BAUMIT: KŐBÁNYA, ROBBANTÁSOK, KŐKITERMELÉS, BÁNYATALP…
Olvasóink értékelése: 3 / 5
Február 20-án jártunk a Baumitban. Alapoztunk: kőbánya, robbantások, kőkitermelés, ezek voltak a fő témák. Megtudtuk, miért nincsenek már robbantási panaszok, nyílik-e szélcsatorna a városra, ha összenyitják a kőbányákat, hol áll a karsztvízszint a bányatalphoz képest… és hogy miért kell évi 400 E tonna követ kibányászni, ha csak 200 E tonnányi zsákos terméket ad el a cég. Informatív, élvezetes üzemlátogatás volt a februári… a cikk végén pedig egy robbantós meglepi azoknak, akik végigolvassák az anyagot.
A mészkő az alap
A Baumit tevékenységének alapja és alapanyaga a mészkő, amelyet bányásznak, robbantanak, törnek, zúznak, porítnak, attól függően, milyen terméksors vár majd a kőre.
A cég alaptevékenysége a szárazvakolatok (habarcsok, estrichek, ragasztók, száraz keverékek) gyártása. Ennek alapanyaga a mészkő, amely nem adja magát könnyen, ki kell bányászni onnan, ahol van.
A Baumitnak itthon 4 telephelye van, ebből kettőben végez szárazvakolat-gyártást (Dorog, Alsózsolca). Kőbányászat viszont csak Dorogon folyik – nem is mától, hanem immár 110 éve.
Egy PR film, amit TÉNYLEG érdemes megnézni
A kőbányászatról, és az ehhez kapcsolódó 110 éves évforduló megünnepléséről egy profi PR-filmet forgattatott le a Baumit,
amely elérhető a youtube.com videómegosztón (www.bit.ly/baumit-film-2014-10). A 11 perces filmet mi is megnéztük a látogatás elején. A videó bemutatja, hogyan bányásszák a követ, mi ennek múltja és jelene,
a drónnal készült felvételeken felülről is látszik a kőbánya, s hogy abban miként termelik, törik a követ… s
hosszabb tudósítás látható arról, miért tartották fontosnak azt, hogy emlékművet állítsanak a kőbányászatnak (az emlékmű az idei bányásznapra fog elkészülni).
Robbantás kéthetente (vagy 3,5)
Miután megnéztük a filmet, s láttuk immár madár- (illetve drón)távlatból a monumentális kőbányát, egyik látogatótársunk megjegyezte, nem is tudta, hogy egy bánya működik 800-1000 méterre a lakóhelyétől.
A műszaki vezető erre úgy reagált, ez a jobbik eset, mert azt jelenti, hogy nagy problémát már nem okoznak.
Kis cég sztori
A bánya ikerműveléses – magyarázta a műszaki vezető. – Nagyon pici alapterületű. Vese alakú. 110 év alatt oda-vissza bányásztak benne. Elődeink először itt, majd a 80-as évek közepéig a tokodi oldalon
(ami nem Tokodon van, csak a bánya Tokod felé eső oldalát jelenti) bányásztak. A Baumit 1989-ben érkezett ide. Sokáig úgy működött a dolog, hogy a dorogi Mészművek bányászott, a Baumit pedig megvette tőle a követ. Utána egyesülés történt, a Mészmű beolvadt Baumitba (2000-ben). Akkor vonultunk vissza tokodi bányából, ide a dorogi oldalra.
Most a robbantásokkal úgy haladnak, hogy a két szakasz (tokodi & dorogi oldal) közötti bányaudvart kötik össze. A robbantások mennyisége attól függ, mekkora a kő-, alapanyag-igény. A csúcsidő 2006-2007 volt, akkor 480-500 E tonna követ termeltek/robbantottak ki évente. Utána, a válság idején, volt olyan év, amikor csak 300 E tonnát bányásztak ki.
Most ismét nőtt az alapanyag-igény, főként a vasútépítés – és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális építkezések – okán.
Baumitos bányameddő támasztja alá az új vasutat
A vasútépítés miatt nőtt a termelés. Töltésekhez, támfalépítéshez, alagúthoz, térkövezésekhez pl. főleg ún. töltésanyagot vittek el tőlük, 2013-2014-ben, de még most is van erre igény, csak kisebb.
Nem is annyira nyers köveket adtak el, hanem az ún. bányameddőt.
{BÁNYAMEDDŐ: A bányászat céltermékét, hasznosítható ásványt már nem, vagy kitermelhető mennyiségben már nem tartalmazó mellékterméke, vagy hulladéka (bányászati hulladék). A célterméktől száraz, vagy vizes úton elválasztott bányameddőt a kitermelés, vagy feldolgozás közvetlen környékén felhalmozva, meddőhányón tárolják.}
Nem tiszta követ adtak el (pontosabban oda), hanem a meddőre félretett agyaggal kevert köveket, ami a Baumitnak bányászati hulladék, meddő, de útépítések, vasútépítések során szükséges anyag.
