olyan beruházás, ami egyben javítja a technológiát, és csökkenti a környezeti kibocsátásokat.
Légző-közösítő rendszer
– Az idei évben a Szteroid üzem légző-közösítő rendszerének átalakítására is több tízmilliós keret áll rendelkezésre – magyarázta a főmérnök. – Ez egyrészt szolgálja, a technológiák biztonságának a fokozását, az egyes berendezés-csoportok egymástól való elválasztását, egyúttal a környezeti kibocsátásokat is mérsékeli majd.
Zsombok György kérdésére Oláh Ruben elmondta, a jelenleg működő közös légzőgyűjtő rendszer biztosítja ugyan a kilépő véggázok környezeti hatásának a csökkentését egy katalitikus égető rendszer alkalmazásával, de nem eléggé biztosítja a gyártóberendezések egymástól való elválasztását. Az átalakítások után lehetőség lesz majd az egyes készülékcsoportok kilégzőinek külön-külön való kezelésére, ami fokozza majd az oldószerleválasztások hatékonyságát is.
DKM-kibocsátás – csökkentési lehetőségek
– Ha jól értem, a diklór-metán kibocsátás csökkentésére már eddig is sok lépést tettek, mégis határérték feletti kibocsátást mértek – mondta MNT. – Ez azt jelenti, hogy a DKM-kibocsátást nemigen lehet tovább csökkenteni?
– Ez egy örök küzdelem – szögezte le – Oláh Ruben.
– Ott, ahol nagy mennyiségű, tartós DKM felhasználás van, alkalmas műszaki megoldásokkal gázingát, légzőközösítést és a kilégzők utóhűtését alakítottunk ki a DKM kibocsátás csökkentése érdekében. Vannak azonban, olyan gyártások, ahol alkalomszerű a DKM-felhasználás, ezek esetében nehéz meggátolni a DKM-kipárolgását. Ezekben az esetekben a folyamatos jobbítás, kibocsátás csökkentés zajlik. Ilyen beruházás lesz pl. a vízgyűrűs vákuumgépek száraz üzeműekkel való kiváltása. De a DKM-veszteség ellen fog hatni a hűtőrendszer korszerűsítése, illetve az egyes rendszerek, berendezések zártságának fokozására irányuló fejlesztések. Azt gondolom, évről-évre jobb lesz e téren a helyzet, ahogy haladunk a korszerűsítésekkel.
Zsombok György ezzel kapcsolatban azt kérdezte, vajon a mérésben jelentkező DKM-érték a nagy felhasználású, tartósan DKM-et használó folyamatokhoz köthető, avagy az egyes gyártásokban alkalomszerűen használt DKM-felhasználáshoz? – Inkább a folyamatos, tartósan DKM-et használó gyártási folyamatokhoz köthető ez – tudtuk meg Novák Csabától.
Új gyártásokhoz már nem használnak diklór-metánt
A főmérnök elmondta még, kevés az olyan termék, amelyet folyamatosan, egész évben gyárt a Richter. Inkább az a jellemző, hogy kampányszerűen gyártanak egyszer ilyen, másszor olyan alapanyagot. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyes termékekhez használnak, DKM-et, másokhoz meg nem. Azaz, nem feltétlenül jellemző, hogy egy adott időszakban mért magasabb DKM-kibocsátás az egész évre jellemző lenne.
– Fontos az is, hogy – mondta a főmérnök –, hogy a Richteren belül is van egy törekvés arra, hogy a DKM-et egyre kevésbé használjuk. Azaz, pl. új technológiát diklór-metánnal már nem üzemesítünk, és igyekszünk, ahol csak lehet, a DKM-felhasználást mellőzni.
– Ezek szerint, ez egy helyettesíthető anyag, amit jelenleg nem gazdaságos kiváltani? – kérdezte MNT.
– Másról van szó – mondta Oláh Ruben. – Amikor egy gyógyszert engedélyeztetünk, akkor annak van egy jóváhagyott gyártási módja, amire megkapta a forgalomba-hozatali engedélyt. Ha annak része a DKM-felhasználása, akkor csak ennek felhasználásával lehet azt gyártani. Még az esetben is, ha például, már ki tudnánk váltani a gyártásban a DKM-et egy másik anyaggal. Új anyaggal csak akkor helyettesíthetjük a régit, ha az új gyártási mód jóváhagyási eljárását „újra lefuttatjuk”, ami nem kevés idő.
R40-es anyagok
A 16 féle* vegyület közül, amelyek az immissziós mérésekben szerepelnek, melyek a leginkább veszélyes anyagok? – kérdezte MNT.
