Lakossági fórum, 2015-05-20, a téma: képes-e a dorogi veszélyeshulladék-égető biztonságosan ártalmatlanítani a BVM-es anyagokat?

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Lakossági fórumot tartott 2015-05-20-án a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület a dorogi József Attila Művelődési Házban. A történések átalakították a tematikát. A fórumot már jóval azelőtt meghirdettük, hogy a Budapesti Vegyi Művek hulladékának (első 991 hordó) dorogi égetése napirendre került volna (lásd Zöld Sorok 2015 02-03. szám címoldal – www.dke.hu/index.php/zold-sorok-lapszamai). A fórumon azonban mégis ez lett az egyetlen téma, tekintettel arra, hogy az égető vezetősége eleget tett meghívásunknak, és eljött a 05-20-ai fórumra.

A fórumon sok kardinális kérdésről eset szó, pl. a dioxinok (rákkeltő, szuperveszélyes anyag) égetéskor való termelődését firtató kérdésre az égető ügyvezetője így válaszolt: „A magas égetési hőfokon a dioxinok is tökéletesen elbomlanak. Viszont: ennek ellenére, a füstgáztisztítás folyamán, bizonyos hőmérsékleten, 300 fok körül, képesek újra- kombinálódni. Ezért kell működtetni a dioxint megkötni képes katalizátort…” – Mondhatunk-e akkor olyasmit, hogy ma már viszont egy szem dioxin nem jön ki az égetőből? – kérdezte Mohos Nádor Tamás (MNT), a DKE munkatársa, a fórum szervezője… Válasz a cikkben :)

 Magunk se tudtuk 05-20-áig, hogy az égető eljön-e a fórumra. Meghívót 05-13-án küldtünk nekik, de erre a fórum időpontjáig nem válaszoltak, így nem is számítottunk arra, hogy ott lesznek. Gondolom, ők is az utolsó pillanatig tanakodtak azon, kiálljanak-e a lakosság elé, vagy sem. Vagy akármi más, nem tudjuk, mert semmit nem jeleztek vissza. (Úgyhogy akkor tudtuk meg, hogy bevállalják a dolgot, amikor a 18.30-as fórumkezdéskor – hopp – megjelentek a színen.)

 CIKK-EGYEZTETÉSI INTERMEZZO: 2015-05-28-a és 06-02 között háromszor kértem a hulladékégetőt arra, hogy nézzék át jelen cikket, nincs-e benne szakmai jellegű pontatlanság. Ez gesztus és korrektség volt a részünkről, fórum esetében ugyanis ez sajtójogilag nem kötelező. Eredmény: ugyanaz játszódott le, mint a meghívó esetében, válaszra se méltattak. Ezt nyilván tiszteletlenségként éltük meg, azon kívül, hogy értelmetlenség. (De ez már a fórum utáni történet, most maradjunk 05-20-ánál.)

Nem mintha nagy tülekedés lett volna a lakossági fórumon, összesen 11-en voltunk, a 3 égetős vezetővel, a kesztölci polgármesterrel, dr. Dávid Annával, és a szervező MNT-vel együtt.

Más kérdés, hogy ez tán most így volt pont jól. Szűk körben ugyanis nagyon szakmaira tudtuk venni a figurát, frankón át tudtuk beszélni azokat a kérdéseket, amelyek a BVM-es hulladék dorogi égetésével kapcsolatosak. Jók voltak a kérdések, jól tudtunk koncentrálni arra, hogy azt beszéljük meg, amit kell.

A veszélyeshulladék-égető ügyvezetője (Lágler Katalin), környezetvédelmi vezetője (Pintér Gábor), helyt állt a kérdések-vártáján, nem passzoltak egy kérdést sem, és mellébeszélést sem orrontottunk. (Na, vágjunk akkor bele a fórum-sztoriba.)

 Mit tudtunk május 20-ig

Először MNT ismertette: így 2015-05-20-án, mit tudhatunk a BVM-es veszélyes hulladék dorogi égetéséről.