Ez nem volt akkora biznisz, mint amekkorának gondolnánk, a fő haszna az volt, hogy a Baumit területén található meddőhányók, meddődombok eltűnhettek a telephelyről.
A műszaki vezető elmondta: a mészkő tetején van 0,5-3 méter olyan anyag, ami nem tiszta kő, hanem földdel, agyaggal kevert. Ezt el kell távolítani (abrámolás, talaj-letakarítás, lerámolás), nem keveredhet a mészkőhöz, és felhasználni csak útépítések, vasútépítések alkalmával, alap alatti tömörítő anyagnak, töltésalapnak lehet.
Amikor ezt az – értékesítési szempontból is általában – meddő réteget letakarítják, azt félreteszik, mennyiségét bejelentik a hatóságnak.
Vidám korszak lehet egy cég életében, amikor viszonylag értéktelen anyagot tud értékesíteni, jegyezte meg Mohos Nádor Tamás (MNT). A műszaki vezető jelezte, annyiban ez igaz, hogy egy számukra használhatatlan anyagon tudtak túladni, amit adott esetben mozgatni kell, illetve a tájat csúfítja, a helyet foglalja. De a „túladás” ez esetben azt jelentette, hogy ezért az anyagért nem fizettek, hanem – kamionokkal – ingyen, vagy igencsak jelképes áron elvitték.
Pici a bánya, ezért ikerműveléses
Mivel a dorogi mészkőbánya alapterülete pici – fogalmazott a műszaki vezető –, ikerművelés bányászat folyik benne. – Nagy a tetőszint és az alap közötti szintkülönbség, egyedi engedélyünk van arra, hogy 
egyszerre két lépcsőt (egy-egy lépcső egy-egy 20 méteres teraszt jelent), két egymás fölötti szintet robbantsunk egyszerre. Ha ez egy nagyobb bánya lenne, akkor robbantásonként egy-egy szinttel mennénk mindig lefelé, viszont a bánya kicsi, ezért mindig két 20 méternyi, egymás alatti teraszt robbantunk le egyszerre.
Robbantásnál fontos, hogy megfelelő tér maradjon a robbantás után a lerobbantott kődarabok biztonságos rakodásához (a rakodógép tudjon dolgozni), a robbantás nyomán a kődarabok megfelelő aprózottságúak legyenek, azaz se túl nagyok, se túl kicsik. Ennek elérése a robbantási technológiától függ (aláfúrással, talplyuk nélkül folyik ez a Baumitnál), pl. az aprózottságot főként az befolyásolja, milyen sűrűn vannak elhelyezve a töltetetek.
Robbantási technológia: sok kicsi egymás után megy
A Baumit ún. NONEL, azaz nem elektromos rendszerrel robbant. Főként, azért nem igazán érzékeljük 
már – mi lakosság – a robbantásokat, mert a töltetek (72 db) nem egyszerre durrannak el, hanem pár milliszekundumos késleltetéssel, egymás után. Ez a módszer, illetve a használt robbanóanyagok (leegyszerűsítve: műtrágya + gázolaj) biztosítják, hogy nincs nagy rezgés a földben.
Minden robbantást dokumentálnak videón, fényképeken. Cseresznyés Erzsébet elmondta, az elmúlt 15 évben egyszer (2013-ban) történt csak meg, hogy „nem ment el a front” (fele elrobbant, fele nem).
MNT itt azt kérdezte, mindig ilyen milliszekundum-csúsztatásos módszerrel robbantottak-e. A műszaki vezető azt felelte, nem, a NONEL előtti időkben (2004 előtt) elkészítették az ún. robbantási hálót, és egyszerre robbantottak.
Már nincsenek robbantási panaszok
MNT rákérdezett a mennyiségekre is.
Cseresznyés Erzsébet elmondta, 2006-2008 között átlag 480 E tonna követ robbantottak ki a bányából. Jelenleg évi 400-450 E tonna ez a mennyiség.
Megtudtuk, jó időre (több mint 120 évre) való kitermelhető mészkő van még a bányában.
Kérdeztük, érkeztek-e mostanában a robbantásra vonatkozó lakossági panaszok. A műszaki vezető kifejtette, 2 éve nem volt már ilyen, amiben a robbantási technológia változtatásán túl valószínűleg szerepet játszhat az is, hogy mintegy 150 méterrel távolodtak Dorogtól a robbantási helyszínek az évek folyamán.
