ELFOGADHATATLAN: nincsenek légszennyezettségi adataink 2011 ősze óta
Olvasóink értékelése: 5 / 5
- Részletek
- Szülőkategória: legszennyezes
- Kategória: szálló por
- Megjelent: 2014. május 21.
- Találatok: 14657
Dorog az egyik legszennyezettebb levegőjű város még ma is. Ezért ELFOGADHATATLAN a város lakossága, képviselő-testülete, és a DKE számára egyaránt, hogy 2011 ősze óta nem tudjuk, épp mennyi káros anyag van a levegőben, mert az ezt mérő berendezést leállíttatta a győri felügyelőség az akkori környezetvédelmi miniszter utasítására takarékossági okokból. A polgármester és az ombudsman 2013 tavaszán egyaránt a mérőberendezés újraindítását szorgalmazta. A DKE vezetőségi tagja a napokban (2014. 05. 21.) ismételten informálódott a győri felügyelőségen: ott azt a választ kapta, idén vagy jövőre ismét mérni fog majd a PHARE-konténer – utasítás és EU-s pályázati pénz már van rá. Ezt persze majd akkor hisszük, ha ismét látjuk az adatokat az OLM honlapján, addig is érdemes informálódni a történésekről az alábbi cikkből.
Dorog máig a legszennyezettebb levegőjű magyar városok egyike (pl.: www.bit.ly/PM10_314sz_Dorog_20130301), főként az egészségünkre nagyon veszélyesnek tekinthető – az ipari nagyüzemek, a közlekedés, a fűtés környezetterhelésének eredményeként előálló – szállópor-szennyezettséget (PM10) tekintve.
(Ezeket a légszennyező anyagokat méri a PHARE-konténer, link: http://bit.ly/ezeket-meri-PH-kont)
Az éves értékelések alapján megállapítható, hogy Dorogon a szállópor (PM10) koncentrációja 2006-ban 94, 2007-ben 54, 2008-ban és 2009-ben 46-46, 2010-ben 66, 2011-ben – október közepéig, ameddig mért a város légszennyezettségét (imisszió) mérő ún. PHARE-konténer – 47 alkalommal lépte túl a 24 órás egészségügyi határértéket. Az éves határérték 2006-ban nem teljesült, 2010-ben a nitrogén-dioxid imissziós szintje is a határérték fölé emelkedett.
(A dorogi lakosság véleménye a dorogi környezeti állapotokról, az egyes nagyüzemek légszennyezettségi-veszélyfaktoráról e linken olvasható: http://bit.ly/kozvkut_DKE_2003)
Ahhoz, hogy tudjuk, mennyire rossz épp a levegő minősége, amit felnőtt és gyerek Dorogon belélegez, esetleg tenni is tudjunk ez ellen valamit, szükségünk van a város légszennyezettségét jelző adatokra (szállópor, nitrogén-dioxid stb. levegőben mért aránya – az egyes légszennyezők egészségügyi hatásait bemutató anyag e linken található: http://bit.ly/legszennyezok-EGESZSEGUGYI-HATASA).
A dorogi légszennyezettség-mérő állomást 2011 októberében leállították, idén vagy jövőre – elvileg – újraindítják. Mivel nincsenek légszennyezettségi adatok, nem lehet például intézkedni sem kritikus mértékű szennyezettségi szint esetén.
Dorog polgármestere megtette, amit kell, fellépett az ügyben, kérte a légszennyezettség mérésének újraindítását – de ez egyelőre nem hozott eredményt. A mérés leállása utáni hetekben (majd egy év múlva újfent) lakossági panasszal fordult egy dorogi lakos az ombudsmanhoz, aki határozatában megállapította, hogy: az egészséges környezethez, valamint a közérdekű adatok hozzáféréséhez való jogot sérti, ha az állam megszünteti, vagy hosszabb ideig szünetelteti a mintavételt a légszennyezés mérését végző hálózatrendszer egyes pontjain, és elmulasztja a naprakész környezeti információk közzétételét.