Most 991 hordót égetnek el Dorogon. A maradék 9000 hordóra közbeszerzést írnak ki (mára – 2015-05-28 – kiderült, ez mégsem így lesz, meghívásos pályázattal gyorsítják föl az ártalmatlanítási ügymenetet; álláspontom – MNT – szerint így az első számú esélyessé a dorogi égető lépett elő).

  A 991 hordó (mára megtudtuk, 1004 db volt, és 110 tonna) úgy 130-140 tonnányi anyagot jelent, mondta el MNT, amely égetése az ő számításai szerint kb. június végére lezajlik.

  AMIKOR KITUDÓDOTT, A DOROGI ÉGETŐBE KERÜLNEK A BVM-ES HORDÓK, AZAZ KIROBBANT AZ ÜGY, DOROGIAK EZREI PRÓBÁLTAK TÁJÉKOZÓDNI A TV-S, RÁDIÓS HALLOMÁSOK, INTERNETES ÍRÁSOK SEGÍTSÉGÉVEL.

Mi mint DKE, próbáltuk a dorogiak szemszögéből rendezni az információkat a DKE honlapján, Facebook oldalán. Amit megtudtunk, és megértettünk, ezeken a csatornákon publikáltuk.

 Polgármesteri közlemények

 Május 6-án a polgármester egy NYILATKOZATOT tett közzé a dorog.hu-n.

Ennek lényege az volt: az Illatos úti hulladék veszélyességét tekintve nem különbözik az Égetőben folyamatosan ártalmatlanításra 

kerülő vegyületektől; az Égető rendelkezik e hulladék ártalmatlanítására alkalmas technológiával; e hulladék ártalmatlanítása nem jelent a korábbiaknál nagyobb környezeti kockázatot.

Egy ideig azt csiripelték a verebek, a polgármester úr szervez majd egy lakossági fórumot (pl. olyan alapon, hogy a nevezetes garéi hulladékégetés idején is volt polgármesteres/égetős/zöldhatóságos lakossági fórum). Május 5-én beszéltünk a polgármester úrral, rákérdeztünk arra, tart-e esetleg lakossági fórumot. A polgármester úr elmondta, más módon fogja tájékoztatni a lakosságot.

  A POLGÁRMESTERI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY végül május 22-27 közötti időszakban jutott el a dorogiakhoz. (Ez már a fórum után pár nappal történt – azóta a zöldhatósági nyilatkozatot tartalmazó anyag el is érhető a DKE honlapján – www.bit.ly/bvm-pm-i-kulonszam).

  Mindeközben persze megjelentek jobb/rosszabb sajtóanyagok a témáról, ami leginkább átment, az a polgármester úr szilvaaszalós hasonlata volt, amennyiben elmondta a kemma.hu-nak, hogy eddig is tudták a dorogiak, hogy nem szilvát aszalnak az égetőben, hanem veszélyes hulladékokat égetnek, és ez a hulladék is az, amit az égető képes biztonságosan ártalmatlanítani.

 A kérdés: képes-e az égető biztonságosan ártalmatlanítani a BVM-es anyagokat?

 MNT még a kérdések órája előtt a következőket mondta el (ekkorra már az égető szakemberei is kiültek a szervező mellé az asztalhoz, hogy szemtől-szembe lehessen kérdezni őket):

    05-12-én megkereste az égetőt és a Pest Megyei Kormányhivatalt, hogy és hol áll a BVM-es hulladékok égetése. Az égetőtől akkor azt az információt kapta, 250 hordó jött 05-12-ig Dorogra, s ennek nagy részét már el is égették. Ha ez így van, vajon helyes-e az a kalkuláció, hogy ezt a 991 BVM-es hordót záros határidőn belül elégetik?

   Hozzátette: mint apának és dorogi lakosnak, véleménye szerint e fórumon elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, KÉPES-E AZ ÉGETŐMŰ BIZTONSÁGOS MÓDON ÁRTALMATLANÍTANI A BVM-ES VESZÉLYES ANYAGOKAT? Eztán MNT letette a lantot, s kérte a jelenlévőket, kérdezzenek az égetőmű képviselőitől.

 Hordó-bevizsgálás, 3-féle anyag, 350 hordó 05-20-ig

 Nunkovics Tibor (továbbiakban = NT): bevizsgálták-e a BVM-es hulladékot, ugyanis a kormányhivatal illetékese azt nyilatkozta korábban, a hulladék-összetétel számukra is ismeretlen.