Nem fog változni a bánya-látkép
Nagy Tibor tagtársunk azt észrevételezte, Kesztölc felől érkezve, egyre nagyobb „platót” látni. 
Cseresznyés Erzsébet elmagyarázta, épp ezt a platót vágják most át. Így nyitják össze az ún. régi tokodi bányát a most használt dorogi résszel. A két bánya között volt egy 90 méter széles pillér, azt „eszik most meg”, így nyitják össze a két bányaterületet.
A műszaki vezető kijelentette, a város felé eső részen a bánya-látkép nem fog változni. Csak annyiban, amennyiben a látható részt majd rekultiválni kell. Ami azt jelenti, hogy ún. kopogtatással le kell szedni a falakról a málló, hulló köveket. Végeredményben, ott egy tiszta kőfal fog maradni, ami majd visszanövényesedik magától.
Nem nyílik új szélcsatorna (sajnos – MNT)
Gremsperger Jánosné azt kérdezte: ha a két bánya össze lesz nyitva, nem jön-e létre ettől szélcsatorna.
MNT hozzáfűzte ehhez, bárcsak úgy lenne, hisz’ Dorog levegőjének minden új szél jót tenne, amennyiben elsősorban a szél (másodsorban az eső) az, ami kitisztítja a város levegőjét.
Cseresznyés Erzsébet leszögezte, nem nyílik új szélcsatorna, mert a bánya falai már most is megvannak, csak a belsejük, a falak mögötti terület fog egybeérni. Két kis gödörből lesz egy nagy, de a pereme az megmarad, így a látkép is marad, ami volt.
Miért kell 400 E tonna követ kibányászni?
Miután átrágtuk magunkat a bányászaton: felmerült az ősi kérdés, mi mennyi, és miért annyi az amennyi.
A vakolatgyártás (habarcs esztrich, ragasztó stb.) tömegtermelés, magyarázta a műszaki vezető. A gyár éves – zsákos és ömlesztett, azaz silós kiszerelésű áru – termelése min. 200 E tonna, amihez kell kb. 120 E tonna kő. Nyilvánvalóan adódik a kérdés: miért kell ehhez 400 E tonna követ kibányászni?
– A technológiából adódóan vannak olyan kőaprózódások, aminek az „eredményével” kell valamit kezdeni, ahhoz, hogy a lehető legkevesebb „kőhulladék” keletkezzen – mondta a műszaki vezető.
A vakolatgyártás folyamán egy kőmalomban őrlik megfelelő szemcseméretűre a mészkődarabkákat. Csakhogy, a kőmalom nem egy sorozatgyártó gépezet, így nem csak akkora szemcseméretű kövek keletkeznek az őrléskor, amekkorák épp kellenek, hanem kisebbek is (lisztfinomságú kőpor), amit nem tehetnek bele a vakolatba, mert attól romlana annak a minősége.
A kőliszttel (0,1 mm alatti szemcseméretű mészkődarabkák) valamit csinálni kell. Nyilván, az a legjobb, ha ebből is eladható termék készül. A felvevő piacnak viszont csak akkor kell a kőliszt, ha abból a Baumit egyszerre tud hatalmas mennyiségeket (pl. 40 E tonnát) leszállítani. Emiatt működtetnek egy olyan kőmalmot, amely egész nap kőlisztet termel.
– Kinek kell a kőliszt? – kérdezte MNT.
– Takarmányosoknak, aszfaltosoknak, egyéb iparágaknak – felelte Cseresznyés Erzsébet. Pl. a takarmányban a mész szívja fel legjobban a különféle antibiotikumokat, minden egyebet, amivel a szárnyasokat etetik. Pl. a tojótápban is benne van ez. De, éppenséggel a Vértesi Erőmű kéntelenítőjébe is kellett szállítanunk pl. 80 000 tonnát belőle.
Robbantásonként 25-35 E tonna kő szakad ki a hegyből
Eztán következett a kérdések-válaszok etap
Mohos Márta kérdése az volt, mivel robbantanak, mennyi robbanóanyagot használnak fel, s mekkora kőmennyiséget robbantanak ki a bányából alkalmanként.
– Átlag 4 tonna robbanóanyagot használunk fel alkalmanként, ami egyébként gázolajjal bekevert műtrágya – válaszolta Cseresznyés Erzsébet. – Egy robbantással 25-35 E tonna kő szakad ki a hegyből. Ezt még egy mobil törőgép a helyszínen tovább aprítja, majd egy elektromos szalagrendszer hozza be a köveket további feldolgozásra a zárt, épületben elhelyezett törőműbe, majd onnan kerül a vakolatgyárba és a kőmalomba.