Egy dokumentumból derül ki: az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Felügyelőség) igazgatójának 2011. október 17-én kelt 12836-2/2011. számú levelében, arról tájékoztatta a dorogi polgármestert, hogy a felügyelőség által üzemeltetett off-line imisszió mérőhálózatot gazdasági okok miatt 2011. szeptember 14-én határozatlan időre leállították.
A levél beszámolt arról is, hogy 2011. október 18-án a Zsigmondy lakótelepen működő on-line imisszió mérőállomást is – likviditási okok miatt – határozatlan időre leállítják.
Idézet a dorogi polgármester, Tittmann János 2011. október 21-én, a győri felügyelőséghez írt leveléből:
Az éves értékelések alapján megállapítható, hogy Dorogon a szállópor (PM10) koncentrációja 2006-ban 94, 2007-ben 54, 2008-ban és 2009-ben 46-46, 2010-ben 66, 2011-ben – október közepéig, ameddig mért a város légszennyezettségét (imisszió) mérő ún. PHARE-konténer – 47 alkalommal lépte túl a 24 órás egészségügyi határértéket. Az éves határérték 2006-ban nem teljesült. Dorog város képviselő-testületének a 2011. december 16-i ülésére készített előterjesztés szerint 2010-ben a nitrogén-dioxid imissziós szintje határérték fölé emelkedett.
Utolsó mérés időpontja: 2011-10-18
2013 MÁRCIUS: Az egészséges környezethez, valamint a közérdekű adatok hozzáféréséhez való jogot sérti, ha az állam megszünteti, vagy hosszabb ideig szünetelteti a mintavételt a légszennyezés mérését végző hálózatrendszer egyes pontjain, és elmulasztja a naprakész környezeti információk közzétételét. Az ombudsman a Kormánytól kérte a dorogi mérőállomás működtetésének támogatását.
2014. MÁJUS 20. – DKE HÍR:
Felhívtuk Lautner Pétert, a győri környezetvédelmi felügyelőség légszennyezettségi adatok méréséért felelős vezetőjét. A lényeg pár mondatban: pénzhiány miatt 2011 őszén leállították a dorogi mérőkonténert. Most egy EU-s pályázat részeként tervezik annak újraindítását, ez mindenféleképpen meg fog történni, mert erre utasítást kaptak, várhatóan még 2014-ben, esetleg átcsúszhat a dolog 2015-re, de legkésőbb ekkor újra lesznek adatok.
Megkérdeztük Lautner Pétert, ezek szerint nincsenek Dorogra vonatkozóan légszennyezettségi adatok azóta. Ezt megerősítette, elmondta lekérhetőek a légszennyezettségi adatok 2011. október 18-ig, de ezt követően nincsenek hivatalos adatok Dorog légszennyezettségéről.
BŐVEBBEN ALÁBB
http://www.ajbh.hu/-/a-dorogi-legszennyezettseg-mero-allomas-ujrainditasaert
A DOROGI LÉGSZENNYEZETTSÉG-MÉRŐ ÁLLOMÁS ÚJRAINDÍTÁSÁÉRT
Az egészséges környezethez, valamint a közérdekű adatok hozzáféréséhez való jogot sérti, ha az állam megszünteti, vagy hosszabb ideig szünetelteti a mintavételt a légszennyezés mérését végző hálózatrendszer egyes pontjain, és elmulasztja a naprakész környezeti információk közzétételét. Az ombudsman a Kormánytól kérte a dorogi mérőállomás működtetésének támogatását.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) dorogi automata mérőállomásának adatai egy éve nem frissülnek – tudatta egy panaszos Szabó Máté ombudsmannal. A biztos információt kért a Vidékfejlesztési Minisztériumtól és ebből kiderült, hogy műszaki okok miatt szünetel az adatszolgáltatás, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség pedig arról tájékoztatta a dorogi polgármestert, hogy a leállásnak pénzügyi okai vannak.