 LÁGLER KATALIN (ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, SARPI KFT.): A hordók tartalmának bevizsgálása minden alkalommal megtörténik, nem csak a BVM-es hulladék esetében.

 PINTÉR GÁBOR, ÉGETŐ, KÖRNYEZETVÉDELMI VEZETŐ: Elmondta, első ütemben a sérült hordókat hozzák Dorogra, a Sarpihoz, kb. 1000 db-ot. Ezekből a mai napig (2015-05-20) mintegy 350 db érkezett meg a hulladékégetőbe. Ezek súlya 47 tonna volt, mindegyik ártalmatlanítása megtörtént már.

  Minden beérkező hordó tartalmát bevizsgálja a laboratóriumuk. Ez nem csak ezeknél a hulladékoknál történik meg, a bárhonnan máshonnan érkezőknél is.

  Ők is azt a HÁROMFÉLE ANYAG-TÍPUST AZONOSÍTOTTÁK a hordókban, amelyekről a hírek szóltak. Az egyik ezek közül az ún. DNBS, dinitro-benzoesav volt, amelynek jellemzője a klórtartalom, átlagban 8 %-ot mértek belőle.

  A másik hordókban lévő anyagfajta – ebből az előbbinél kisebb mennyiség érkezett – az ABTF volt, amino-benzo-trifluorid, ebben inkább a fluortartalom dominál, átlagosan 12 %-os fluortartalmat mértek ezeknél.

  A harmadik féle hulladék a PDA, prodiamine, a növényvédőszer-gyártás terméke. (MNT megjegyzés: ez gyomirtó.) Ebből még hozzájuk nem érkezett e pillanatig, csak a helyszínen a kollégáik azonosították.

 Alkalmas-e a technológia, bomlási hőmérséklet

 – Felmerült menet közben olyan kérdés, hogy ezek a hulladékok az égető technológiájával kezelhetők-e – jegyezte meg 

Pintér Gábor. – Igen a válasz, ezek szerves hulladékok, amelyek termikus, égetéses úton tökéletesen ártalmatlaníthatók.

  – A bomlási hőmérséklet kérdése is felvetődött – mondta a környezetvédelmi vezető. – Ez szakmailag azért egy bonyolultabb kérdés, mert erre laboratóriumi körülmények között mért értékeket szokás megadni. Így én is ezekről számolhatok be.

Annyit tudnak, mondta, hogy laboratóriumi körülmények között kemencében megvizsgálták ezeket, egy időre betették 600 fokra, megmérték, mekkora anyagmennyiség marad eztán belőlük. Azt találták, az izzítás után, kevesebb, mint 2 %-a marad meg az egész anyagnak. Az is főleg a hordók vastartalma, ami 1100-1200 fokon – ami az ő kemencéjükben a szokásos hőmérséklet –, nem ég el maradéktalanul. De az összes szervesanyag-tartalom megsemmisül az égetési procedúra során.

  – Az ütemterv, amit Tamás felvetett – tette hozzá –, reális (MNT számolása szerint kb. június végére elég a 991 hordó).

  Beszámolt arról, 05. 07-én a környezetvédelmi felügyelőség helyszíni ellenőrzést tartott náluk, ellenőrizte az anyagok 

átvételét, tárolását, megsemmisítését. Ez alkalommal is elmondták, jelenleg óránként egy BVM-es hordót égetnek el, ez az 

ártalmatlanítás üteme.

  Ezzel az ütemezéssel probléma nem adódott. Folyamatosan mérik a kibocsátási értékeket, amelyek megfelelnek a határértékeknek. A felügyelőség kérésére ezeket az értékeket a zöldhatóság felé most naponta jelentik, eddig semmilyen gondot nem tapasztaltak.

   Megjegyezte: kifejezetten ki tudják jelenteni, hogy ez az anyag nem tér el azoktól az anyagoktól, amelyeket eddig is kezeltek az elmúlt évek során. Az égetőnek semmiféle problémát nem jelent ezeknek az anyagoknak a biztonságos, üzemszerű ártalmatlanítása.

