A szálló por (PM10) a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket (PM10) durva részecskéknek nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2.5) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből, és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős.
Mi a forrása?
A szálló por forrása a közlekedés, az ipari tevékenység, a háztartási szén és fatüzelés, stb. A szél fújta inert por – nagyobb szemcsemérete miatt - kevésbé károsítja az egészséget.
A PM10 /PM2,5 arány függ az egyes területeken az ipari tevékenység típusától, a fűtőanyagtól, a földrajzi és időjárási viszonyoktól. Európában a szulfát és a szervesanyag a két fő szálló por komponens, ami végül is meghatározza az évi átlagos PM10 és PM2.5 tömegkoncentációját.
Szálló por egészségi hatásai
A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A vizsgálatok nem tudtak küszöbértéket meghatározni, amely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi határérték alatt is van káros hatás. A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek és a légúti megbetegedésben szenvedőek. Különösen figyelni kell a babakocsikban lévő gyermekekre, mert ebben a magasságban még nagyobb a szennyezőanyagok koncentrációja.
A szálló por veszélyességét növeli, hogy felületén nehézfémek, poliaromás szénhidrogének telepednek meg, amelyek rákkeltő hatásúak.
Szálló por és allergia
Az Országos Közegészségügyi Intézet tanulmánya szerint a pollen-allergia kialakulása gyakoribb a forgalmas utak mentén. Ennek oka, valószínűleg az, hogy a pollenekre, porrészecskék és egyéb szennyező anyagok tapadnak, amelyek a normálistól eltérő immunválaszt váltanak ki a szervezetből.
Magyarországi helyzet
Hazánk nagyobb városaiban igen kedvezőtlen a levegő szálló por koncentrációja, igen gyakoriak a határérték túllépések, különösen a téli félévben. A szálló por miatt legérintettebb település:Budapest. Miskolc, Dorog, stb.
Szmogriadó
A jelenlegi fővárosi szabályozás szerint akkor rendelnek el szmogriadót, ha a levegő szállópor-tartalma két egymást követő nap meghaladja a riasztási küszöbértéket, azaz a 100 mikrogramm/köbmétert, és a harmadik nap sem lehetett érdemi javulásra számítani.
Határérték
Hazánkban csak a 10 mikrométeres szálló porra van egészségügyi határérték, a veszélyesebb 2,5 mikrométer alattira nincs. A hazai határértékeknél szigorúbbak a ENSZ egészségügyi Világszervezete által ajánlott határértékek.
| PM10 (mikrogramm/m3) | hazai határérték | ENSZ/WHO határérték |
| 24 órás | 50 | 50 |
| éves |