A polgármester az üzemeltetés folytatását kérte. Levele szerint a település gazdasági társaságai és az önkormányzat képviselő-testülete sokat tett annak érdekében, hogy az elmúlt években javult a környezet állapota, bár a város és térsége megbetegedési, halálozási adatai meglehetősen kedvezőtlenek.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint a mérési adatok alapján nemcsak a rendszeres (éves) állapotértékelés végezhető el, de biztosítható a lakosság tájékoztatása, és vészhelyzet esetén az azonnali beavatkozások is elvégezhetők.
A biztos emlékeztetett arra, hogy 2012-ben a „Válság vesztesei – a paragrafusok fogságában" címmel kiemelt projektet indított a jelenleg is tartó válságfolyamat gazdasági, pénzügyi, társadalmi, környezeti következményeinek feltérképezésére, tanulmányozására, a tanulságok levonására. Egyebek mellett azt állapította meg, hogy "a jogalkotó szervek kötelesek a környezeti érdekek képviseletét ellátó hatóságok tevékenységét, érdemi működését és hatékony feladatellátását mind jogi, mind finanszírozási oldalról biztosítani."
Az államnak az egészséges környezethez való jogból fakadó intézményvédelmi kötelezettsége szerint gondoskodnia kell a légszennyezettséget vizsgáló hálózat működtetéséről.
Ez szükségképpen együtt jár a berendezések karbantartásával, javításával, esetenként cseréjével, ami akár hosszabb ideig tartó leálláshoz is vezethet. Egy mérőállomás működésének csaknem másfél éves szünetelése azonban nem fogadható el, ráadásul a működés újraindításának időpontja teljességgel bizonytalan.
A biztos szerint a dorogi térségben jelenleg is folyó számottevő ipari tevékenység miatt – az elmúlt évek pozitív változásai ellenére – indokolt a levegőminőség alakulásának folyamatos nyomon követése.
Szabó Máté ezért a dorogi mérőállomás mielőbbi rendeltetésszerű működtetése érdekében a Kormány intézkedését kérte.
A jelentés a 201207524.rtf oldalon olvasható.
link: 201207524.rtf - http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201207524.rtf
Az alapvető jogok biztosának
Jelentése
az AJB-7524/2012. számú ügyben
Előadó: dr. Somosi György
Az eljárás megindulása
A panaszos az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) működését érintő beadványában azt sérelmezte, hogy a dorogi automata mérőállomás adatai 1 éve nem frissülnek.
Figyelemmel arra, hogy a beadvánnyal összefüggésben felmerült az egészséges környezethez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelmének gyanúja, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 20. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot indítottam. Ennek során tájékoztatást kértem a vidékfejlesztési minisztertől a dorogi mérőállomás adatszolgáltatásának körülményeiről, valamint Dorog Város Polgármesteri Hivatalához fordultam.
A megállapított tényállás
A panaszos 2011. november 4-én a Vidékfejlesztési Minisztériumnak küldött elektronikus levelében előadta, hogy az OLM honlapján – www.kvvm.hu/olm – nem szerepelnek a dorogi mérőállomás aktuális adatai, ott csak a 2011. október 18. 13 órai adatok tekinthetők meg. A minisztérium november 9-én arról tájékoztatta, hogy „a dorogi mérőállomás esetén műszaki okok miatt szünetel az adatszolgáltatás.” „A helyzet megoldásáig” türelmét kérték.
A panaszos 2012. október 15-én ismét a minisztériumhoz fordult, jelezve, hogy az adatok továbbra sem frissültek, a honlapon változatlanul csak az előbbi dátumhoz kapcsolódó adatok láthatók.
Dorog Város Polgármesteri Hivatala rendelkezésemre bocsátotta az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Felügyelőség) igazgatójának 2011. október 17-én kelt 12836-2/2011. számú levelét, amelyben arról tájékoztatták a polgármestert, hogy a felügyelőség által üzemeltetett off-line imisszió mérőhálózatot gazdasági okok miatt 2011. szeptember 14-én határozatlan időre leállították. A levél beszámolt arról is, hogy 2011. október 18-án a Zsigmondy lakótelepen működő on-line imisszió mérőállomást is – likviditási okok miatt – határozatlan időre leállítják. A döntést azzal indokolták, hogy a dorogi mérőállomás nincs benne a nemzetközi adatszolgáltatásra kötelezett mérőállomások körében. A 3. zónában (Tatabánya és környéke) bejelentett 2 db mérőállomás eleget tesz az uniós követelményeknek, ezek a Tatabánya Ságvári úti és az Esztergomban üzemelő állomás. Az igazgató utalt arra is, hogy a „Tatabánya 2 Erdész úti” állomás 2011. június 21. óta nem üzemel.