 Tűztér-kombinációs kérdés

 MNT: Mit jelent, hogy maradéktalanul lehet ártalmatlanítani ezeket az anyagokat? Úgy tudjuk, millióféle anyag jön ki egy égető kéményén, mert olyan folyamatok játszódnak le az égési térben az anyagok együttes égetése közben, melynek

 során egy halom olyan anyag keletkezik, amelyekre se mérési, se szűrési lehetőség nincsen. Ez így van, és ezzel együtt kell élnünk?

 LK: – Fura felvetés. Ezeknek az anyagoknak a bomlási hőmérséklete maximum 600 C°. E hőmérsékleten ezek az anyagok alkotóelemeikre bomlanak le – amihez képest ráadásul, mi ezeket az anyagokat több mint 1100 C°-on égetjük.   Vagyis, ezen a hőmérsékleten teljesen elégnek.

  – Hét komponenst mérünk folyamatosan, azokban jelen vannak a szénhidrogének is, amelyek pl. e szerves hulladékoknak a fő komponensei.

  – Ha például megtörténne az, ami nem történhet meg, hogy mondjuk, 90 fok lenne a tűztérben, azaz ami bement, az égetetlenül továbbhaladt a rendszeren, akkor az elégetetlen szénhidrogéneket a jelzőrendszer határérték-túllépésként regisztrálná.

 DIOXINOK: lebomlás, rekombináció, katalizátor

 MNT: Hogyan keletkeznek a nagyon veszélyesnek számító dioxinok az égetés folyamán?

 LK: A magas égetési hőfokon a dioxinok is tökéletesen elbomlanak. 

Viszont: ennek ellenére, a füstgáztisztítás folyamán, bizonyos hőmérsékleten, 300 fok körül, képesek rekombinálódni. Ezért kell működtetni a dioxint megkötni képes katalizátort (2001-ről van ilyen az égetőben – MNT), ami egyrészt, megköti a dioxin-molekulákat, másrészt, véglegesen lebontja azokat (ún. katalitikus módon).

 MNT: Amikor 10-11 évvel ezelőtt a garéi hulladék kapcsán voltak dioxin-mérések… akkor láttuk, hogy egy nagyon kicsiny mennyiségű dioxin mégis távozik az üzemből a füstgázzal együtt.

 LK: Meg kell jegyezni, hogy a 2000-res évek előtt a hatóság sem igazán tudott pontosan dioxint mérni. Erre a közelünkben a német TÜV volt csak képes egy ideig. Azóta ez megoldódott, a hatóság is pontosan mér már. Ebből is egy csomó anomália származott, mert amikor nanogrammokat kell mérni, akkor igen fontos, hogy ezt erre képes műszerekkel tegyük ezt meg.

 MNT: Mondhatunk akkor olyasmit, hogy ma már viszont egy szem dioxin nem jön ki az égetőből?

 

 LK: „Egy szem”-et sose szabad mondani, mert mi az az „egy szem”? Molekulák, nanogrammok?

A határérték 0,1 ng/m3 {MNT megjegyzés: 1 gramm = 1 000 000 000 nanogramm}, egy nanogramm 10-9-ediken gramm

. Ez egy irdatlan kis mennyiség, ezért is volt gond a mérésével.

  Ez a határérték, és ehhez képest bocsátjuk ki mi ennek egy töredékét. Egy labor, határérték-mérésnél azt tudja megállapítani, ez alatt/fölött van-e a mért érték.

  Nem akarok most túl mélyen belemenni a dologba, mert akkor órákig ülhetnénk itt. De ha egy sima – pl. vegyes tüzeléssel fűtő – családi ház kéményének dioxin-kibocsátását mérnénk meg, azt találnánk, hogy ennek az egy kéménynek sokkal nagyobb a dioxin-kibocsátása, mint az égetőműnek.

 Közbeszerzés, keretszerződés, 40 hordó/fuvar

 MNT: 130-140 tonna lesz összesen tehát a most elégetésre kerülő BVM-es hulladékmennyiség. Utána következik a maradék 9000 hordó elégetése, amire elvileg közbeszerzést írnak ki. Indul-e a közbeszerzésen égető, egyedül, konzorciumban… mik a szándékok?