(*A 16 mért vegyület – MNT: Etil-alkohol, Aceton , Izopropil-alkohol, Diklór-metán, MTBÉ, MEK, Etil-acetát, Hexán, Tetrahidrofurán, Benzol, Ciklohexán, Metil-izobutil-keton, Toluol, Tetraklór-etilén, Etil-benzol, Xilolok)
– R40 és RX jellel jelölik a fokozottan veszélyes anyagokat. R40-es anyagok pl. a diklór-metán, tetraklór-etilén.
Mérési változások
– Változott esetleg az új engedély nyomán a mérési rend? – Kérdezte MNT.
– Korábban, önkéntes alapon vezettük be, hogy évente végeztettünk immissziós mérést – mondta Novák Csaba. – Az utóbbi években az évi mérések 24 órások voltak, mostantól 48 órán keresztül kell majd mérnünk, így szól a kötelezés. Mi ezt, úgy „szerveztük át”, hogy lesz akkor évente kétszer 24 órás mérés – mert ezt a szakértőnk informatívabbnak tartja, mint egy db 48 órás mérést –, azaz, lesz egy pl. tavasszal, egy ősszel… de ezt még nem döntöttük el végleg.
– Nem lenne még informatívabb, pl. egy téli, egy nyári mérés? – kérdezte Zsombok György.
– A téli mérés nem az igazi, mert ott a kibocsátási értékek alacsonyabbak lennének, mint bármely melegebb időszakban, esetleg, mintavételi nehézség is fellépne a hideg miatt – mondta Nemesi Krisztina. – Ha terheltséget akarunk mérni, látni, akkor erre ősszel, nyáron, tavasszal van inkább jó lehetőség.
MOLARI
Szó eset a MOLARI riasztórendszerről is (havi egyszeri szirénázás, „Figyelem, ez próba…” kezdetű szöveggel – 9 perces ismertető videó itt: https://youtu.be/vJdaPNvelTY), ami a Richter okán lett Dorogon is beüzemelve, akárcsak a többi hazai gyógyszergyár területén az országban.
Nemesi Krisztina elmondta, ők helyet adtak ennek, a katasztrófavédelmi hatóság üzemelteti a rendszert. Úgy tudják, hogy a hazai– gyógyszergyárak mindegyike kapott egy ilyen riasztóegységet, a cél a lakosság figyelmeztetése vészhelyzet esetén.
Ammóniaszag
Amikor elértünk a beszélgetés helyszínéül szolgáló Faház bejáratához, illetve amikor kimentünk terepre, kissé szúrós, vegyszerszagot lehetett érezni. Ez aztán kitartott a látogatás végéig, mert amikor hazaérve kiszálltam az autóból, a Hősök terei parkolóban is lehetett érezni pont ugyanazt a szagot, amit bent a gyárban (annak ellenére, vagy épp azért, mert erős szél fújt gyárirányból). Zsombok György ezt ammóniaként azonosította.
A beszélgetés végén, ezért, ezzel kapcsolatban azt kérdezte, mekkora az ammónia-tartály?
A főmérnök elmondta, sokféle ammóniát használ a cég, s nem utolsósorban a hűtőrendszert működtető kompresszorok hűtőközege is az. Van olyan reakció, ami folyékony ammóniában, mint közegben -40 fokon zajlik. 600-700 kg folyékony ammóniát tartanak a reaktorban a különféle gyártási tételekhez. Ezt folyékony nitrogénnel tartják alacsony hőmérsékleten…
Eztán még sok mindenre rákérdezett Zsombok György, pl. hogy van-e klórgáz a telephelyen (nincs), de ennek a cikknek most itt vége. Az üzembejárásos részt, legközelebbre írjuk majd meg, egyszerre ennyi most elég lesz.
„Értékelés”
Ez a harmadik üzemlátogatás volt eddig talán a legnyíltabb, leginformatívabb, legjobb hangulatú az elmúlt 13 hónapban. Akár a többi dorogi nagyüzemnél, itt sem volt mellébeszélés, ismertette a cég a problémákat is, és az ezek megoldására tett erőfeszítéseket.
Úgy gondoljuk, továbbra is ezt az utat kell járnia a Richternek a civil társadalommal való kommunikációjában – s akkor sikeresen fel fog zárkózni, a korábban nála sokkal gyengébben kommunikáló, mára azonban a civil társadalommal való kapcsolattartás művészetéből kitűnő szintet elérő három másik dorogi nagyüzemhez.
Mohos Nádor Tamás