Dorog Város polgármestere 2011. október 21-én a város területén lévő mérőállomások üzemeltetésének folytatását kérte. Levele szerint a település gazdasági társaságai és az önkormányzat képviselő-testülete sokat tett annak érdekében, hogy az elmúlt években javult a környezeti állapot, ugyanakkor a város és térsége megbetegedési, halálozási adatai meglehetősen kedvezőtlenek. A polgármester hangsúlyozta, hogy a környezet ellenőrzése és az egészséges környezet megteremtésére irányuló törekvéseik során nem nélkülözhetik a Felügyelőség közreműködését. [Az éves értékelések alapján megállapítható, hogy Dorogon a PM10 koncentrációja 2006-ban 94, 2007-ben 54, 2008-ban és 2009-ben 46-46, 2010-ben 66, 2011-ben – október közepéig, ameddig mért a konténer – 47 alkalommal lépte túl a 24 órás egészségügyi határértéket. Az éves határérték 2006-ban nem teljesült. A 2011-es adat csak az állomás működéséig értelmezhető.]
Dorog Város Képviselő-testületének a 2011. december 16-i ülésére készített előterjesztés szerint 2010-ben a nitrogén-dioxid imissziós szintje határérték fölé emelkedett.
Dorog Város Képviselő-testületének 2012. november 30-án tartott ülésén az egyik napirendi pont a 2012. évi környezetvédelmi állapotváltozás megvitatása volt. A jegyzőkönyv szerint „Kaptunk egy írásos tájékoztatást az üzemeltetőtől, melyben egyértelműen közölték, hogy nincs pénz az üzemeltetésre. Ezt követően küldtük el az ÁNTSZ által megszerzett adatokat, hivatkozva arra, hogy a környezeti terhelés és az egészségügy közötti szoros összefüggés megkívánja a környezeti terhelés folyamatos kontrollálását. A levélváltás megtörtént, de a rendszer működtetésére egyelőre nem került sor.” A képviselő-testület a 135/2012. (XI. 30.) számú képviselő-testületi határozatban tudomásul vette, hogy adatszolgáltatás hiányában a 2012. évre vonatkozó környezetvédelmi állapotváltozásról szóló tájékoztatót nem áll módjában elkészíteni, és megtárgyalni. [http://dorog.hu/feltoltes/jegyz337knyv121130.pdf]
A vidékfejlesztési miniszter válaszában az alábbiakról értesített: ”Az állomás utolsó adatai valóban 2011 októberében keletkeztek. Ahogy kérdésére a panaszost 2011. november 9-én kelt elektronikus levélben is tájékoztattuk, az adatszolgáltatás műszaki okok miatt szünetel. Sajnálatos módon a javításra nem volt lehetőség, a műszerek pótlása pedig jelentős források bevonását teszi szükségessé.
A folyamatban lévő fejlesztési projekt (KEOP-6.3.0/2F/09) tartalmazza a dorogi mérőállomáshoz is szükséges mérőberendezések cseréjét, de ez sajnálatos módon még hosszabb időt igényel.”
Az 1074/2013. (II. 21.) Korm. határozattal a Kormány jóváhagyta a KEOP-6.3.0/2F/11-2012-0001 azonosító számú, az „OLM – Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat továbbfejlesztése” című projektjavaslatot.
Érintett alapvető jogok
– A közérdekű adatok megismeréséhez való jog: „Mindenkinek joga van […] a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.” [Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés]
– Az egészséges környezethez való jog: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” [Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdés]
Alkalmazott jogszabályok
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.)
– Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet (R.)
- A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (Lr.)
- A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet (KvVMr.)
– A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (VMr.)
– Dorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2010. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete a szmoghelyzettel kapcsolatos teendők szabályozásáról (Ör.)
– A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat (Nemzeti Környezetvédelmi Program)
A vizsgálat megállapításai
- I. A hatásköröm tekintetében
A feladat- és hatáskörömet, valamint az ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságomat az Ajbt. határozza meg. A 18. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó vagy közszolgáltatást végző szerv tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A (2) bekezdés értelmében közszolgáltatást végző szerv – függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában működik – az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv, a közüzemi szolgáltató, az egyetemes szolgáltató, az állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő szervezet, a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet, valamint a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó szervezet. A közszolgáltatást végző szerv kizárólag e tevékenységével összefüggésben vizsgálható.
Az Ajbt. 28. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.
II. Az érintett alapvető jogok tekintetében
Az alapvető jogok biztosa egy adott társadalmi probléma mögött álló összefüggés-rendszer feltárása során autonóm, objektív módon, alapjogi érvek felsorakoztatásával és összevetésével tesz eleget az Alaptörvényben kapott mandátumának. Az ombudsmani intézmény megalakulása óta az országgyűlési biztosok következetesen támaszkodtak az Alkotmánybíróság alapvető jogállami garanciákkal és az alapjogok tartalmával kapcsolatos elvi megállapításaira, valamint – az ombudsmani jogvédelem speciális vonásainak megfelelően – alkalmazták az alapjog-korlátozás alkotmányosságát megítélni hivatott egyes alapjogi teszteket.
Az Alaptörvény és az Ajbt. hatályba lépésével az alapvető jogok biztosaként is követni kívánom a fenti gyakorlatot, így míg az Alkotmánybíróság eltérő álláspontokat nem fogalmaz meg, eljárásom során irányadónak tekintem a testület eddigi megállapításait. Mindezt alátámasztandó, az Alkotmánybíróság a 22/2012. (V. 11.) AB határozatában arra mutatott rá, hogy „az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén éppen nem a korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmen kívül hagyását kell indokolni”.
Az Alaptörvény XXI. cikkében deklarált egészséges környezethez való jog értelmezését az Alkotmánybíróság a jelentősége folytán alaphatározatként értékelhető 28/1994. (V. 20.) AB határozatában, valamint az arra épülő későbbi határozataiban végezte el. A testület e döntésében megállapította, hogy az olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. A környezethez való jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia.
Az Alkotmánybíróság nyomatékosan hívta fel a figyelmet arra, hogy az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. Ez az állami fellépés olyan korlátját jelenti, amely megakadályozza, hogy a már elért objektív védelmi szint, illetve hatékonyság csökkenjen, az addig elért környezetállapot romoljon. Következésképpen nem engedhető meg, hogy a környezetvédelemhez való jog érvényesülése társadalmi, gazdasági folyamatok, körülmények függvényében mennyiségileg vagy minőségileg változzon.
Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg.
I. Az ügy érdeme tekintetében
I. Az Lr. 10. §-a értelmében:
(1) Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre.
(2) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor.
(3) A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, a PM10 és PM2,5, az ólom, a benzol és a szén-monoxid által okozott levegőterhelés jelentős változása esetén, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára öt évnél gyakrabban kerül sor.
A KvVMr. 1. számú melléklete alapján Komárom-Tatabánya-Esztergom térsége a 3. légszennyezettségi zónába tartozik, Dorog és Nyergesújfalu (a panaszos lakóhelye) is e zóna része. A zónában az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok jelenleg a következő zónacsoportokba tartoznak: kén-dioxid „E”, nitrogén-dioxid „C”, szén-monoxid „F”, PM10 „D”, benzol „E”, ózon „O-I”, PM10 benz(a)pirén (BaP) „B”.