 LK: Nem tudjuk egyelőre, hogy lesz-e közbeszerzés, ha igen, mikor, milyen mennyiségre, milyen határidővel, költséggel… semmit nem tudunk erről egyelőre. Nyilván, érdeklődünk a dolog iránt, hiszen ez a tevékenységünk, de ehhez ismerni kellene a kiírást.

 MNT: Helyes volt-e az a következtetésem, hogy azért jött ez a 991 hordó Dorogra, mert a Saubermachernek volt keretszerződése az égetővel, ezért egyből tudott szállítani?

 LK: Nem tudom megmondani, miért ők kapták meg a megrendelést. Keretszerződése más cégnek is van. Talán, nekik volt olyan speciális szállító-, csomagoló kapacitásuk, amely alapján alkalmasnak tűntek a feladatra, de nem tudom pontosan.

 MNT: Ha autózok, figyelem a kamionokat, találgatom, vajon ezek szállítják-e éppen az égetőbe a BVM-es hordókat. Milyen kamionokkal hozzák ezt a fajta árut, mennyit hoznak egyszerre?

 PG: Összesen 9 beszállítás volt eddig, tehát átlagban mintegy 40 hordó jött egy-egy fuvarral.

 Garéi hulladék-égetés, technológiai alkalmasság

 Nunkovics Tibor (NT): Ha azt állapítja meg az égetőmű, hogy a hordók tartalma olyasmi, amit az égető technológiájával nem lehet megfelelően ártalmatlanítani, akkor, mi történik?

 LK: Erre és bármilyen más anyagra is igaz lehet, hogy megállapítjuk róla, nem érdemes hozzánk hozni, mert nem az égetés annak az anyagnak a legmegfelelőbb ártalmatlanítási módja. Pl. radioaktív hulladékok nem jöhetnek hozzánk, és volt rá precedens, hogy az ezt vizsgáló kapu-műszer ilyen hulladék beszállítását jelezte.

 NT: A garéi hulladék kapcsán is volt olyan, hogy elkezdték az anyagot égetni, majd menet közben rájöttek, az akkor használt technológia nem alkalmas ennek az anyagnak a megsemmisítésére. Viszont, a mostani anyag ehhez hasonló.

 LK: Nem egészen így volt ez. Nem az történt, hogy rájöttünk, nem alkalmas az égető a garéi hulladéknak az ártalmatlanítására. A garéi hulladékok dorogi égetésének felfüggesztése politikai döntés volt, amit rajtunk kívül állók hoztak meg. Egyszer csak, azt vettük észre, hogy nem hozzánk jön többé a hulladék. Így lett vége a garéi hulladékok dorogi égetésének, nem pedig úgy, hogy rájöttünk/rájöttek, tk. a dorogi égető nem is alkalmas annak ártalmatlanítására.

  Nem műszaki oka volt tehát ennek. Ami hozzánk tud jönni, az szerves anyag, és az 1100 fokon elég, bármi legyen is az.  Mi szerves anyagokat égetünk, szervetlenek anyagokat pedig nem.

 Rekultivált lerakó

 NT: Érdekelne, a Richter és az égető közötti lebetonozott rész, az micsoda.

 LK: Ez egy lebetonozott felületű lerakó, amelyen talajvizek ellenőrzésére szolgáló monitoring kutak vannak. Amikor még a Richteré volt az égetőmű, akkor a lerakót ők kezdték el égetési maradékanyaggal feltölteni, aztán ezt mi folytattuk. Eztán 2001-ben lett ez a lerakó lezárva, ekkor lett lebetonozva a felülete is. Ez tehát egy lezárt, rekultivált lerakó, talajvíz-figyelő kutakkal.

 Kibocsátás-mérési technológia

 NT: Történt-e olyan határérték-túllépés az égető részéről, ami emberi szervezetre hatást gyakorolhat?

 LK: Nem, de ez ellenőrizhető is. Hétféle anyagot mérünk optikai szenzorokkal, egyperces, félperces terminusokban. A mérési adatokat megkapja önkormányzat is. Jóval a határértékek alattiak a kibocsátásaink.

