ÜZEMLÁTOGATÁS, HŐERŐMŰ, 2015-08-07 – flash: családias és úriemberes volt

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Szűk körben zajlott a DKE által szervezett üzemlátogatás a Hőerőműben 2015-08-07-én. Létszámban megegyeztünk (no, egy fővel azért meghaladtuk) a minket fogadó/tájékoztató Dorogi Erőmű képviselőivel. Úgyhogy, nagyon családiasra sikeredett a dolog. Vollár Attila, a Dorogi Erőmű ügyvezetője a találkozó elején és végén is elmondta, fontosnak és konstruktívnak tartja azt, hogy a helyi lakossággal kommunikálhatnak az üzemlátogatások alkalmával. Terítékre kerültek az elmúlt évek mérési jegyzőkönyvei. Ezek kapcsán arról beszélgettünk Vollár Attilával és Vasas Viktorral, a szén-biomassza fűtőanyaggal való tüzelés mennyivel növeli meg a kibocsátott légszennyezőanyag-terhelést. Képgaléria a DKE Facebook oldalán: > ITT <

 

DOROGI UNIKUM AZ ÜZEMLÁTOGATÁSOS TÁRSADALMI KONTROLL-MÓDSZER

Vollár Attila, a Dorogi Erőmű ügyvezetője a találkozó elején és végén is elmondta, fontosnak és konstruktívnak tartja azt, hogy a helyi lakossággal kommunikálhatnak az üzemlátogatások alkalmával.   

  Megjegyezte, se Nyíregyházán, se Pécsen (az itt távhőt szolgáltató erőműveknek is a Veolia Energia Magyarország Zrt. a tulajdonosa, és ezeknek is ő a vezetője) nincs ehhez hasonló civil kezdeményezés, ez egy igazi – példaértékű – dorogi unikum, ami egyaránt hasznos a cégnek és a lakosságnak.

Ez alkalommal három témát javasolt a DKE megtárgyalni, ezeket vettük át.

Ezekben e „flash-cikk” alkalmával nem mélyedünk el, majd a részletes, szakmai cikkben fejtjük ki a hallottakat bővebben.

GÁZTÜZELÉS VERSUS SZÉN-BIOMASSZA FŰTŐANYAG

Terítékre kerültek az elmúlt évek mérési jegyzőkönyvei. Ezek kapcsán arról beszélgettünk Vollár Attilával és Vasas Viktorral (ő az üzem környezetvédelmis munkatársa), a szén-biomassza fűtőanyaggal való tüzelés mennyivel növeli meg a kibocsátott légszennyezőanyag-terhelést.

  (Plusz megállapodtunk arról, hogy 2015 november vagy december folyamán üzemlátogatásként egy mérést fogunk végigkísérni.)

Vasas Viktor készített nekünk pl. egy elemzést arról, milyen kibocsátási mértékek voltak jellemzők a kapcsolt áramtermeléses (KÁT) időszakra, kontra szén-biomassza tüzeléses korszakra. Egy-egy év kibocsátásait (2011 vs. 2014) hasonlítottuk össze.

Pár szót arról, milyen kérdések mentén gombolyítottuk a fonalat:

  Lényeges volt például, hogy a szén/biomassza tüzelés milyen környezetterhelő kibocsátásokat eredményez, ezek megfogásának/csökkentésének mik a jó módszerei (szűrés, tüzelési technológia, egyéb).

  Részletesen elemeztük azt: a gáztüzeléshez képest mennyivel növekedett a környezetterhelő kibocsátások mértéke – esetleg van-e olyasfajta kibocsátás, ami csökkent.

  Nagyon fontos kérdéskör volt annak áttárgyalása, hogyan befolyásolja a környezetterhelést az égetőműs energia-átvétel, milyen mértékben váltja ki az a szén/biomassza tüzelésből fakadó kibocsátásokat – ahhoz képest, mintha ez nem lenne.

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZ-KEZELÉS: ÉLMÉNY VOLT HALLGATNI

Tóth Gyula az Erőmű víz- és szennyvíz-kezelését mutatta be, oly beleéléssel, mélyrehatóan, ahogy csak az tudja ezt, aki szereti, amit csinál. Olyan dolgokat is megtudtunk tőle, amiről eddig még csak nem is hallottunk. Élvezet volt hallgatni őt.

Végül, hadd jegyezzem meg: az Erőmű és annak vezetőjének hozzáállása a civil kontrollhoz meglátásom szerint pont olyan, amilyennek lennie kell az ilyesminek a 21. században: szakszerű, korszerű, korrekt és úriemberi.

 

Miért fontos ez? Mert a profiton túl, az üzemeket, gyárakat is emberek irányítják.

És mostanában bizony azt találom, mintha ez legalább olyan fontos input lenne – a környezetvédelmileg releváns output tekintetében – mint bármi más.

Mohos Nádor Tamás