Az Lr. 9. § (1) bekezdése értelmében Magyarország területén a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az OLM vizsgálja. A (4) bekezdés szerint az OLM által mért levegőterheltségi adatok interneten keresztül történő elérhetőségét, és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatását, a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapja biztosítja. A (6) bekezdés rögzíti, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a PM10, PM2,5, az ózon és a szén-monoxid által okozott levegőterheltségi szint adatait legalább napi frissítéssel kell közzétenni.
A VMr. 3. § (1) bekezdése szerint a levegőterheltségi szint mérését a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a kijelölt mérőponton állandó helyre telepített mérőrendszerrel vagy időszakosan, ismételt, illetve eseti méréssel kell végezni folyamatos vagy szakaszos mintavételi és mérési módszerek alkalmazásával. A mérőpontokat az 1., 2., 3. és 4. mellékletnek megfelelő helymegválasztással és sűrűséggel kell a környezetvédelmi hatóságnak kijelölni.
A Kvt. a környezet védelmének alapelvei között rögzíti a tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság elvét. A 12. § (1) bekezdése szerint a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.
A (2) bekezdés értelmében mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat – mint közérdekű adatokat – megismerni.
A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az állami szervek, az önkormányzatok (...) a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.
II. A vizsgálat megindításának időpontjában az OLM honlapja a dorogi mérőállomás 2011. október 18. 13 órai adatait tartalmazta és tartalmazza jelenleg is. A Felügyelőség 2011. október 17-én kelt leveléből kiderül, hogy a szintén általa üzemeltetett „Tatabánya 2” mérőállomás sem működik. Az OLM honlapján erre az állomásra vonatkozóan a 2011. június 21. 10 órai adatok láthatók, ezen kívül „Az állomás átmenetileg leállítva” tájékoztatás is olvasható, ami a dorogi adatsornál hiányzik. (A „Tatabánya 2” mérőállomás működése szünetelésének körülményeiről nem rendelkezem további információval.)
A Vidékfejlesztési Minisztérium panaszosnak adott tájékoztatása szerint műszaki okok miatt szünetel az adatszolgáltatás, amit a megkeresésemre adott válaszlevél is megerősít: „(...) az adatszolgáltatás műszaki okok miatt szünetel.” A Felügyelőség arról értesítette Dorog polgármesterét, hogy az on-line mérőállomást likviditási okok miatt határozatlan időre leállítják. Ebben a levélben műszaki okokra nincs hivatkozás, ugyanakkor kiderül, hogy az off-line imisszió mérőhálózatot is leállították – határozatlan időre.
Az R. 110. § b) pontja értelmében a vidékfejlesztési miniszter összehangolja, illetőleg feladatkörében működteti a környezet és a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert, statisztikai adatszolgáltató rendszereket, valamint irányítja az ezekkel kapcsolatos labortevékenységet.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint a levegőminőség változásának nyomon követésére az OLM szolgál. A mérőhálózat eszközparkjának folyamatos fejlesztését a mérendő anyagok körének bővülése pl. 2009-től PM2,5, valamint az elavult műszerek cseréje (a készülékek 35%-a 10 évnél régebbi) teszi szükségessé. „A mérési adatok alapján nemcsak a rendszeres (éves) állapotértékelés végezhető el, de biztosítható a lakosság tájékoztatása, és esetleges vészhelyzet esetén az azonnali beavatkozások is elvégezhetők. (...) Az ország átlagos légszennyezettsége nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető, azonban az egyes térségek, települések szennyezettsége között jelentős eltérések vannak. A levegő minőségét napjainkban elsősorban a hazai közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe lehet a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. Az ipari kibocsátások hatása – a szigorú követelmények életbe lépésével és ezek betartásával – csökkent. A forgalmas útvonalak környezetében, a nagy gépkocsiforgalommal terhelt településeken a levegő nitrogén-oxid (NOx) és kisméretű szálló por (PM10) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózon szennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban. A fűtési időszakban az NOx, a kisméretű szálló por, nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet egészségügyi problémát (szmoghelyzet kialakulása). A kisméretű szálló por azért is került a levegőminőségi szabályozás középpontjába, mert felismerték fokozottabb egészségügyi kockázatát, amit többek között a szálló por részecskék felületén megkötött nehézfémek és nehezen lebomló szerves vegyületek okoznak.”