  (MNT: erről bővebben olvashatnak e korábbi cikkünkben olvasóink: www.bit.ly/dorogi-vh-egeto-mukodese-150223)

 VÖRÖSKŐI ISTVÁN (KESZTÖLCI POLGÁRMESTER): Mi dönti el, hogy a kibocsátott anyagok közül, mit vizsgálnak? Történik-e gázminta-elemzés?

 LK: A mérési technológiánk épp gázminta-elemzésen alapul. A füstgázt mintázzuk/elemezzük. Európai szabvány határozza meg, melyek legyenek a vizsgált komponensek. Ezeket a komponenseket az alapján határozták meg, hogy közülük melyek képesek pl. lényegi információkkal szolgálni a hulladékégetés minőségével/milyenségével kapcsolatban.

  Jó kérdés, hogy a vizsgált – mérni előírt – komponenseken kívül, mi mindent lehet/lehetne még pluszban vizsgálni/találni a füstgázban.  Erre az a válasz: a füstgázban rendkívül sokféle anyag jelenlétét, koncentrációját lehetne mérni/vizsgálni. Nekünk a kibocsátott környezetterhelő anyagok közül, azok koncentrációját kell mérni a füstgázban, amelyek a ránk, mint hulladékégetőre vonatkozó jogszabályban elő vannak írva.

 Pollen-ügy – vizsgálta az égető is

 Bizonyára mindenki számára megvan, hogy sárga por lepte be az egész térséget (Dorog, Párkány, Pilismarót, Esztergom – amiről tudunk), ami főként az autók szélvédőjén volt látványos a dolog. Mivel ez pont a BVM-égetéses ügy információ-bizonytalanságának időszakában történt, így a környékbeliek hajlottak arra a 

feltevésre, hogy ez valamilyen égetős kibocsátás.

 Felmerült ez is a fórumon.

Lágler Katalin elmondta, hogy látott egy TV-s riportot erről, amelyben az újságíró elvitte ezt a sárga port elemeztetni az ELTE mikrobiológia laboratóriumába. Ahol megállapították, hogy ez 95 %-ban virágpor, 5 %-ban pedig ásványi anyagok alkotják. Kérdezte a riporter, mik ezek az ásványi anyagok, amire a labor válasza az volt, hogy ezt akkor tudnák megmondani, ha célzottan megnéznék, ilyen és ilyen fajta ásványok vannak-e ebben a mintában.

 Mérések kérdései

 Lágler Katalin: a mérésekre visszatérve, innen is látszik, csak keresve tudunk találni. Mi megnéztük ezt a „hiányzó 5 %-nyi ásványi anyagot”, csak passzióból, a saját laborunkban, vajon miből állhat. Főleg homok-alkotórészeket találtunk, szilíciumot, kalcium, stb. Ezzel arra akarok kilyukadni, elemezni azt lehet, amire keresünk.

  – Ha keresem, valamiben van-e pl. metán, akkor vagy megtalálom a mintában, vagy nem. De nincs olyan univerzális módszer, hogy valamit beteszek egy gépbe, az pedig kilistázza, hogy mondjuk, 205 féle anyag van a mintában. Ráadásul, koncentrációtól is függ a dolog, egyes anyagfajtákat bizonyos koncentrációban lehet csak kimutatni.

 Múltkori cikkünkből (www.bit.ly/dorogi-vh-egeto-mukodese-150223) kis átvétel, hogy értsük a következőkben elhangzottakat:

  Az égetőben hétféle, az égetés során jellemzően képződő szennyező-anyagot mérnek.

„Ez hét komponens: nitrogén-oxidok (NOx), kéndioxid (SO2), sósav (HCL), szén-monoxid (CO), hidrogén-fluorid (HF), por, szén-hidrogének (CHx). Ezeket az összetevőket percenként mérik, majd ezekből (jogszabályi előírás szerint) félórás, órás, és napi átlagokat kell képezni – és ezeknek kell megfelelniük az előírt határértékeknek.”