Karsztvízszint vs. bányatalp
Meredeknek (60-70 fok) látja az ún. rézsűszöget, jegyezte Zsombok György, szakértőnk. Amikor összeér a két bányaterület, akkor ikerművelés helyett egyszinteset fognak alkalmazni? – kérdezte
Jelenleg 200 méteren (balti tengerszint feletti magasság) van a bányaművelési talp, pontosan ennek lehetőségét csak akkor fogjuk látni, ha az összenyitás megtörtént már.
Zsombok György következő kérdése az volt, mekkora a távolság most a karsztvízszint és a bányatalp között, illetve mekkora az erre vonatkozó előírt védőtávolság.
Megtudtuk, a 219/2004 sz. Kormányrendelet, mely a felszín alatti vizek védelméről rendelkezik, előírja, hogy a nyugalmi vízszinttől 10 méteres védőtávolságot kell tartani. Ezzel szemben a karsztvíz-szint a bánya legalsó pontjától most 76 méterre van. A MOL benzinkúttól látszó bányafal felső pereme 290, a bányatalp (ahol a rakodógépek dolgoznak) 200 méteren van.
– Van-e valamilyen vizsgálat, becslés arra nézvést, a jövőben meddig emelkedhet a talajvíz szintje, figyelemmel arra is, hogy a lencsehegyi bányát korábban bezárták? – kérdezte Zsombok György.
Cement, mészhidrát, perlit, kamionozás
A vakolatgyártáshoz nem csak mészkő kell, a többi anyagot honnan hozzák, kérdezte Zsombok György.
Megtudtuk, a gipszet Visontán állítja elő a Baumit, onnan hozzák ide.
Hatalmas tétel a cement (20-25 E tonna), ez Rohozsnyikból érkezik, kamionokkal.
A Baumit területén lévő mészhidrát üzem nem a cég tulajdona, hanem a Calmit Kft-é. Akik Lábatlanról hozzák ide az égetett meszet, leoltják (így lesz belőle mészhidrát). A gyártási technológiai előírások szerint az előzőeken túl tesznek még bele pernyét, illetve más olyan anyagokat, amitől kevesebb cement kell majd a vakolatba. Ez gazdasági okok és a környezeti lábnyom kisebbítése miatt fontos.
Vannak olyan termékek is aztán, amelyekbe duzzasztott perlitet tesznek, amit nyersanyagként Pálházáról szállítanak Dorogra. A duzzasztás itt Dorogon történik, kímélve ezzel is a környezetet a nagyobb térfogat miatti szállításból eredő szennyezéstől. Ennyi a nagy összetevők aránya. Az összes többi az a vegyészet, mondta a műszaki vezető.
Zsombok András azt jegyezte meg, hatalmas környezetszennyezést okoz, hogy 200 E tonna anyagot (eladott termékek, cement, stb…) nem vasúton szállítják, hanem kamionokkal.
Cseresznyés Erzsébet elmondta, egyetért ezzel, de egyszerűen nincs más megoldás. Jó pár évvel ezelőtt 60 M Ft-ért megcsináltatták a Baumitból a dorogi vasútállomásra vezető vasútszakaszt, de egyszer sem tudták használni.
Az alapanyag-beszállításra a vasút egyszerűen nem tud versenyképes ajánlatot adni, annyira bürokratikus, lassú és drága a vasúti szállítás, hogy egyelőre szóba sem jön.
A termékek kiszállítása pedig – az előbbieken túl –, még azért is megoldhatatlan vasúti útón, mert nem vezet minden építőanyag-kereskedésbe vasútvonal, márpedig ők egy-egy rendelés esetén közvetlenül oda szállíttatják ki a megrendelt építőanyagokat.
Labor-látogatás
Még egy jó csomó dologról esett szó (pofás törők, sziták, kőfrakciók, mészkő vas- és magnézium-tartalma stb.), de a cikkbe ennyi fért. A beszélgetés után a Baumit laborjába látogattunk el.
A laborban többféle vizsgálat, tesztelés folyik. Egyrészt: a rutinvizsgálatok, pl. alapanyag-vizsgálatok (kapott, vett cement minőségének megvizsgálása, mielőtt a termékbe kerül), illetve a Baumit által előállított mészkőliszt vizsgálata. Másrészt: az előállított termékeket kell itt bevizsgálni az előírt szabványok/protokoll szerint. De itt tesztelnek például egy-egy újonnan kifejlesztett terméket is…
Meghívás robbantásra
Aki ideáig ért az olvasásban, megérdemli a lehetőséget arra, hogy eljöjjön velünk 2015-07-24-én, pénteken 10.30-kor egy Baumitos robbantást megnézni. Ez ugyanis a következő üzemlátogatás fő programja. Jelentkezni az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen lehet.