III. 2012-ben a „Válság vesztesei – a paragrafusok fogságában” címmel kiemelt projektet indítottam a jelenleg is tartó több dimenziós – gazdasági, pénzügyi, társadalmi, környezeti, politikai – válságfolyamat következményeinek feltérképezésére, tanulmányozására, a tanulságok levonására. A projekt keretében önálló vizsgálatot folytattam annak áttekintésére, hogy a közvetlenül vagy közvetve a válság hatására tett állami intézkedések miként befolyásolták a környezetvédelmi intézményrendszert és annak hatékony működését, milyen hatással voltak a védendő alapjogok és alkotmányos értékek érvényesülésére, különös figyelemmel a már elért védelmi szinthez képest való visszalépés tilalmára.
Az AJB-3069/2012. számú jelentésben egyebek mellett az alábbiakat állapítottam meg: „(...) Nem meglepő tehát, hogy a VM tájékoztatása szerint a felügyelőségek költségvetésében – az elvonások, zárolások mellett – jelentős kiesést jelent a bírságbevételek központosítása. Bár a miniszter szerint a tárca törekszik a források pótlására, a hatóságok zökkenőmentes működése veszélybe került, hiszen 1-1,5 milliárd Ft hiányzik költségvetéseikből. Sajtóhírekből értesültem arról, hogy pl. az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közel 30 millió Ft-os köztartozást halmozott fel, a környezeti vészhelyzet bejelentésére szolgáló telefonvonalak korlátozottan működnek, a hatósági ellenőrzések száma soha nem látott szintre csökkent. A VM tájékoztatása szerint a bírságbevételeket az igazgatási szolgáltatási díj emelésével kívánják kompenzálni. Ez szintén nem elfogadható megoldás, hiszen ezzel az állam lényegében az állampolgárokra kívánja hárítani a kiesett bevételek pótlását, aminek egyik következményeként az önkéntes jogkövetés kerülhet veszélybe. Tekintettel arra, hogy az egészséges környezethez való jog elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, a jogalkotó szervek kötelesek a környezeti érdekek képviseletét ellátó hatóságok tevékenységét, érdemi működését és hatékony feladatellátását úgy jogi, mint finanszírozási oldalról biztosítani. (...) Az előző fejezetekben ismertetettek alapján úgy vélem, hogy a környezetvédelmi szervezetrendszert érintő átszervezések és átalakítások, a költségvetési források elmúlt időszakban tapasztalható folyamatos csökkentése, a területet elhagyni kényszerülő szakemberállomány hiánya fokozatosan gyengítette a környezetügyi igazgatás szervezetrendszerét. Az elégtelen pénzügyi források következményeként a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási szervezetrendszer feladatellátásának hatékonysága folyamatosan csökkent, a környezethasználók feletti kontroll gyengült. A hatósági ellenőrzési tevékenység, amely alapvetően szükséges a jogszabályi, illetve a hatósági határozatokban foglalt előírások teljesítésének ellenőrzéséhez, a finanszírozási nehézségek miatt szinte teljesen visszaszorult. Emiatt – álláspontom szerint – prognosztizálható, hogy az előírásokat megsértő környezethasználatok, kibocsátások gyakorisága megnő, a környezet állapotában érdemi romlás következik be. A jelentésben bemutatott anomáliák hatásainak összessége álláspontom szerint az egészséges környezethez való jog sérelmét idézik elő.
Az egészséges környezethez való jog érvényesüléséhez elengedhetetlen a megfelelő intézményrendszer, valamint az, hogy az állam az Alaptörvényből eredő intézményvédelmi kötelezettségének – a megelőzés elvén alapuló jogi és szervezeti kereteken alapulva – eleget tegyen. Fontos, hogy a mindenkori kormányzat felismerje a környezetvédelem fontosságát és ennek megfelelően alakítsa ki az intézmények rendszerét a miniszteriális szinttől a területi szervekig, érvényesítse a döntések meghozatala során a környezetvédelmi érdekeket, és ne a gazdasági fejlődés akadályának, háttérbe szorítandó, leépítendő ágazatnak tekintse e területet.