 LK: Az égetőmű szerves anyagokat éget. Ezért az égetőben azt a hétféle szennyező-anyagot vizsgálják, ami egyúttal informál az égetés minőségét illetően is. Pl. ha a füstgázban a kelleténél több lenne a szén-monoxid, akkor nem jól égetne az égető. Erről informálhatna az is, ha a füstgázban pl. sok lenne az elégetetlen szénhidrogének aránya.

  De mindennek a fordítottja is igaz: amikor ezek az értékek megfelelőek, az azt mutatja, hogy jó minőségű az égetés.

 Mérés-ellenőrzés, bejelentett/”rajtaütéses” mérések

 PG: A folyamatosan mért komponenseken kívül évente kétszer egy független laboratórium mintavételes eljárással a dioxinokat, és a nehézfémeknek egy viszonylag széles spektrumát is megvizsgálja. Ez előírás szintén, túllépés e mérések során nem volt.

 MNT: A független laboratórium, hol mér a kéményben?

 PG: A kémény vízszintes szakaszán, az után, hogy a füstgáz már elhagyta a tisztítási technológiát. Onnan vesznek – több órás mintavétel során – egy adott mennyiségű mintát. Aztán ezt elviszik a laboratóriumukba, és ott különféle vizsgálati módszerekkel megmérik a benne lévő összetevők koncentrációját.

 NT: A környezetvédelmi hatóság ellenőrzései előre be vannak jelentve?

 LK: Attól függ: ha olyan ellenőrzésre kerül sor, amelynek lefolytatásához sok papír kell, akkor szólnak előre, különben fél napot ülhetnének nálunk, amíg a szükséges dokumentumokat összeszedjük.

  – Az emissziós mérésnél előfordul a rajtaütésszerű érkezés, de azt hozzá kell tenni, ez esetben is jó pár óra eltelik a mérőberendezések felszerelésével.

  – Ez ellenőrzés ügyileg azért nem nagy gond, mert az égetőmű technológiája olyan, hogy annak vizsgálata esetében nem probléma néhány óra ide vagy oda. Azt akarom ezzel mondani, nincs az égetőben olyan gomb, amit, ha megnyomok, akkor bármilyen folyamat egyik pillanatról a másikra leáll, vagy teljesen más lesz.

 BVM hulladék/garéi hulladék – hasonlóak?

 MNT: Tegnap azt olvastam, a BVM hulladéka volt az ún. garéi hulladék is. Tehát mindkettő fajta veszélyes anyag egyaránt a BVM hulladékai. Ez a hulladék különbözik attól vagy nagyjából ugyanaz?

 LK: A BVM rengeteg féle vegyszert gyártott. A garéi és mostani vegyszerek gyártása között legalább 10-15 év telt el. Úgy látom, ezek a mostani anyagok a BVM tönkremenésének maradékanyagai. Teljesen más fajták, mint az ún. garéi hulladékok.

 Hogy fogható meg a különbség? – kérdezte MNT, miközben bevallotta a garéi ügyből leginkább a „magas halogéntartalmú” szó ragadt meg benne.

 Lágler Katalin elmondta, nem emlékszik már a garéi hulladékok összetételére. A halogéntartalom viszont azt jelenti, hogy egy hulladékban van klór, bróm, vagy jód.

  – Ezt mésztejjel kell semlegesíteni, így tisztítjuk a füstgázt. Halogén nagyon sokfajta hulladékban van.

 {Cikkírás közben utánanéztem (MNT): a garéi hulladék1 elvileg egy sokkal durvább anyag volt, mint a mostani, részletek itt: www.bit.ly/ghullcikk}

 MNT: A mno.hu írta, hogy higanytartalmúak ezek a hulladékok. Igaz ez?

 LK: Néztük ezt e hulladék laborvizsgálatakor, ezekben a hulladékokban nincs higany. És semmilyen másfajta nehézfém sem, ez egy sima szerves hulladék.

 Miért jött el az égető a fórumra?