Megfelelő presztízsű, elegendő költségvetési forrással gazdálkodó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi intézmények nélkül elképzelhetetlen a jövő generációk érdekeinek figyelembe vétele, kiüresedik az egészséges környezethez való jog tartalma.”
IV. Az Ör. bevezetője szerint az elmúlt évek során az ipari-gazdasági tevékenységgel, a közlekedéssel és klimatikus-meteorológiai változásokkal összefüggésben számos alkalommal merült fel a füstköd koncentráció emelkedését követően az igazgatási beavatkozás szükségessége. Az 1. § (1) bekezdése értelmében a rendelet célja, hogy a környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén meghatározza az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait. A 3. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a légszennyező anyagok koncentrációját az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség külön jogszabály alapján folyamatos ügyelet biztosításával méri és elemzi a város területén telepített monitor állomás segítségével. A 6. § a) pontja értelmében a Felügyelőség fokozott figyelemmel működteti a monitor hálózatot, és gondoskodik az esetleges meghibásodások elhárításáról.
Az állam az egészséges környezethez való jogból fakadó intézményvédelmi kötelezettségének akkor tesz eleget, ha gondoskodik a levegőterheltségi szint mérésére szolgáló OLM működtetéséről. Ez szükségképpen együtt jár a berendezések karbantartásával, javításával, esetenként cseréjével, ami akár hosszabb ideig tartó leálláshoz is vezethet, ugyanakkor álláspontom szerint egy mérőállomás működésének közel másfél éves szünetelése nem fogadható el, ráadásul – amint az a Vidékfejlesztési Minisztérium megkeresésemre adott válaszából kiderül – az ismételt működés időpontja teljességgel bizonytalan.
A Nemzeti Környezetvédelmi Programban a megfogalmazott célok elérése érdekében a Kormányzat részéről szükséges intézkedés a levegőminőségi határértékek betartásának ellenőrzése az ország egész területén, beleértve a közlekedéssel terhelt forgalmas belvárosi területeket is. A Program szerint szükséges ezen kívül még az OLM megfelelő színvonalú működtetése tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása.
A működő mérőállomások számának csökkenése visszalépést jelent a már elért védelmi szinthez képest. Dorog polgármestere a Felügyelőségnek küldött levelében hangsúlyozta, hogy bár javult a környezeti állapot, a város és térsége megbetegedési és halálozási adatai kedvezőtlenek. Álláspontom szerint a dorogi térségben jelenleg is folyó számottevő ipari tevékenység miatt – az elmúlt években történt pozitív változások ellenére – indokolt a levegőminőség alakulásának folyamatos nyomon követése.
Az Lr. értelmében a füstköd-riadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két (a főváros esetén három) folyamatosan működő automatikus mérőállomás adatai alapján kell bejelenteni. A tájékoztatási vagy riasztási fokozat elrendelhető egy mérőállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy mérőállomás működik, és az országos szennyezettségi helyzet alapján valószínűsíthető, hogy a mért szennyezettség nem lokális. Működő mérőállomás hiányában Dorogon jelenleg füstköd-riadó nem rendelhető el.
Az egészséges környezethez, valamint a közérdekű adatok hozzáféréséhez való joggal összefüggő visszásságot okoz, ha az állam a levegőterheltségi szint mérését végző hálózatrendszer egyes pontjain a mintavételt megszünteti vagy hosszabb ideig szünetelteti és a naprakész környezeti információk közzétételét elmulasztja.
Intézkedésem
A vizsgálat során feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásság megszüntetése érdekében az Ajbt. 31. § (1) bekezdése alapján felkérem a Kormányt, hogy a szükséges források biztosításával gondoskodjon a dorogi mérőállomás mielőbbi rendeltetésszerű működtetéséről.
Budapest, 2013. március
Prof. Dr. Szabó Máté sk.