 MNT: Miért jöttek el a fórumra? Gondolhatták volna azt is, hogy esetleg ez egy balhés buli lesz, amit azért jobb lenne megúszni. Például, hogy lesznek itt a lakosság részéről olyanok, akik esetleg csúnya dolgokat fognak mondani… Ami azért benne van az emberben, és láttunk már olyat, hogy valaki pl. el karja kerülni ezt…

 LK: Dorogon dolgozunk és fontosnak tartjuk, hogy a lakosságot mi is informáljuk, főként egy olyan ügyben, ahol sok minden – alkalmasint rémhírek, fél-információk – elhangzik a médiában. Ugyanakkor, egyúttal azt gondolom, egy ilyen fórumról a hatóság az, aki hiányzik.

  – Az egy dolog ugyanis, hogy mi elmondjuk, mit tudunk, mit csinálunk, szerintünk hogyan állnak ezek a dolgok, de azt gondolom, az a hatóság feladata, hogy elmondja a lakosságnak, ez a mű alkalmas-e pl. ennek a hulladéknak az ártalmatlanítására.

 MNT: Nem hívtuk meg a hatóságot, ezért nem is lehetnek itt. Nem is hívhattuk meg őket, hiszen azt sem tudtuk, hogy az égető részéről bárki eljön-e, ezzel ugyanis csak akkor szembesültünk, amikor most beléptek a fórumra Önök is.

 Plazmaégetős kérdés

 NT: Megkérdeztem a Greenpeace egyik munkatársát, véleményük/tudomásuk szerint a dorogi égető alkalmas-e ennek a hulladéknak az ártalmatlanítására. Szerintük egy ún. plazmaégető lenne az ideális e feladatra.

 LK: Jó lenne tudni, hogy miért mondták ezt. Nehéz ugyanis úgy vitatkozni egy állásponttal, ha nem ismerjük azokat az okokat, amikre alapozzák azt. A plazmaégetőben is meg lehet ezeket a veszélyes szerves anyagokat semmisíteni, de a miénkben is.

 Pintér Gábor hozzátette: A két égetőmű-fajta között a lényegi különbség az, hogy a plazmaégetőben még magasabb hőfokon – akár 3000 fokon – folyik az égetés. De álláspontunk szerint, ez esetben ez azért nem lényegi kérdés, mert a BVM-es hulladékoknak 600 C°-os a lebomlási hőmérséklete, nálunk pedig 1100-1200 fokon égnek el – amivel bőven túlteljesítjük e hulladékok ártalmatlanításának követelményét.

Mohos Nádor Tamás

 

1 A GARÉI HULLADÉKOKRÓL… (A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában található elemek. A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununszeptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző.)

 

A Budapesti Vegyiművek gyárában a növényvédőszerek előállítása során hulladékként az üstmaradványban klórbenzol származékok keletkeztek. A vegyipari hulladék klórtartalma közel 60%. A gyártás első éveiben a hulladék kezelése minden egyes környezetvédelmi szempontrendszernek gyökeresen ellentmondott. A kezelés egyszerűen a nem látható helyre történő lerakást jelentette. A vegyi hulladékot egy ideig a Fekete-tengerbe süllyesztették, de ezt az akkori gyárigazgató leállítatta. Ezután a gyár Hidason lévő tározójába került a veszélyes anyag, de a talaj-, talajvíz-szennyezés miatti lakossági tiltakozás hatására a hulladék lerakására másik telephelyet kerestek.

 

Így került képbe az eredetileg bőrhulladékok tárolására, lerakására kialakított garéi lerakó. A BVM 1979-ben megvásárolta a lerakó harmadát és megkezdődött a hulladék szállítása a területre.

 

A BVM 1987-ig kb. 16.000 tonna veszélyes vegyipari hulladékot szállított a helyszínre. A zömében klórozott benzolszármazékot és xilolt tartalmazó hulladék kb. 62.300 db 200 literes fémhordókban került lerakásra. A BVM nem kérte a falu beleegyezését a lerakáshoz és a lakosság csak 10 év elteltével szembesült erről a tényről.

 

A garéi hulladék 60 %-a TCB (tetra-klór-benzol). A tetra klór benzol poli-klórozott aromás vegyület. 3 izomerje létezik az 1,2,3,4-TCB, az 1,2,3,5-TCB valamint az 1,2,4,5-TCB. Az anyagerősen mérgező, rákkeltő, magzatkárosító és genetikai elváltozást idéz elő.